Az elmúlt években régiónk egyre izgalmasabbá vált a befektetők szemében, ezért, ugyan a Jeremie-programok kifutottak az idén, a szakemberek szerint a kockázati tőkebefektetések piaca eddig nem tapasztalt felfutás előtt áll Magyarországon. „Habár a Jeremie-alapok kiszáradása miatt 2016-ban várhatóan visszaesés lesz látható a befektetések számát tekintve, 2017-ben ez megváltozik” – mondta Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO partnere a HVCA által rendezett konferencián.
A szakember szerint ezt a trendet nemcsak az erősíti, hogy az Európai Unió bejelentette egy kockázati tőkealap elindítását, hanem a magyar piacon is mozgolódnak a befektetők. (A Jeremie-programoknak lesz folytatása a következő uniós fejlesztési ciklusban is, a korábbi problémák kiküszöbölésére pedig a HVCA is megfogalmazta ajánlásait.) „Hiventures néven a korábbi Corvinus Kockázati tőkealap például ötvenmilliárdos tőkével indul – és nem ők az egyetlenek. Egyre több családi vagyonkezelő érdeklődik a befektetési lehetőségek iránt, de az eddig a régiónkban óvatos európai és tengerentúli pénzemberek is egyre nyitottabbak a régiós piac iránt” – mondta Horgos Lénárd. Sok likvid tőke halmozódott fel tehát, és keresi a helyét a vállalkozásoknál. Különösen igaz ez a tőzsdei vagy pénzügyi háttérrel rendelkező cégekre, amelyeket a növekedési kényszer mellett a munkaerőhiány is hajt. „Sokszor a legegyszerűbben úgy juthatnak képzett tehetséges munkaerőhöz a cégek, hogy felvásárolják az iparágban tevékenykedő kisebb vállalkozásokat” – hangsúlyozta a szakember.
A felvásárlási kedv növekedése mellett kínálati oldalon is fellendülés tapasztalható. „A kockázati tőkét befogadó vállalkozások 80 százaléka stratégiai befektető felé szállt ki tavaly, ez a cégeladásban gondolkodó vállalkozások lehetőségeit növeli” – vélekedett Horgos Lénárd. A Jeremie-programban tőkét szerzett 350-400 vállalkozás jelentős része a következő néhány évben exitál majd, így több száz cég kerül a piacra. Az eladó cégek számát akár a triplájára emelheti a magyar kkv-szektorban egyre erősebb generációváltási kényszer is. „Óvatos becslések szerint is legalább ötszáz sikeres, legalább egy évtizede működő vállalkozás találhat új gazdára, mert a jelenlegi tulajdonosa-cégvezetője nyugdíjba megy” – vélekedett a szakember.
Az M27 ABSOLVO legfrissebb elemzése szerint a régióban – így Magyarországon is – a külföldi befektetők körében a német cégek a legaktívabbak közé tartoznak. „Az elmúlt évek gazdasági növekedése jelentős likviditást halmozott fel a német vállalatoknál, miközben a saját piacukon nehezen tudnak már terjeszkedni. Ezért egyre többen fordulnak a kelet és közép-európai, így a magyar cégek felé is. A német cégek éhesek” – hangsúlyozta Jan Pörschmann, a német Proventis Partners M&A szakértője. A szakember szerint saját felmérésük adatai is alátámasztják ezt a tapasztalatot, eszerint a befektetési célpontokat kereső német cégek 47 százaléka a mi régiónkban tervez felvásárlást. „Ezzel szemben kínai céget csak a vállalatok 32 százaléka jelölt meg felvásárlási célpontként” – emelte ki. Népszerűségünk elsődleges oka, hogy a nyugat-európai és ezen belül német befektetők elsődlegesen a keleti-európai piacokhoz és a helyben felgyűlő know-how-hoz való hozzáférés lehetőségét értékelik a hazai cégekben. Ezen belül a kulturális közösség és a szakképzett, olcsó munkaerő is vonzó célponttá teszi a magyar cégeket. „A német cégek nem véletlenül tekintenek Magyarországra, hagyományosan olyan célországokat keresnek, amelyekkel erősek a német exportkapcsolatok. Így a szoros magyar–német gazdasági együttműködés komoly fegyvertény a magyar cégek kezében” – mondta Pörschmann.
A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a magyar vállalkozásoknak nem szabad várniuk a sült galambra. „A vevő nem fog bekopogtatni, hirdetni kell a célpont és a célország előnyeit. A tárgyalások folyamán fontos idejében kiemelni a vállalati és lokális kulturális különbségeket, és mindenképpen hasznos külső szakértők bevonása is az eredmények alátámasztására. Azonban megéri ezzel foglalkozni, mert a német cégek megbízható vevők – és most nagyon tele van a zsebük.”
