Elfelejti majd a rólunk rögzített adatokat a Facebook, ha kérjük, legalábbis ezt mondta Mark Zuckerberg a közösségi oldal keddi konferenciáján. Az alapító bejelentette a „clear history” (előzmények törlése) funkció bevezetését, amit a következő hónapokban kezdenek el tesztelni. Elmondása szerint ez hasonlóan működne, mint a böngészőkbe beépített, a meglátogatott oldalak címeit és a cookie-kat törlő funkció. Ilyen előzmények minden Facebook-fiókhoz tartoznak, szerepel benne minden hivatkozás, amelyet a közösségi oldalon belül az ember megnyitott, a külső linkek listája, amelyekre rákattintott, sőt, akár a felhasználó a Facebookon kívüli tevékenysége is, amelyeket cookiek segítségével tud követni az oldal.
A legrosszabbkor jött a Cambridge-botrány
A Facebook adatkezelési gyakorlatai a közelmúltban számos botrányt okoztak, ezek közül a legnagyobb visszhangot a Cambridge Analytica-ügy keltette. Márciusban derült ki, hogy a Facebook több mint 50 millió felhasználó személyes adatait adta el a brit adatbányász cégnek, akik az adatokat többek között Donald Trump kampánycsapatának és a brexit mellett kampányoló Leave.EU csoportnak is továbbadták, akik fel is használták őket az internetes kampányaikhoz. Az adatbázisok nem nyilvános adatokat is tartalmaztak (például a böngészési szokásokat), és olyan alaposak voltak, hogy a vevők részletes pszichológiai profilokat is készíteni tudtak a felhasználókról, akik aztán személyiségtípusokhoz igazított kampányüzeneket kaptak.
Kétes gyakorlatok
A felhasználók személyes adatait a Facebook kétféle céllal rögzíti, mindkét gyakorlat igen vitatott: egyrészt ezek alapján határozza meg, mit láthatunk az idővonalunkon, másrészt a rögzített adatokat továbbadja a hirdetőknek. Egyszerűen szólva: a nyilvános Facebook-profilunk mellett létezik egy titkos profil is, amelyet jelenleg csak az oldal lát. Azt, hogy mi mit látunk a Facebookon, az oldal algoritmusai a titkos profilon szereplő adatok alapján döntik el, emellett a Facebook az ezeken tárolt adatokat eladja harmadik feleknek. „Amint a frissítés elkészül, megnézhetik a tárolt információkat azokról az alkalmazásokról és weboldalakról, amelyekre kattintottak, és törölhetik azokat a fiókukból” – mondta Zuckerberg.
Az előzmények törlését a felhasználók közvetlenül az idővonalon tapasztalhatják. Az idővonaluk sokkal véletlenszerűbb lesz, olyan ismerősök vagy oldalak bejegyzéseit is látni fogják, amelyekről talán maguk is megfeledkeztek, mivel az algoritmus úgy döntött, mivel a felhasználó nem kedvelt, osztott, kattintott ilyen jellegű posztokat, valószínűleg nem akar hasonlókat látni. Zuckerberg a mostani bejelentésen emiatt azt mondta, nem javasolja az előzmények törlését, mert így „romlani fog a felhasználói élmény, a Facebook addig nem lesz olyan jó, mint korábban, amíg az algoritmus újra nem tanulja a preferenciáinkat.”
Sokan pedig éppen emiatt az algoritmus miatt bírálják a közösségi oldalakat. Szociológusok, pszichológusok már a Facebook elterjedésének első éveiben felhívták rá a figyelmet arra, milyen veszélyekkel jár, hogy a felhasználók egyfajta személyre szabott valóságot kapnak a Facebookon keresztül. Ez persze tagadhatatlanul kényelmes, de társadalmi hatásai meglehetősen problémásak. Az algoritmusok különösen a közéleti tájékozodást lehetetlenítik el: a felhasználók körül információs buborékok jön létre, ahol a felhasználó folyamatosan azt olvashatja, amit szeretne, napról napra csak a saját álláspontját megerősítő híreket kap, míg az azzal ellentétes tartalmakat az oldal kiszűri.
