A cégek zsebére megy a korrupció, mégsem törődnek vele

"Tudom, mindenkit érdekel a közbeszerzést övező korrupció," de ez a vizsgálat nem erről szólt, hűtötte le az újságírói kedélyeket a jelentés szűk körű prezentációján Bíró Ferenc, az Ernst & Young Visszaélés-Kockázatkezelési üzletágának vezetője a cég „Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban – 2015” felmérésének bemutatásakor.

Magyarországon a megkérdezettek 18%-a tartja a legnagyobb üzleti kockázatnak a korrupciót, derült ki az Ernst & Young és az MKIK GVI közös kutatásából. A nemzetközi vizsgálatban 21% százalék lett az eredmény.

Másutt van, nálam nincs!

A korrupció kettős megítélését mutatja, hogy a cégek tízes skálán 4,94-re tették a korrupció jelenlétének mértékét a gazdaságban. Saját házuk táján viszont -szerintük- alig tapasztalható. A hazai kis- és középvállalkozások vezetőinek alig harmada gondolja úgy, hogy cégénél szükség van a visszaélések kezelésére, többségük nem is azonosított még visszaélést az általa vezetett szervezeten belül.

Korrupció 1-től 10-es skálán: 2015 (2014-es érték)

A gazdaság egészében: 4,94 (5,49)

Céges beszerzésnél (B2B): 0,85 (1,29)

Hatóság részéről: 0,73 (0,83)

Állami ellenőr részéről: 0,63 (0,80)

Közbeszerzés kiírójánál: 0,61 (0,89)

Mivel a felmérés személyes beszélgetésekkel történt, valószínűleg a cégvezetői büszkeség, szemérem, tovább a jogi következményektől és a pletyka elindulásától való félelem lehet az oka, hogy magukat kedvezőbb fényben igyekeznek feltüntetni a cégek.

"Olyan, mint a jégeső"

Ilyen mértékű eltérés láttán (másutt van, nálam nincs), kézenfekvő a kérdés: most akkor van-e korrupció vagy nincs?

Tóth István Jánostól, az MKIK GVI igazgatójától azt is megtudtuk, hogy a "korrupció olyan, mint a jégeső." Ha Budapestnek egy kerületében potyog a jégből a jég, de a város másik felén nem, attól még elmondható, hogy jégeső volt. Vagyis hiába adnak a cégek a korrupció egyes módjaira a tízes skálán -saját tapasztalataik alapján- egynél alacsonyabb értékeket, a korrupció attól még igenis létezik, még ha szórványosan is. Ez "nem tényellenes", mondta a Piac & Profitnak Tóth János.

Milyen gyakori a visszaosztás?

Jobban megeredt a nyelve a cégvezetőknek, amikor hipotetikus szcenáriókat kellett mérlegelniük. Mit csinálna, ha valaki azzal keresi meg, közbeszerzést hoz, s elintézi, hogy Ön nyerhet a pályázaton, de vissza kell osztania?

2 % Elfogadnám
11 % Megfontolnám (2011-ben ez 22 % volt, később már 15 %)
1 % Egyéb módon reagálnék
3,6 % Nem tudom
Összesen: 17,6 % nem mondana nemet

A "megfontolnám" válasz visszaszorulása a korábbi évekhez képest nem feltétlenül ad okot optimizmusra, vagyis hogy egyre több a becsületes cégvezető. A jóval nagyobb szórású, többezer embert megkérdező felméréseknél is néhány százalékos a hibaarány, egy 305 fős mintavételnél viszont rendkívül "nagy a hibaszázalék", ismerte el a Piac & Profit kérdésére Tóth István János. Ennyi csökkenés a hibaszázalékon belül van.

Van etikai kódex, de nem tartatják be

Aggasztó, hogy a kkv-k nem ismerik fel a korrupciós pontokat a cégszerkezetben és nem létesítenek kontrollokat, előre meghatározott folyamatokat a megelőzésre és a korrupciós esetek utólagos kezelésére.

A kutatás eredményei szerint a kkv-k kevesebb, mint ötöde érzi szükségesnek az etikai vétségek megelőzését saját cégénél, etikai kódexszel pedig csupán tizedük rendelkezik. A nemzetközi adatokhoz hasonlóan, illetve a korábbi éveknek megfelelően a vállalati eszközökkel való visszaélést tekintik a cégek a legnagyobb veszélyforrásnak, a korrupciót csak kevesebb, mint ötödük jelölte meg ilyenként.

