Az, hogy miért vannak jelen a cégek a legnagyobb közösségi oldalon, nem változott jelentősen az elmúlt években. Az első helyen az új ügyfelek szerzése (58,4%), második helyen a márkaépítés (54,6%), harmadik helyen pedig a régi vevőkkel történő kapcsolaterősítés (30,6%) és a márkaépítés áll – derült ki azRG Stúdió közel háromszáz cég bevonásával végzett kutatásából, amely a magyar cégek Facebookkal kapcsolatos üzleti tapasztalatait vizsgálta. Ugyanakkor fontos elmozdulás, hogy a „kényszerített” célok aránya csökkent. Vagyis a „Konkurencia jelen van, nekünk is kell” és a „Marketingkeret-csökkentés” is kevesebb cégnek fontos. Mindez azt jelenti Lévai Richárd Facebook-marketing szakértő szerint, hogy kezd helyre kerülni a céges Facebook-jelenlét, a cégek reálisabban látják, hogy mire jó, és mire nem.
A kutatás eredményei szerint csökkent azon cégvezetők száma, akik azt mondják, számukra „kezd veszíteni a Facebook a varázsából”. Ez fontos változás Lévai szerint, mert azt mutatja, hogy eltűnt a „csodavárás”, a közösségi média a helyére került, és praktikus eszközként kezelik azt a cégvezetők, amit tudatosan beépítenek a marketingstratégiájukba. A nagyon lelkes időszak után, amikor mindenki azt hitte, a Facebook ingyenesen kivált minden marketinget, nagy kiábrándulás következett, a mélypont a különböző hirdetési eszközök bemutatása volt. Aztán a cégek elkezdték megérteni, hogy mire jó ez nekik, és felkerült a produktivitási platformra – magyarázza a „Hogyan készíts eredményes Facebook-hirdetéseket?” című könyv szerzője.
A pénz mindent megold?
A céges oldal létrehozása a leggyakoribb céges jelenléti forma, de megjelent a Facebook-csoportok létrehozásának módszere is, ez több mint 8 százalékkal nőtt a válaszadók között az elmúlt két évben. Lévai szerint ez jó stratégia, valóban segíthet elérni azokat a követőket, akiket az oldallal organikusan már nem lehet. A friss adatok szerint egyre többen mennek el az adatbázis-építés irányába is, hogy kissé próbálják függetleníteni magukat a Facebooktól, de az első helyen továbbra is a márkaépítés áll.
Drasztikusan csökkent viszont a nyereményjátékok és alkalmazások használata a céges Facebook-kommunikációban, és 18-ról 26 százalékra nőtt azok száma, akik már nem is gondolkodnak ilyesmiben. A magyar cégek megismerkedtek a Facebook hirdetési lehetőségeivel, és kezdik mindinkább kihasználni azokat. 20 százalék fölé emelkedett a Facebook-hirdetést használó cégek száma, sokan pedig már az elérés, aktivitásnövelés és feliratkozó (e-mail-cím)-gyűjtésre is inkább a fizetős megoldásokat használják a korábbi játékok helyett. Inkább a hirdetések felé fordul mindenki, és növekszik az erre szánt költségkeret is.
Egyre többen elégedettek a Facebook hirdetési rendszerével, 2 év alatt jelentősen emelkedett azok aránya, akik azt mondják, akkor is ennyit hirdetnének, ha az organikus elérés magasabb lenne (most 35%), vagyis egyre többen vannak, akik megtalálták itt a számításukat.
A 2016-os válaszadók 75 százaléka szerint megéri, vagy inkább megéri jelen lenniük a Facebookon, de ennél is lényegesen magasabb, 90 százalék fölötti arányban nyilatkoztak így azok, akik megtanulták használni a hirdetéseket. Akik ezt nem tették/teszik meg, a közösségi oldalas jelenlétet nem tudják aktívan beépíteni az üzleti terveikbe, azok esetében drasztikusan csökken ez az elégedettség.
Ugyanakkor a fizetős megjelenések – hirdetések – elfogadottabbá válásával ellustulnak a cégek, kevesebb posztot tesznek ki. A naponta több posztot író cégek száma jelentősen csökkent, miközben a heti 3-4 bejegyzésnél ritkábban kommunikáló cégek száma drasztikusan nőtt. Emögött talán az a gondolat állhat, hogy ha már fizetni kell érte, legalább kevesebb munkát kelljen fordítani a megjelenésre, és a hirdetések kiváltják a jó tartalmat. A friss kutatási alapján viszont úgy tűnik, nem ez a jó stratégia – mondta Lévai.
Az eredményes jelenléthez ugyanis az aktív posztolásra továbbra is szükség van. Akik azt mondják, hogy üzletileg megéri számukra a Facebook-jelenlét, azok körében sokkal gyakoribb a napi 1-2 bejegyzés. Ez azt mutatja, hogy aki gyakrabban kommunikál, annak eredményesebb a jelenléte. Aki jól kommunikál, az hirdetések nélkül is több ügyfelet tud elérni, amire még jobban lehet aztán ráerősíteni a hirdetésekkel – mondja Lévai. Vagyis a hirdetési rendszer megismerése és kihasználása önmagában kevés, fontos ezt a jó posztokkal, a Facebook-csoportok alakításával, adott esetben a megfelelő alkalmazások fejlesztésével kiegészíteni, hogy a maximumot hozhassuk ki a rendszerből.
