A világ 500 leggazdagabb emberének vagyona 1400 milliárd dollárral csökkent az idei első fél évben a globális részvénypiacok lejtmenete miatt, június végi állapot szerint – írja a Bloomberg.

Fennállása legjobb eredményét érte el az OPUS GLOBAL, Mészáros Lőrinc tőzsdei befektetési holdingja. A cég 41,6 milliárd forint nyereséggel zárta a múlt évet, miközben idén februárban egyetlen nap alatt 30 milliárd dollárt bukott Mark Zuckerberg, amikor a Facebookot fejlesztő Meta Platforms árfolyama hatalmasat esett a tőzsdén.

A Cambridge Analytica botrány után a Facebook megváltoztatta algoritmusát és tulajdonképpen kinyiffantotta az organikus elérést, a fizetős hirdetések felé terelve a cégeket. Véget ért az ingyenebéd. Mit lehet most tenni? Erről is beszéltek a neves előadók a Piac & Profit Social Media 2018 konferenciáján.

A Cambridge Analytica-ügyhöz hasonló adatvédelmi botrány van kibontakozóban a Facebooknál, ezúttal más techcégek juthattak hozzá szenzitív adatokhoz. Egy eddig fel nem fedezett biztonsági rést is megtalálhattak.

Új adatvédelmi intézkedést jelentett be Mark Zuckerberg, beletekinthetünk a rólunk készült titkos adatbázisba, és törölhetjük az abban tárolt adatokat. Azonban nem biztos, hogy a Facebook új funkciója a GDPR-határidő előtt kész lesz, és az sem világos, mit tehetnek azok, akiket regisztráció nélkül is követ az oldal.

Magánrepülőt és testőrséget is fizetett a Facebook Mark Zuckerbergnek, az alapító utazásaira egy átlagos dolgozó bérének 37-szeresét költötték  – írja a MarketWatch az Amerikai Értékpapír és Tőzsfefelügyelet (SEC) felé benyújtott dokumentum alapján.

Változik a közösségi média. Mark Zuckerberg megelégelte, hogy a Facebookot politikai tévhírek terjesztőjének látja a világ, ezért a platform új algoritmusa kevésbé kedvez majd a hírfolyamban a hirdetéseknek és újságcikkeknek. Vagyis kevesebb lesz a reklámfelület. Hogyan rúghatnak így labdába a cégek? Erre is keresték a választ a Piac & Profit Social Media - Változás! című konferenciájának előadói.

Nem a releváns munkatapasztalat az elsődleges szempont az állásinterjúnál, hanem a menedzseri képességek, még akkor is, ha azt másfajta állásban gyakorolta az illető. Különösen igaz ez olyan cégeknél, melyekre óriási növekedés jellemző.

“A közösségünk védelme fontosabb, mint a profitunk.” Ez nem valami naplementés képre írt bölcselet, hanem Mark Zuckerberg ismételte el többször, ráadásul tette mindezt a Facebook negyedéves tőzsdei jelentése kapcsán tartott tájékoztatón. Hagyományosan egy ilyen esemény a számokról szól. Felhasználók, bevételek, profit, és persze ebből is volt szép számmal.

Hogyan pihen a globális elit? Ők nem a last minute ajánlatokat böngészik, nem várnak délután kettőig, hogy becsekkoljanak a szállodába, nem mennek ki a fapados járat indulása előtt három órával a reptérre. Saját pilóta, személyzet lesi kívánságaikat. Lehetőleg a pórnéptől jól elszeparált helyen.

Mark Zuckerberg életútja, a Prezi története vagy pusztán a kihívások motiváló ereje – erős családi háttérrel vegyülve – sok fiatalt ösztönöz arra, hogy saját céget alapítson. Sokuk sorsa mégis a gyors bukás.

Ismerjük a neveiket. Branson, Zuckerberg, Huffington, Buffett, Jobs, Rowling. Márkanevek, húzónevek. Céges sikersztorijaik révén. Hogyan lettek sikeresek? Milyen módszereket alkalmaztak a vagyon és hírnév felé vezető úton, hogy elérjék a kitűzött céljaikat? Mindenki másra esküszik.

Elgondolkodtató, hogy a világ legnagyobb üzletembereinek, üzletasszonyainak hogyan lehet idejük furcsa vagy kevésbé furcsa kedvteléseikre. Bill Gates állítólag mindennap olvas – önnek mikor jutott utoljára ideje egy jó könyvre? Richard Branson rendszeresen posztol képeket a közösségi médiában arról, hogy éppen hol szörfözik – ön mikor volt utoljára szabadságon?

Múlt héten megváltozott a Facebook. Nem azért, mert elérte a 2 milliárdot a felhasználók száma. Hiszen néhány millió felhasználó ide vagy oda, igazán nem számít már ezen a szinten. A közösségi hálózat küldetése változott – írja a Közösségi Kalandozások blog.

Néhány évtizeddel ezelőtt az innovatív üzleti guruk a személyi számítógépekben látták a jövőt, majd jött az internet és az okostelefon forradalma. Most ugyanezek az emberek úgy látják, az űrutazás kecsegtet hasonló távlatokkal.

Tízezer menekültet szerződtetne a Starbucks, a Microsoft és az Amazon másokkal együtt bíróságra megy, a Google alapítója az utcán van a tüntetőkkel, sok más cég pedig felajánlásokkal és nyilatkozatokkal tiltakozik Donald Trump bevándorlóellenes rendelete ellen. A cégvezetők a befogadás fontosságát és a kultúrák sokszínűségének erejét védik. És a szép elvek mellett valószínűleg a hasznukat is.

Nem fogja kitalálni, mennyivel gazdagodtak a gazdagok: 237 milliárd dollárral. Főleg az amerikaiak jártak jól. Warren Buffett nagyot aratott Trump győzelmén. Pedig nem is rá szavazott. A dúsgazdag amerikai üzletemberek 77 milliárd dollárt kerestek Trump választási győzelmén.

Már a 90-es években is lopták a tévéközvetítések reklámszünetei alatt rögzített szitukat. A műholdakról. Akkor a webkameránkba miért ne másznának bele a hackerek? Sőt Edward Snowden szerint az amerikai kormány is pontosan ezt tette az NSA-n keresztül.