Nos, hogy ezt mind be tudják szorítani a napjaikba, abban biztosan szerepe van annak is, hogy hány asszisztens segít megszervezni az életüket és megoldani a feladataikat. De a trükk valójában nem ott van, hogy hogyan menedzselik a dolgaikat, hanem hogy képesek arra, hogy időnként ne tegyék. Vagyis le tudnak állni.
A feltöltődés iránti szükséglet a fiziológiánkban gyökerezik, az emberi szervezet egyszerűen nem arra van kitalálva, hogy folyamatosan, megállás nélkül magas energiaszinten működjön. Szükség van feltöltődésre ahhoz, hogy aztán megfelelő mennyiségű energiát legyünk képesek kiadni magunkból. Nem hangzik nagy újdonságnak. Mégis, az emberek jelentős része úgy gondolja, neki nincs ideje pihenni. A legsikeresebbek viszont, akiknek aztán tényleg tele van a naptáruk, mégis mind fontosnak tartják, hogy rendszeresen szakítsanak néhány órát – akár néhány napot – a munkán kívüli életre.
Friss kutatások szerint – írja a témával foglalkozó Tony Schwartz a New York Timesban –ahhoz, hogy képesek legyünk több dolgot elvégezni, paradox módon valójában több, a kötelezettségektől távol töltött időre van szükségünk. A stratégiai megújulás – edzéssel, rövid munkaközi szünetekkel, több alvással és szabadsággal – az eredmények szerint nemcsak az egészség megőrzése révén járul hozzá a munkaképesség fokozásához, hanem a produktivitást is felpörgeti.
A testmozgás mint teljesítményfokozó
A megújuláshoz szükség van fizikai felfrissülésre. Arianna Huffington médiaguru és milliárdos üzletasszony az alvásra esküszik. Egyenesen az alvás evangélistájaként hivatkozik magára, mondván, az csökkenti a stresszt, hatékonyabbá, kreatívabbá, egészségesebbé és boldogabbá tesz. Huffington az alkalmazottait is arra bátorítja, hogy pihenjenek le időnként az irodában, és nem ő az egyetlen ilyen cégvezető. Többek között a Google, a Nike és Procter&Gamble is létrehozott „sziesztaszobákat”, lehetővé téve, hogy az emberek egy rövid pihenő után friss energiákkal térjenek vissza a munkához. 15 perc épp elég az üdvös hatáshoz, és mennyivel egészségesebb, mintha egy fánkkal próbálnánk felfrissülni – hangsúlyozza Huffington.
A felfrissülés fizikai kihívást is jelenthet. Persze, a legjobb a legalább heti háromszori sport lenne, és számtalan sikeres ember példája bizonyítja, hogy bizony megéri a dolog. Barack Obama közismerten lelkes kosárlabdázó, Richard Branson a kite szörfre esküszik, India negyedik leggazdagabb embere, az ország legnagyobb magáncégének vezetője, Anil Ambian pedig maratoni futó. De lehet ennél izgalmasabban is karbantartani a testet: Sergey Brin, a Google egyik alapítója szabadidejében amatőr akrobata a Business Insider értesülései szerint.
Lélekemelő tevékenységek
Nem csak a testnek, a léleknek is szüksége van feltöltődésre. A meditációt mindenkinek ajánlják a szakemberek, ahogy azt is sokszor, sok helyen leírták, hogy évi legalább két hét egybefüggő szabadságra lenne szüksége mindenkinek ahhoz, hogy valóban ki tudjon kapcsolódni. De ennél sokkal kisebb „befektetéssel” is relaxálhatunk: találjunk egy hobbit, és szánjunk rá időt.
Bizonyos hobbik hasznos kapcsolatépítő tevékenységként is működnek, vagy épp a szellemi frissességet segítik, mint a bridzs, amire Bill Gates is mindig szakít időt, vagy a sakk, ami egyébként Branson másik szenvedélye. Mások viszont inkább játékosságot csempésznek az egyébként szigorúan befogott, komoly felelősséget viselő emberek életébe. Walt Disney a modellvasutakért rajongott, hatalmas terepasztala volt. Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója megszállott grillező. 2011-ben egy évig személyes kihívásként vállalta, hogy csak olyan állat húsát eszi meg, amit maga öl le, az elkészítésről pedig videókat is posztolt. Ezen már túljutott, de azóta is elhivatott a szabadtéri sütés ügyében, még tavaly is osztott meg grillezési tippeket a nagyvilággal az idővonalán. De nem ő az egyetlen konyhatündér: Marissa Mayer, a Yahoo vezetője cupcakeket süt, bár a San Francisco magazinnak úgy nyilatkozott, sokkal inkább a kémia, mint a gasztronómia iránti érdeklődés vezeti. Van, aki a zenére esküszik, ami – bármilyen stílusú – serkenti a kreativitást, javítja az analitikus és finommotoros képességeket. Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója egy rockbandában gitározik, Warren Buffett, a világ talán leghíresebb befektetője pedig ukulelén játszik, egyébként komoly gyűjteménye is van a húros hangszerből.
A lényeg, hogy lássuk be végre, a kikapcsolódás nélküli munka inkább rontja, mint javítja a hatékonyságunkat. A „nekem nincs időm ilyesmire” azért is rossz kifogás, mert a tudomány eredményei szerint még azzal is a produktivitásunkat segítjük, ha napközben lopunk el néhány percet kedvteléseinkre. A kutatók szerint ugyanis a koncentrált munkába beiktatott úgynevezett diffúz, vagyis szabadon csapongó időszakokkal „becsaphatjuk” az agyunkat, amely így a korábbi feladatot is újdonságként érzékeli, és friss erővel lesz képes koncentrálni.
