Öncélú kormányzati PR-fogásnak tartják a tejtermelők a tej forgalmi adójának bejelentett csökkentését. Senkivel nem egyeztetett a minisztérium, állítják, s a változás nem is jó senkinek. A felvásárlási ár tovább eshet, és tovább virágozhat a feketegazdaság. „Nem egyeztetett a tejtermelők érdekképviseletével a kormány, mielőtt döntött volna a friss tej forgalmi adójának 18-ról öt százalékra mérsékléséről – mondta Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Szövetsége (MOSZ) főtitkárhelyettese a Népszabadságnak. Máhr szerint senkinek sem jó az, ami történni fog. Nem segít a termelőkön, és visszaszorítani sem segít a feketegazdaságot. A teljes tej és tejtermékforgalomnak legfeljebb harmadát érinti az intézkedés. Tény, a friss tej olcsóbb lesz, de ezért valószínűleg súlyos árat fog fizetni a tejágazat.
Az érdekképviseleti vezető szerint Magyarországon – ahogy Európa-szerte – tejtúltermelés van. Ahol ez megoldható, a felesleget vaj és tejpor formájában tárolják. Mivel hazánkban nincs megfelelő tejpor előállító kapacitás, ezért a többletet általában tartós tej (UHT) formájában raktározzák. Csakhogy az UHT áfája 18 százalék marad, így fennáll a veszélye, hogy emiatt a kereslet a friss tej felé fordul, illetve, aki nem tudja vagy nem akarja megvásárolni a drága UHT tejet, az majd megveszi az áfacsaló bűnszervezetek által kínált olcsó szlovák tejet. A tejtermelők attól is tartanak, hogy ha még nehezebben lesz eladható a tartós tej, a feldolgozók kevesebbet vesznek majd át tőlük, ráadásul azt is a jelenlegi, literenkénti 70-75 forintnál alacsonyabb áron.
Az Unió is csökkentené a tejtermelést.
Azzal, hogy az UHT tej forgalmi adójához nem nyúlt hozzá, a kormány csak azt érte el, hogy a bűnszervezeteknek továbbra is megéri majd trükközni a tejjel. Az unióból áfamentesen behozott árut a csalók cégláncolatán átfuttatva áfás áron adhatják majd tovább a kereskedőknek. Még ha a beszerzési ár alá is mennek, a 18 százalékos forgalmi adó akkor is szép nyereséget biztosít.
Mint korábban megírtuk, az uniós tejkvóta kivezetése azt eredményezte, hogy a nagy tejtermelő országok az orosz embargó miatt keletkezett termékfeleslegüket az uniós országok piacain próbálták és próbálják levezetni. Erre példa a sajtok piaca, ahol Németország, Franciaország és Hollandia dömpingáron értékesítik az orosz piacon eladhatatlanná vált termékeiket, és ez a magyar tejágazatot hátrányosan érinti.
A magyar feldolgozók a válság által legjobban érintett félkemény sajtok piacán legalább 3-4 milliárd, a dobozos tejek piacán legalább 2-3 milliárd forint vesztességet szenvedtek el az embargó életbe lépése óta. Ezért a szakemberek azt javasolják, hogy a sajt, vaj és tejpor magántárolási támogatás tagállamokra lebontott újranyitását legalább az orosz embargó idejére; valamint a finanszírozási nehézségek miatt előfinanszírozási lehetőség bevezetését is szükségesnek tartják. A termelők jelenleg önköltségi ár alatt tudják értékesíteni termékeiket. Jelenleg 90-100 forint a kilónkénti önköltség, ám az országos átlagár alig éri el a 75 forintot, de több termelő már inkább 60-65 forintért is értékesítené a termékét, csakhogy megszabaduljon tőle.