A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az elmúlt héten terjesztette be a kormánynak a cafeteria rendszer készpénzesítéséről szóló javaslatot. (Valójában nem a bér, csak a statisztika javul majd ezzel.) Eszerint megszűnne az Erzsébet-utalványok rendszere, ehelyett bérkiegészítést lehetne adni készpénzben. Az alacsonyabb adózású bérrész minden dolgozónak járna, és bármely vállalkozás élhetne vele.
„A magyar cafeteria-rendszer az Európai Unió bíróságának döntése nyomán jogsértő, ezért nem maradhat fenn mostani formájában. A Szép Kártya Luxemburgban kifogásolt pontjai viszont anélkül igazíthatók ki, hogy sérülne a szisztéma lényege” – érvelt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vezetője a Magyar Idők napilapnak.
A költségvetési terv nem számol a SZÉP Kártyával?
Az Erzsébet-utalvány mellett a SZÉP Kártya is áldozatául eshet a cafeteria-rendszer kilátásba helyezett átalakításának – értesült a Népszava, a napilap szerint erre a jelenleg is készülő, 2017. évre várható adótörvény-tervezetből lehet következtetni. A napilap szerint a kormány a SZÉP Kártya forgalmából származó adó- és járulékbevételek eltűnésének figyelembe vételével tervezi a jövő évi költségvetést. Biztosat ezzel kapcsolatban április 26-án fogunk tudni, a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint ugyanis a kormány ekkor nyújtja be az Országgyűlésnek a 2017-es tervezetet.
Amennyiben a kormány tartja magát az Orbán Viktor által korábban vázolt elképzelésekhez, úgy kétféle bértételre lehet majd számítani 2017-től: a hagyományos, „nehezebb” adóval sújtott, valamint egy ezt kiegészítő, 34,5 százalékos, „könnyített” adózású összegre. Utóbbi – amelyet a munkavállalók többsége eddig valamilyen célzott fogyasztásra alkalmas utalvány formájában kapott – után nem jár táppénz és a nyugdíjszámításnál sem vehető figyelembe.
Nem ússza meg az állam a kártérítést
Jogi szakértők szerint a jövő év elejétől eltörlésre ítélt Erzsébet-utalvány nem jelenti automatikusan azt, hogy a piacról kiszorított szereplők ne léphetnének fel jogos kártérítési igénnyel. Az a tény, hogy a magyar jogrendszerben a jogsértő állapot 2013 elejétől 2016 végéig fennállt, megteremti a kártérítés jogalapját. Ez a monopolizált bevételeket alapul véve elérheti akár a több tízmilliárdos nagyságrendet is.