Pedig az etikai kódex megfogalmazása elengedhetetlen fontosságú, de az iparkamaráknak is részt kellene vállalniuk bizonyos sztenderdek meghonosításában, hangsúlyozta Bíró.

Nincs etikai kódex: 70 % Van etikai kódex: 30 %

Eme 30 %-on belül: Van saját etikai kódex: 17% Anyavállalattal közösen van: 13% Etikai kódex a hazai kkv-knál: 10%

Van etikai vétségeket kezelő személy: 20% (Külföldön: 39%) Oktatásban részesülnek az alkalmazottak: 7% (Külföldön: 48%) Van etikai forródrót: 28% (Külföldön: 54%) Forródrót a hazai kkv-knál: 10%

Sokat buknak rajta

"Az etikai kódex sem mindenható, azonban megfelelő ellenőrzési mechanizmusokkal kiegészítve megkerülhetetlen eszközt jelent a visszaélések elleni harcban. Érték- és szabálygyűjteményként egy ilyen kódex támogatja a helyes döntések meghozatalát és a megfelelő magatartásformák kialakítását. Sok vállalatvezető abban a hitben él, hogy cégét egyáltalán nem érinti a korrupció és az etikai vétség, így nagyon kevesen vállalnának plusz kiadást ezek megelőzésére - mondja Bíró Ferenc.

Még ha van is etikai kódex, sok cégnél nem kommunikálják annak alapelveit az alkalmazottak felé, illetve nincs a vétségek kezelésére ráállított személy, tette hozzá Ludvig Lívia

Pedig a hazai kkv-k percepciójával szemben az ACFE nemzetközi felmérése alapján éppen a kisebb cégek estek áldozatul a legnagyobb arányban visszaéléseknek, árbevételükhöz viszonyítva ők szenvedték el a legnagyobb veszteségeket. A kkv-k ráadásul a nagyvállalatoktól eltérő visszaélési kockázatokkal szembesülnek, lopás, sikkasztás, hamisítás, illetve a bérszámfejtéshez kapcsolódó visszaélések több mint kétszer sűrűbben fordulnak elő e körben, mint a nagyobb cégeknél.

Minden cég történetében eljön az a pillanat, amikor az alapító már nem tudja egyedül átlátni a vállalkozás működését és ellenőrizni minden egyes tranzakciót. Delegálnia kell részfeladatokat, megosztania a felelősségeket. Ekkor célszerű, hogy a vezetés olyan fékeket és mechanizmusokat állít fel, melyek időben jelzik, ha korrupció van.

"Végzetes károkat okozhat egy kisvállalkozás életében egy-egy visszaélés," mondta Ludvig Lívia, az EY ugyanezen üzletágának szenior menedzsere. Mekkora bevételtől eshet el egy vállalkozás a korrupció révén? Pontos értéket ugyan nem mondtak az Ernst & Young-nak, de 10% és a "bevétel harmada" is többször elhangzott, s a vizsgálat hipotetikus kérdésfeltevéseinél is ilyen értékekkel példálóztak.

Számos módja lehet a bevételkiesésnek. A raktáros lazán kezeli a rá bízott készletet, otthon is használják a szerszámokat, vagy olyan beszállítónak oszt ki egy alkalmazott megrendelést, ahol felmerül az illető érintettsége, vagyis összeférhetetlensége aggályok merülnek fel.

Jelentősen csökkent az odafigyelés e témában a céges hierarchia csúcsán:

Figyeli az összeférhetetlenséget: 30% (2014-ben ez 54% volt!)
Nem szükséges vizsgálni: 30%
Csak a kulcspozíciókat figyeli: 13% (2014-ben 24%)
Nincs beszerzési szabályzat: 66%
Beszerzésnél nem szokott pályáztatni több felet: 66%
Csak meghívásos pályázatokat intéz: 13%
Nem írat alá beszállítóival auditálási megállapodást (right-to-audit): 69%

Mitől paráznak?

Vizsgáljuk is, meg nem is

A cégek 81%-ánál folytatnak valamilyenfajta kockázatfelmérést, de ezek 40%-a nem tér ki a korrupcióra. "Nem magyar sajátosság", hogy a cégvezetők nem hoznak létre olyan mechanizmusokat, folyamatokat, melyek kiszűrnék a visszaéléseket, tette hozzá Biró, bár a nemzetközi számadatok kedvezőbbek e téren. Hazánkban is elsősorban a külföldi (rész)tulajdonossal bíró vállalkozások azok, melyek erősebben fellépnek a korrupció ellen és utólag is hatékonyabban kezelik a visszaéléseket, miután azok bekövetkeztek.

