„Idén összesen 35,7 százalékos közterhet kell(ett) fizetnie a munkáltatónak, ha a törvényben meghatározott keretekig adott pl. Erzsébet-utalványt, Széchenyi Pihenő Kártyát a munkatársainak” – emlékeztetett Fata László cafeteriaszakértő. A tervezet ráadásul visszavetheti a a béren kívüli juttatásokat – idén már így is csak a munkáltatók 44 százaléka adna cafeteriát a dolgozóinak.
A most bejelentett adótörvényekről részletesebben itt olvashat!
A friss javaslat szerint azonban eddigi kedvezményezett béren kívüli juttatás adója 35,7 százalékról 51,17 százalékra növekedne, a munkáltató által szabályozott módon béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások esetében pedig 65,79 százalékos közterhet kellene fizetni – ez pedig brutálisan megdrágítja az eddigi kedvezményezett juttatásokat. Ráadásul az adóterhelés azonos lesz az egyes meghatározott juttatásokat terhelő közteherrel, azaz a juttatások értékének 1,19-szerese után 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t kell fizetnie a munkáltatónak (a mostani 16 és 14% helyett).
Így az előbb említett juttatásokon túl többek közt az önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári hozzájárulást, a helyi bérletet, az iskolakezdési támogatást, munkahelyi étkeztetést is magasabb teherrel adhatná jövőre a munkáltató.
Béren kívüli juttatások 51,17 százalékos adózással
a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér összegéig;
a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztásból a havi 12 500 forintot meg nem haladó rész;
az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-Kártya)
szálláshely alszámlájára utalt, legfeljebb 225 000 forint támogatás,
vendéglátás alszámlájára utalt, legfeljebb 150 000 forint támogatás,
szabadidő alszámlájára utalt, legfeljebb 75 000 forint támogatás;
az iskolakezdési támogatás gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben;
a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem;
2014-ben a kedvezményezett béren kívüli juttatások közt nem szereplő egyéb juttatások – az ezekre vonatkozó szabályok betartásával – 51,17 százalék közteherrel adóznak. Hogy az eddig kedvezményezett béren kívüli juttatások 2015-ben is megtartsák versenyelőnyüket, ezért az új adócsomag az egyéb juttatások közterhét jövőre 65,79 százalékra emelné.
az iskolarendszerű képzési költségéből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, ha a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja;
a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból, törvényben meghatározott feltételekkel
az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,
az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, illetve
a foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész.
cégtelefon használata,
csoportos életbiztosítás,
csekély értékű ajándék (minimálbér 10%-át meg nem haladó értékben legfeljebb évi három alkalommal),
béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész.
Az adómentes juttatások nem változnak
A közkedvelt adómentes juttatásoknál nem tartalmaz a javaslat erőteljes változásokat. A lakáscélú támogatás, lakáshitel-támogatás kedvezményezett köre még kicsit bővülhet is. „2014-ben a munkáltató (a további feltételeknek való megfelelés esetén) a dolgozó lakásvásárlását, -építését, -bővítését, korszerűsítését és az ezekre felvett hitelt támogathatta” – foglalja össze Fata László. Az új adótörvény-javaslat alapján a lakás akadálymentesítésre fordított összeghez is adómentesen hozzájárulhatna a munkáltató.
