A 21. századi társadalmakban nem a bér a legfontosabb teljesítményösztönző, hanem a fenntartható életpályamodell és a fogyasztás irányát is kijelölő juttatási rendszer.
– A 19. században a munkáltatók az alacsony bérrel tudták munkára fogni az alkalmazottakat, a 20. században a magas bér vált hatékony ösztönzővé, míg a 21. században a hosszú távon fenntartható életpályamodell. A javadalmazási rendszerekben pedig a cafeteriamodell – az étkezési, rekreációs, egészségügyi, nyugdíj- és oktatási hozzájárulás – egészíti ki a bért. A nyugati vállalatok közül azok tudtak kiemelkedni, ahol a menedzsment demokratikusan viszonyul a munkavállalókhoz, amiben a juttatásoknak kiemelt szerepük van – mutatott rá dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanára a Cafeteria 2016 Ankét egyik előadásában. Szerinte ez az oka annak, hogy a cafeteria hosszú távon megmarad, függetlenül attól, hogy milyen kormányzati elképzelések születnek a juttatási rendszerekkel kapcsolatban.
- Amikor a munkáltató tervez, figyelembe kell venni a munkavállalók igényeit is, ha nem megfelelő juttatást kapnak, akkor hiába spórolunk meg jelentős összeget a béren kívüli juttatásokon, a rendszer nem képez hatékony motivációs tényezőt” – emelte ki Fata László cafeteriaszakértő, a CafeteriaTrend Magazin alapítója a Piac & Profit Cafeteria 2016 konferenciáján, ahol hangsúlyozta azt is, az adminisztrációs terhek is fontos szerepet kell, hogy játsszanak a döntés során.
Még a legdrágább is olcsó
2016-ban szerencsére nincs jelentős változás a béren kívüli juttatások rendszerében: a személyi jövedelemadó egyszázalékos csökkentésének köszönhetően csökken a cafeteria adókulcsa, de nem módosul az adóalap, marad az 1,19-es szorzó. Változatlanok az adómentes juttatások, a kedvezményes adózású és a normál közteher mellett adható juttatások köre és értékhatára sem módosult. A kedvezményes adókulcs 34,51 százalékra mérséklődött, a normál adózású elemek után pedig 49,98 százalékot kell fizetni.
A pontos szabályokat itt találja.
– Magasabb jövedelmi szegmensben a bruttó bérjövedelem 30 százalékát, alacsonyabb bérkategóriába tartozók esetén viszont akár az 50 százalékát is elérheti az ideális cafeteriakeret annak érdekében, hogy a munkavállalói elégedettséget költséghatékonyan tudjuk növelni. Ma már ugyanis nincs olyan, a mindennapi megélhetésünkhöz szükséges kiadás – legyen szó élelmiszerről, tisztítószerekről, kozmetikumokról vagy éppen üzemanyagról –, amelyet ne tudnánk valamely juttatási keretből fedezni – mutatott rá a tanácsadó a rendezvényen.
Még a legmagasabb kulccsal adható elemek is kevesebbe kerülnek a munkáltató számára, mint a bér. Számoljunk egy nettó 30 ezer forintos béremeléssel, amely a cégnek 57 ezer 970 forintjába kerül, ha bérként fizeti. Ezzel szemben, ha adómentes juttatásokban adja, mindössze 30 ezer forintba, a kedvezményes adózású elemekben biztosítva 40 ezer 353 forintba, míg a legmagasabb adókulcsú egyes meghatározott juttatásokban is csak 44 ezer 994 forintba kerül. Hozzávetőleg tehát legrosszabb esetben is 13 ezer forintot spórolt. A munkavállaló sem jár rosszul, hiszen havonta 30 ezer forintot biztos, hogy elkölt élelmiszerre, gyógyszerre, kozmetikumokra, üzemanyagra.
Ez tehát win-win helyzet Kardos György szerint, aki úgy látja, egy hatékony cafeteriarendszerben a hosszú távú öngondoskodást segítő és a mindennapi megélhetést könnyebbé tevő juttatások egyaránt helyet kapnak. – Ma már kétség sem fér ahhoz, hogy ha a mostani demográfiai trendek folytatódnak, a ma aktív életkorban lévők – függetlenül attól, hogy mennyi a bérük – nem számíthatnak tisztességes időskori megélhetést nyújtó állami nyugdíjra.
Az optimális modell
A modern vállalati juttatási rendszerek nem merülnek ki az egységes cafeteriában, hanem azt kombinálják a differenciált, egyéni igényre szabott béren kívüli juttatási csomaggal. Ahol a bérstruktúra lehetővé teszi, érdemes elgondolkodni azon, hogy a béremelésre szánt összeget a cég inkább a cafeteriakeret emelésére fordítja, és juttatásokban adja a dolgozóknak. Annak sincs semmi akadálya, hogy a cafeteriában történő béremelést a munkaszerződés részévé tegyük.
A törvényes keretet meghaladó műszaki pótlékot vagy a 13. havi fizetést is felajánlhatjuk a dolgozóinknak pénzben vagy juttatásokban. Egyre több vállalat alkalmazza a jelenléti pénzt, amit szintén lehet cafeteriában kezelni, ahogyan a mozgóbért is, amennyiben az például az áruház és nem az egyén teljesítményéhez kötődik. Ezek azonban már bonyolultabb és mindennapi adminisztrációt igényelnek, így érdemes cafeteriatanácsadót igénybe venni.
Szintén fontos elv, hogy a cafeteriafeltételeket rögzíteni kell, a jogosultsági szabályokat pedig mindenkire egységesen kell alkalmazni. Olyannyira, hogy ha például bármely elem esetén átlépjük az értékhatár feletti részt – a 200 ezer forintot, illetve a SZÉP Kártya esetében a 450 ezer forintot –, a pluszkeretet is minden dolgozónak egységesen kell biztosítani, vagy szabályozni kell az értékhatár feletti részeket, máskülönben egyéb jövedelemnek minősül. A kedvezményes kereten felüli rész 2016-ban 49,98 százalékkal adózik, s ez még mindig jelentősen kevesebb, mint a bérre rakódó költségek, ám az emelt adót a keretösszeg átlépését követő hónap 12-ig meg kell fizetni.
A legrugalmasabb – és így a legnagyobb munkavállalói elégedettséget elérő – rendszerek kombinálják a cafeteriát és az egyéni keretként meghatározott béren kívüli juttatási rendszereket a cafeteriára vonatkozó egységességi szabályok betartásával. Amúgy minden, év közben felmerülő munkáltatói juttatásnál megtehetjük, hogy nyilatkoztatjuk a munkavállalót, hogy bérben vagy juttatásban kéri.
A három adókörnyezet – 0, 34,51 és 49,98 százalék – miatt érdemes bruttó keretben meghatározni a juttatási összeget, és a munkáltatóra bízni, hogy a felkínált étlapból a saját igénye szerint állítsa össze a menüt. Ha pedig év közben a dolgozó kilép, minden elemnél napi időarányosan kell elszámolni!