Az itthon működő cégek alig több mint tizede (13 százaléka) fordít figyelmet arra, hogy azonosítsa és ellenőrizze a magas korrupciós kockázattal járó tevékenységeket és kulcspozíciókat, tavaly még közel negyedük nyilatkozott pozitívan ilyen irányú rendszereiről. Az összeférhetetlenséget, a munkatársak más cégekben birtokolt érdekeltségeit is jóval kevesebben figyelik a hazai cégek közül. A vállalati első emberek közel harmada szerint azért nem szükséges ilyen ellenőrzés, mert vélekedésük szerint kollégáiknak nincsenek ilyen érdekeltségei. A megkérdezettek kétharmada beszerzési szabályzattal sem rendelkezik.

Az etikai kódexszel rendelkező cégek első emberei leginkább attól félnek, hogy saját alkalmazottaik szivárogtatnak ki adatokat.

Adatszivárogtatás: 39%
Kilépő dolgozók szivárogtatnak: 25%
Tárolt adatok eltulajdonítása és harmadik félnek történő átadása: 17%
Külső kibertámadás: 11%
Adatok meghamisítása, manipulálása: 8%

Túlságosan megbíznak az alkalmazottban

Alapvetően azt mondják a vállalkozók, hogy megbíznak a beosztottaikban. A megkérdezettek közül csak egy-két cég vallotta be, hogy feljelentést tettek. (Talán anonim felmérésnél nagyobb mértékben ismertek volna be ilyen eseteket.) Ezért a válaszadók 70%-a szerint nincs szükség visszaélések kezelésére. Volt, aki a kicsi alkalmazotti létszámmal, mások azzal indokolták, hogy nem foglalkoznak a témával, hogy nincs külön ember, vagy elegendő anyagi keret rá.

Bíró azonban úgy látja, a szkepticizmusnak fontos elemnek kell lennie a főnök-alkalmazott relációban. Azért nincs itthon whistleblower-kultúra, vagyis nem gyökeresedett meg a cégen belüli bepanaszolás-árulkodás szokása, mert a kommunizmusban viruló "feljelentős" kultúra iránt averzió él az emberekben. Pedig bizonyos esetekben igenis szükség lenne rá.

Egy azonban biztos, nem létezik minden helyzetre illő univerzális mérce, vagyis "one-size-fits-all" megoldás. Vegyük például az ajándékok elfogadását. Az amerikai jogszabály is úgy fékezi ezt, hogy a döntést befolyásolja-e az elfogadott tárgy vagy juttatás. Ez pedig életszínvonalhoz és emberhez kötött, más jelent "befolyásoló ajándékot" egy menedzsernél, egy milliomos cégtulajdonosnál és egy alsóbb szinten dolgozó alkalmazottnál.

Amilyen hozzáállást tanúsít a cégvezető a húzós megítélésű, korrupciós vagy korrupciót súroló lehetőségek iránt, azt fogják követni az alkalmazottak. "Értékeket is kell menedzselni, nem kizárólag embereket és eszközöket", mondta Biró.

Hogy kedvezően hatnak-e majd a korrupció visszaszorítására a közbeszerzésre vonatkozó új előírások, arra Biró csak annyit mondott, "meglátjuk".

Őket kérdezték meg

Az MKIK GVI-vel közösen készült felmérés 305 cégvezetőt kérdezett meg személyesen (nem adatlapkitöltő módszerrel), s ezúttal -első alkalommal- nagyobb hangsúly került a KKV-kra. A vizsgált vállalkozások köre:

250 millió forintnál nagyobb éves árbevételt generálnak.
50 főnél nagyobb a munkaerőállományuk
45 %-ukban külföldi tulajdonos is van.
Van köztük tőzsdei cég is.
Mezőgazdasági, ipari, turisztikai, építőipari, kereskedelmi és egyéb gazdasági tevékenységet végeznek.

A cégeket "véletlenszerűen" választották ki. Minden évben másokat kérdeznek meg, nincs sem ismétlődés, sem rotáció, vagyis évek múltán sem fordulnak ugyanahhoz a vállalkozáshoz a kérdésekkel.

Az EY és az MKIK GVI ötödik alkalommal végezte el felmérését, így az összemérhetőség is lehetséges. Meglepetés azonban nem érte őket. "Nem teljesen változatlan a helyzet," mondta Bíró, de "bárcsak mondhantám, hogy meglepetés ért minket." A korrupcióra való nyitottság alapvetően nem változott a KKV-k körében.