Vannak dolgok, amelyekkel egyszerűen nem szabad viccelődni. A nácizmus, az öngyilkosság, a nők vagy melegek lenézése egyértelműen ezek közé tartozik, olykor mégis a legnagyobb világmárkák marketingesei is úgy vélik, a nagy hírérték kedvéért megéri. Az elvétett marketinglépéseket azonban rendre a bocsánatért való esedezés követte, rosszabb esetben az alvállalkozók hibáztatása. Íme a leghíresebb bakik, amelyekből minden cég tanulhat.
Az Ikea és az imitált Hitler-bajusz
Az Ikea európai cég (svéd), tehát azt gondolná az ember, hogy tudják, mit jelent náci szimbólumokkal játszadozni. Ilyen szimbólum – vagy mém? – az a bizonyos bajusz, amelyet sokan neveznek Hitler-bajusznak. A bútorgyár hálószobában készült, fekete-fehér reklámfotóján egy kisfiú rakta az ujját a szája fölé, Hitler-bajuszt imitálva. A walesi Cardiffban Stevie Davies meglátta ezt a képet az egyik Ikea áruházban, lefényképezte, és közzétette a közösségi médián.
A fotót rögtön el is távolították a boltból, melynek menedzsere, Richard Owen a Wales Online-on azt mondta: „Megerősítem, hogy egy fényképet találtunk a boltunkban, amit egyes vásárlóik sértőnek találhatnak." Figyeljük a megfogalmazást: mintha azt a képet valaki csak otthagyta volna – ami ugye nem túl hihető.„Gyakran használunk fényképeket az otthoni élet illusztrálására, és amint felhívták figyelmünket a képre, eltávolítottuk – fogalmazott a közlemény, amiben újfent nem hangzik el, hogy az Ikea munkatársai tették fel az ominózus képet, de a bocsánatkérés erre utal: – „Elnézést kérünk bármilyen sértő hatásért, amit a kép okozhatott.”
A Nivea és az afroamerikaiak újracivilizálása
A testápolókrém-márka – bár nagy valószínűséggel egy szerencsétlen, átgondolatlan ötlet miatt – azt sugallta hirdetésében, hogy az afroamerikaiaknak „újracivilizálniuk” kell magukat. Valójában borotválkozáshoz használatos termékeiket hirdették egy afroamerikai modellel a képen, valószínűleg a marketingesek közül senki nem gondolt rá, hogy ez számítana – ami valójában épp azt mutatja, hogy mennyire nem megkülönböztetően gondolkodnak. A megjelent kép azonban rossz asszociációkat keltett, így a súlyosan elhibázott hirdetés az AdWeek reklámipari szaklap szerint ez csak egyszer jelent meg nyomtatásban, méghozzá a Esquire magazinban.
A képen egy férfi saját, test nélküli, afrofrizurájú fejétől szabadul meg éppen, amely a reklám szerint elvileg kevésbé civilizált, de a krém majd megváltoztatja az ilyen ember életét. A szlogen a hirdetésen: „Re-civilize yourself”, ami a kontextusban könnyen lehet rasszista, fajgyűlölő megjegyzés. A másik szlogen sem sült el jobban: „Look like you give a damn.” (Úgy tűnik, mégiscsak érdekel. Vagy „mégiscsak érdekel, hogyan nézel ki.”)
A Unilever tulajdonába tartozó margarin egyik hirdetése felháborította a meleg és leszbikus közösséget. 2013-ban a Dél-afrikai Köztársaságban sugározták azt a tévéreklámot, amelyben egy szíven lövéshez hasonlították azt, ha a szülőknek előáll a gyereke azzal, hogy meleg. Méghozzá a lövést ő, a kiskorú adja le. Hogyan ábrázolták ezt vizuálisan? A „Hm, apu, meleg vagyok” felirat egy lövedék alakját ölti fel, s belerepül egy porcelánba, ami az emberi szívet formázza. A hatalmas felháborodás hatására be is tiltották a reklámot. A Unilever bocsánatot kért, de egy reklámügynökséget hibáztatott. Holott az ügynökség nyilván semmit nem hozhatott volna ki a megrendelő jóváhagyása nélkül...
A Hyundai, az öngyilkosság és zöld tudatosság
Az öngyilkosság nem olyan téma, amit könnyedén szabad venni. Mégis ezt tette a Hyuandi Motor Co. 2013-ban. A dél-koreai autógyár ekkor dobta piacra Angliában azt a morbid reklámot, melyben egy férfi úgy próbálja megölni magát, hogy egy Hyundai IX35-ös autójának motorját a garázsban járatja, csukott ajtó mögött – ugyebár azért, hogy a kipufogón kijövő füstben megfulladjon. (Láttunk már ilyet a hollywoodi filmekben.) De képtelen meghalni, mert a Hyundai emissziója olyan alacsony. Környezet- és emberbarát az üzenet szerint. Ezt sem hagyták szó nélkül a felháborodott fogyasztók. Nyomban el is távolította a cég a reklámot a YouTube-ról, és közleményben kért bocsánatot, amely szerint „ellentétes a cég értékeivel ez az offenzív kommunikáció”.