Még mindig megéri?
Bár már egy ideje arról hallani, hogy a fiatalok menekülnek a Facebookról, és az egyre inkább olyan lesz, mint egy kínos családi ebéd, a szakértő szerint szó sincs arról, hogy temetni kéne a kék óriást. Az átlag magyar ugyanis ma 1,5–3,5 óra közötti időt facebookozik naponta, és nem úgy látszik, hogy ez ennél kevesebb lesz. Érdemes ezért foglalkozni vele, hogy hogyan tudják felhasználni a cégek – hangsúlyozza a szakember.
Felhasználószámban nagyjából a határokat feszegetjük, pár éve már nem bővül jelentősen. 3 év alatt nőtt 4,8-ról 5,2 millióra. Most nem a növekedés a lényeg, hanem az átrendeződés. A 18 alattiak elmennek, és nagyjából ugyanannyi 45 fölötti jelenik meg a rendszerben. A fontos kérdés most az, hogy a felhasználók mennyi időt töltenek a rendszerben. A Facebook mindent megtesz azért, hogy ha éppen nem jutna eszembe, hogy posztoljak, akkor adjon tippeket, hogy mit tehetek ki. (Pl. régebbi emlékek megosztása.)
A Facebook emellett főként a kisvállalkozások számára számos olyan lehetőséget is kínál, amelyet egyébként nehezen érhetnének el. A szakértő szerint a saját Facebook-oldal lehet a legegyszerűbb megoldás a mobilra optimalizált weboldal kialakítására (bár a Google találati listáján ettől nem kerülünk előrébb, érdemes hát más megoldásokat is megvizsgálni), lehetőséget ad, hogy e-mail-címeket gyűjtsünk külön landing page kialakítása nélkül, vagy éppen olyan alkalmazásokat bocsát rendelkezésre, amelyeket amúgy sok százezer forintért tudna egy cég lefeljesztetni magának.
Ráadásul a Facebook folyamatosan fejleszt, egyre több funkciót igyekszik magába olvasztani, amelyek a cégek számára is újabb és újabb lehetőségeket kínálnak a fogyasztóik elérésére. Az Instant cikkek funkció még éppen csak elindul itthon, de azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy a statisztikák szerint az öt leggyakrabban letöltött alkalmazás közül négy a Facebook érdekkörébe tartozik (a Facebook maga, a Messenger, a Whatsapp és az Instagram).
A Messenger lehet a következő
A fejlesztések következő nagy lépése, ami sok mindent átalakít majd, a Messenger lehet – mondta el a Piac & Profit kérdésére Erős Gábor, az RG Stúdió egyik alapítója. Amerikában már most számos hirdetési lehetőség rendelkezésre áll ezen a felületen, nem lesz hosszú idő, hogy ezek a magyar felhasználók számára is elérhetőek legyenek. Emellett számos újítással készül a Facebook erre a platformra, ahol ráadásul a fiatalok is épp olyan aktívak, mint korábban.
Befektetés nélkül itt sincs siker
Ahhoz, hogy valódi üzleti sikerekre számíthassunk a Facebook-jelenlétnek köszönhetően, elsőként meg kell határoznunk a pontos üzleti célt, amit elvárunk a felülettől. Hogy a Facebook pontosan milyen megtérülést hoz a vállalkozásnak, az sajnos nehezen mérhető, mivel a hirdetések hatással vannak más csatornákról érkező vásárlókra is – vagyis nem biztos, hogy azonnal vásárlás lesz a közösségi oldalas hirdetés megjelenéséből, ettől még fontos a szerepe. Van olyan példa Lévaiék gyakorlatában, hogy valaki több százezer forintot hirdet a Facebookon, de a megtérülés közvetlenül meglehetősen alacsony. Ugyanakkor mégis megéri a cég számára ez a megjelenés, mert bár lassabban érik be, a tapasztalatok szerint erős hatással van a későbbi vásárlóikra. Ez is mutatja, hogy a sikerhez erős hálózatban megtervezett és megvalósított, több eszközt és csatornát használó online jelenlétre van szükség – hangsúlyozza a szakértő.
A lényeg a folyamatszemlélet, annak átlátása, hogy hogyan lehet olyan folyamatokat felépíteni, amelynek során valakiből, aki nem is ismerte a cégünket, elkötelezett törzsvevőnk és nagykövetünk lesz. Látni kell a folyamatokat, hogy az online marketing elemei hogyan hatnak egymásra. Mérni kell tudni a megtérülést, tudni, hogy a kommunikáció és a hirdetések hogyan voltak hatással egymásra, akkor tudjuk megítélni, hogy valójában mi és mennyire éri meg – mondja Lévai.
A kisvállalatok esetében sokszor épp ez a struktúra hiányzik, a folyamatok megtervezése nélkül azonban kicsi az esély a sikerre, így pedig a kkv-k egy része csalódik, és elfordul a Facebook-hirdetés lehetőségétől. A rendszer bonyolultsága miatt már a Facebook sem az amatőrök játszótere. Ahhoz, hogy igazi üzleti előnyt jelentsen anyagi ráfordítás és szakértői segítség is kell.