Az országgyűlésnek benyújtott költségvetési javaslatot a képviselők az államháztartási törvény szabályai szerint a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék véleményével együtt tárgyalják meg.
„Elég példátlan módon már az év felénél legyen meg a következő év költségvetésének kerete, sarokszámai és a bevételi oldala" - javasolta május elején Orbán Viktor, s a kormányfő kérését a kormánypárti frakciók támogatták, adta hírül az MTI. A hónap közepén a miniszterelnök már azt mondta: a nyár közepére állnia kell a 2013-as büdzsé vázának, szeptemberben pedig már csak a költségvetés nagyobb egységein belüli részdöntéseket kell meghozni. Május 17-én a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közzétette a jövő évi büdzsét megalapozó makroszámokat.
Az NGM prognózisa
Az NGM jövőre 1,6 százalékos GDP-növekedéssel számol - ez megegyezik a Széll Kálmán Terv 2.0 előrejelzésével -, az államháztartás hiánya pedig a GDP 2,2 százalékára csökken. Az NGM hangsúlyozta: a vártnál kedvezőtlenebb makrogazdasági környezet, az egyes ágazatokat terhelő átmeneti különadók kivezetése és a pénzügyi szervezetek különadójának csökkenése következtében pótlólagos intézkedések nélkül az államháztartás hiánya jelentősen túllépné a kitűzött értéket.
a tervezett 1,6 százalékos bővülés felét tartják reálisnak.
A belföldi fogyasztás terén a tárca jövőre a beruházások 0,3 százalékos bővülésével számol, a háztartások fogyasztását illetően pedig 2012-re a Széll Kálmán Terv 2.0 szerinti 1,4 százalékos csökkenés helyett csak 1,2 százalékos mérséklődést prognosztizál, 2013-ra viszont a korábban várt 0,7 százalék helyett 0,2 százalékkal számol. Az infláció az idei 5,2 százalékról (a legfrissebb adatok szerint most 5,3 százalék a vártnál kedvezőbb adat) jövőre 4,2 százalékra csökken az NGM számításai szerint, a a nettó átlagkereset idén 1,7, jövőre pedig 4,8 százalékkal bővül. A tárca tervei alapján az export és az import ez évi 4,7, illetve 2,8 százalékos növekedési üteme jövőre 8,8, illetve 8 százalékra gyorsul. A foglalkoztatottak számát tekintve idén 1,2, jövőre 2,2 százalékos lesz a bővülés. Az NGM a számításokban 2012-re és 2013-ra egyaránt 299,40 forintos euróárfolyamot vett alapul.
Költségvetési Tanács: kedvezőtlenebb előrejelzésen alapuló alternatíva kell
A Költségvetési Tanács június 11-én publikált véleménye szerint a konjunkturális kockázatok miatt az egyensúly tartása érdekében további kiigazító lépések válhatnak szükségessé a költségvetés bevételi és kiadási oldalán. A testület ezért kedvezőtlenebb előrejelzéseken alapuló alternatív makrogazdasági prognózis készítését tartja indokoltnak.
A 2013. évi költségvetési tervezés alapjául vett 1,6 százalékos gazdasági növekedés a tanács véleménye szerint csak a belföldi kereslet számottevő javulása és a befektetői bizalom jelentős erősödése esetén érthető el. A nemzetközi környezetben viszont vannak olyan tényezők, amelyek lefelé mutató kockázatokat jelentenek, ezek bekövetkezése esetén viszont a növekedés jóval gyengébb lehet az előrejelzettnél, ami alapvetően kihathat a büdzsé bevételi és kiadási oldalának teljesülésére. Kovács Árpád, a testület elnöke szerint elemzők kedvezőtlenebbnek látják a 2013-as növekedési esélyeket, a tervezett 1,6 százalékos bővülés felét tartják reálisnak.
A testület értékelése szerint a hiánycélok megvalósítása érdekében eddig alkalmazott eszközök esetenként diszfunkcionálisak, és növekedési hatásuk is vitatható. Ezeknek az intézkedéseknek is tulajdonítható, hogy a finanszírozás kockázati felárai magasak, a hitelezési aktivitás és a beruházási ráta pedig régiós összehasonlításban Magyarországon a legalacsonyabb. Mindez komoly növekedési kockázatot jelent, és ezen keresztül a hiány- és adósságcsökkentési célok teljesíthetőségére negatívan hat vissza.
A bevételi oldal teljesülésében a növekedési kockázat azt jelenti, hogy bekövetkezése esetén a főbb adónemeknél a tervezettnél kevesebb bevétel folyik be. További kockázatot jelent az is, hogy a tanács értékelése szerint a költségvetésitörvény-javaslatban szereplő bevételek jogszabályi kidolgozottságának hatásmechanizmusa, színvonala, alátámasztottsága, háttérszámítása egyenetlen, esetenként nem megfelelő. Kiadási oldalon az önkormányzati feladatellátás, illetve finanszírozás folyamatban lévő szerkezeti átalakításával összefüggésben a javaslat jelentős változásokat irányoz elő, ám a folyamat lezáratlansága miatt a tanács nem tud véleményt mondani arról, hogy az egyes költségvetési fejezetek, címek, előirányzatok szintje lehetővé teszi-e a közfeladatok zavartalan ellátását, illetve, hogy a beruházási, felújítási, szolgáltatási, működtetési kiadások alakulása milyen hatással van a reálgazdaságra. Ennek kockázatára azonban a tanács felhívja a figyelmet.
Emellett a testület aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy vannak még olyan felülről nyitott kiadási előirányzatok, amelyek esetében a kapott háttérszámítások, illetve az ezek mögött meghúzódó folyamatok alapján a tervezett kiadások túllépése várható. Ezeket azonban nem nevesíti a dokumentum.
Finanszírozási kockázatokat is lát a jövő évi büdzsé tervezetében a Költségvetési Tanács, mivel a gazdasági tárca a bevételekben ugyan nem számol az IMF/EU-hitellel, a makropálya tervezésében viszont igen. Mint azt Kovács Árpád elmondta a közszolgálati televízióban: ha mégsem lesz hitelmegállapodás, az több száz milliárd forinttal rontja a költségvetés finanszírozási helyzetét.