A kampány neve elvileg az volt: Brutally refreshing (Brutálisan üdítő). Az internet népe azonban gyorsan #BRUTALLYSEXIST-re, azaz brutálisan szexistára változtatta az eredeti üzenetet. Nem a legjobb hashtag, nem valószínű, hogy bármely cég szeretné, ha a net közönsége ezt kapcsolná hozzá.
A Coca-Cola tulajdonában lévő Sprite olyan óriásposztereken népszerűsítette magát az Emerald Isle-on és internetes hirdetésekben, melyek nőgyűlölő frázisokat villantanak fel. Olyan szösszeneteket, amelyek leginkább az egy éjszakás kaland után csevegő (férfi)haverok között hangzanak el, amikor kitárgyalják a nőügyeiket: „Nem vagy népszerű, csak könnyen megszerezhető”, „Több mennyezetet látott, mint Michelangelo”. A Sprite végül bocsánatot kért, és eltávolította az inkrimináló hirdetéseket. De a márka renoméja akkor már megsérült.
A Ford és a nő a csomagtartóban
Mert nem a volánnál van a helye, de még csak az anyósülésen sem. Hanem a csomagtartóban. Lehetőleg megkötözve és begyömöszölt szájjal, hogy ne tudjon sikítani vagy kiáltani. Legalábbis ezt sugallta a Ford reklámja. Ki a fenének volt ez a ragyogó ötlete? Az autógyárnak bedolgozó indiai reklámügynökségnél valaki(k)nek. Három nőt helyeztek a fentiekben leírt pozícióban a Figo csomagtartójába. Mit üzent a reklám? Elvileg azt, hogy a kicsi autónak milyen meglepően nagy a csomagtartója.
A Ford később tagadta, hogy a hirdetés bármilyen módon támogatta volna azt a nőellenes, hímsoviniszta kultúrát, ami az indiai társadalom egyes szegleteiben egészen nyilvánvalóan fejeződik ki például a nők tömeges megerőszakolásában (gang rape), akár nyilvános helyeken is. Miért mondhatta ezt a Ford? Mert a JWT India reklámügynökség – a Ford állítása szerint – a cég jóváhagyása nélkül jelentette meg a hirdetést.
Az olasz fagyimárka katolikus papokat szerepeltetett hirdetésében olyan helyzetben, ami sokak számára sértő lehet: már-már csókolóznak. A reklámszakemberek úgy érezhették, egy ilyen fotó a nyelves gasztronómiai örömök élvezetére buzdítja a nagyérdeműt. A hirdetést az angliai piacnak szánta a márka, de betiltotta a reklámfelügyelet.
2010-ben még egy vallásos kedélyeket borzoló kampánnyal állt elő a fagylaltbrand. Egy apácát mutatott, amint „megadja magát a kísértésnek”, volt, ahol pedig egy fedetlen combú apáca szerepelt. A szent combok egyébként egy meztelen felsőtestű papot fogtak körbe.
A cég a felháborodás és a betiltás ellenére rendre elutasította a vádat, hogy bárkit megsértett volna, soha nem kértek bocsánatot.
A Burger King és az orális fixáció
A 17,5 centiméter magas sajtburgerre nem valami könnyű ráharapni. „Egyszerűen jobb az íze” – állította a reklám 2009-ben, amiben nehéz volt nem észrevenni az orális szexre való utalást. A szlogen: „Blow Your Mind.” Ami nem sokban különbözik a „blow job” kifejezéstől. Nem véletlenül.
A reklámban szereplő modell évekkel később azt nyilatkozta egy videóban, hogy a Burger King „megerőszakolta” az arcát, mert sosem kértek engedélyt arcának szerepeltetésére. (A videót azóta privát tartalommá változtatták, tehát nem hozzáférhető.) A Burger King egy szingapúri reklámügynökséget hibáztatott a reklámért.
Rebook: csald meg a barátnőd, haver!
Az Adidas érdekeltségi körében tartozó sportcipőmárka reklámja 2012-ben azt a buzdítást tartalmazta: „A barátnődet csald meg, ne az edzésed”. Szép kis prioritás, nemde? A fogyasztói panaszokat természetesen nagy céges szánom-bánom követte.
Forrás: Entrepreneur
