A 80-as években a személyi számítógépek használatának általánossá válása változtatta meg az emberek életét, a 90-es években a világháló növelte tovább mozgásterüket, a 2000-es években pedig az okostelefonok. A Microsoft társalapítója, Paul G. Allen meg van róla győződve, hogy most a Föld körüli röppályára hatolás kecsegtet hasonló távlatokkal. Szerinte, amikor ez bárki számára elérhetővé válik, újabb innovációs robbanás indul el. Sorra születnek majd az új vívmányok és üzleti lehetőségek.
Eddig megajachtokat építettek a dúsgazdagok, újabban viszont űrhajókat és rakétákat: ez vált a technomán milliárdosok legnagyobb státuszszimbólumává. A szovjet-amerikai űrbéli versengés idején még sci-fi filmeket és tévésorozatokat faló ifjú kockafejek ma beérkezett mogulok, akik a kamaszkori tudományos álmaikat és fantáziáikat most, hogy pénzük van, kiélik. Az űrjárműre többféle megoldással kísérleteznek. Richard Branson például űrrepülőgéppel szállítaná az utasokat, amiről a le- és felszállás a repülőgépekhez hasonlóan történik, míg Jeff Bezos rakétákkal utaztatna, amelyekből visszatéréskor ejtőernyővel kell kiugrani.
Kép: Wikimedia
Negyven évvel az első asztronauta Holdra lépése után akár vakációzhatnánk is ott, de a rakétafellövés költsége meggátolta a NASA-t az űrkorszak kiteljesítésében.
Kép: Wikimedia
Elon Musk
Vagyona: 12,1 Mrd $
Űrcége: SpaceX
Alapítás: 2002
Célja: sokplanétássá tenni az emberi fajt és ezzel biztosítani a fennmaradását. Kolóniát hozna létre a Marson.
Eredmények: szállít a Nemzetközi Űrállomásra, eddig 70 űrutazási megrendelés 10 Mrd dollár értékben. De útban a Nemzetközi Űrállomás felé a Falcon 9 felrobbant.
Tervek: 2018-ban pilóta nélküli gép landolása a Marson, rendszeres utazás emberekkel 2022-2025-től, 121 méter hosszú rakéta, 100 utassal.
Kép: Wikimedia
Mark Zuckerberg
Vagyona: 49,1 Mrd $
Cége: Facebook
Célja: műholdakról szórni az internet-hozzáférést, hogy a Föld kábelekkel el nem látott tájain lakók is hozzáférjenek a világhálóhoz. De amikor Musk hordozórakétája felrobbant, Zuckerberg 200 M dolláros műholdja is megsemmisült.
Kép: Wikimedia
Jeff Bezos
Vagyona: 65,4 Mrd $
Cége: Blue Origin
Alapítás: 2000 (2006-ig titokban tartotta)
Célja: Űroutsourcing. A nehézipart helyezné ki az űrállomásokra a földi szennyezés csökkentése érdekében. Elektronikai eszközökhöz szükséges ásványokat (pl. ritkaföldfémeket) is bányászna az aszteroidákon.
Eredmények: 2016 októberében fellőtték a New Shepard rakétát.
Tervek: 2017-ben emberekkel tesztelik a rakétát, 2018-tól a Földfelszíntől 100 kilométerre pénzért szállítanak utasokat (ezt tekintik az űrutazás kezdetének). De a rakéták még nem jutottak el ilyen magasra.
Kép: Wikimedia
Kép: Wikimedia
Richard Branson
Vagyona: 5 Mrd $
Cége: Virgin Galactic
Alapítás: 2004
Célja: Föld körüli űrutazás néhány perces súlytalansági élménnyel 250 ezer dolláros áron. Eddig 700 utas – állítólag Tom Hanks, Ashton Kutcher és Leonardo DiCaprio is – fizetett be (vagyis többen, mint az az 550 asztronauta, akik jártak az űrben). De eredetileg 2009-re ígérték az első járatot, majd többször elhalasztották. Már nem mondanak konkrét időpontot. A SpaceShip Two felrobbant 13 700 méter magasan, egy pilóta meghalt.
Kép: Wikimedia
Paul G. Allen
Vagyona: 19,2 Mrd $
Cége: Vulcan Aerospace
Alapítás: 2015
Célja: minél többen elérjék a mezoszférát az innováció felpörgetése érdekében.
Eredmények: felépítette a SpaceShipOne-t, ez volt az első magángép, amely eljutott az űrbe 2004-ben. Az ő technológiáját használja Branson is.
Tervek: háromnegyed részben már kész a Stratolaunch, a világ legnagyobb magánrepülőgépe. A meghajtásáról hat Boeing 747-es repülőgépmotor gondoskodik, szárnyai fesztávolsága több mint 117 méter, súlya megrakodva 590 ezer kilogramm. A 28 kerékkel rendelkező monstrum 454 kilogrammos műholdat képes majd szállítani, amelyet 10 670 méter magasan Föld körüli pályára állít. Az elképzelések szerint legkésőbb 2020-tól.
Forrás: The Daily Mail, The Guardian, The Verge, The Washington Post