Ez természetes módon vezet a radikalizálódáshoz, a politikai táborok közötti szakadék szélesedéséhez. Az Economist egy tavalyi cikke szerint az amerikai politikai élet szélsőségessé válásához jelentősen hozzájárult a közösségi média, ami szerintük jól megfigyelhető az évente elvégzett, politikai értékválasztással kapcsolatos kutatásokban. Ezekben azt vizsgálták, hogy a Demokrata és a Republikánus Párt szavazói mennyire vallanak konzervatív vagy liberális nézeteket egy-egy kérdésben, mekkora a középen állók aránya és az átfedés a két tábor nézetei között. A középen állók száma, írják, a közösségi oldalak megjelenése óta látványosan csökkent, míg egyre többen kerültek a liberális–konzervatív skála két szélére. Ráadásul a nézeteik pozitív megerősítését nemcsak a pártok szavazói kapják meg folyamatosan a közösségi oldal véleménybuborékjaiban, hanem a különböző összeesküvés-elméletek hívei, az oltásellenes mozgalom követői, vagy a radikális iszlamisták is.
Keddi bejelentésével Zuckerberg tehát egy valós problémára válaszolt. Más kérdés, hogy mennyire tekinthető hitelesnek a cég szándéka, amikor a vezető azt javasolja, hogy ne állítsuk le a keresőalgoritmusokat, mert azok szerinte a felhasználói élményt javítják. Azt, hogy a véleménybuborékok elleni fellépésre valós felhasználói igény mutatkozik, jól mutatja, hogy a Facebook mostani újítását részben már megalkotta egy külsős társaság. Az FB Purity nevű kiegészítő egy böngészőhöz letölthető alkalmazás, amivel magunk választhatjuk meg, mit szeretnénk és mit nem szeretnénk látni az idővonalunkon. Ez az alkalmazás azonban messze nem tökéletes: mivel külsős csoport fejlesztette, nem fér hozzá a Facebook saját adatbázisához, nem tudjuk vele megtekinteni, hogy az oldal milyen adatokat tárolt, és ezek alapján milyen felhasználói profilt készített rólunk. Az ezek alapján feldobott vagy szűrt posztokat tehát az FB Purity alkalmazással sem rangsorolhatjuk magunknak, csupán bizonyos poszttípusok szűrésére ad lehetőséget (külön funkció például a lájkvadász tartalmak, például aranyos kutyás-cicás-gyerekes képek vagy mémek szűrése), valamint játékmeghívások vagy reklámok elrejtésére. A titkos Facebook-profilunkra épülő algoritmus azonban a háttérben továbbra is működnek.
Adatmonopólium
A Facebooknak a konkrét adatvédelemmel is lehetnek problémái, ha lejár a GDPR határideje. Az oldal ugyanis nemcsak a regisztrált felhasználókról gyűjt adatokat,
Csakhogy a scriptek olyan emberek adatait is eltárolják, akik soha kötöttek erről szerződést. A MobileMarketing szerint, amennyiben nem találnak sürgős megoldást erre a gyakorlatra, a Facebook május hatalmas bírságokra számíthat.
Kérdéses az is, hogy a Facebook mennyiben változtat azon a gyakorlatán, hogy (elvileg) anonimizált adatokat ad el harmadik feleknek. Március végén, a Cambridge Analytica-ügy hatására Zuckerberg már bejelentette, hogy nem engedi tovább tevékenykedni az oldalon az olyan adatbrókereket, mint az Experian, az Axicom vagy az Oracle. Emellett az oldal fizetős partnerei – a Facebook oldalain kiemelten hirdető cégek – tovább nem kérhetnek ki felhasználói adatokat az adatbrókerek korábban készült adatbázisaiból.
Ez a lépés azonban nem jelenti azt, hogy a hirdetők a jövőben egyáltalán nem férhetnek hozzá a felhasználók adataihoz. A Facebook a Cambridge-botrány után sem tett ígéretet arra, hogy egyedi dealek keretében nem ad majd el adatokat külsős cégeknek. David Eisenman a Madwell reklámügynökség vezérigazgatója szerint az adatbrókerek kitiltása után sem lesznek nagyobb biztonságban az adataink. A CNBC-nek nyilatkozva elmondta, a lépés ehelyett csak a Facebook pozícióján javít, mivel a közösségi oldal így kizárólagos adatgazdaként árulhatja a felhasználóiról gyűjtött adatokat. „Azzal, hogy a jövőben nem engedik, hogy a reklámozók külsős cégeken keresztül vegyenek adatbázisokat, a Facebook csak bebetonozza magát, mint egy zárt ökoszisztéma. Arra kényszerítik a reklámozókat, hogy kizárólag az ő adataiknak higgyenek és csak azokat használják” – mondta.
