Becslések szerint akár az eredetileg tervezetthez képest több mint kétmilliárd euróval nagyobb, hatmilliárd helyett akár nyolcmilliárd eurót meghaladó összeg is juthat az Európai Unió következő hétéves keretköltségvetésében az úgynevezett ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre – jelentette be az uniós csúcstalálkozó első napjának végén, péntek hajnalban Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. „Nincsenek illúzióink, a probléma nem oldódik meg egyik napról a másikra" – húzta alá Van Rompuy, aki egyúttal úgy vélekedett, hogy mindez nem ok arra, hogy bárki is azt gondolja, ez egy lehetetlen küldetés. A munkanélküliség szintje riasztóan magas – fogalmazott.
A korábbi belga kormányfő megerősítette: a cél az, hogy a keretköltségvetésben elvileg hétéves időszakra rendelkezésre álló, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre fordítható milliárdokat a tagállamok a lehető leghamarabb, lehetőleg az első két évben, 2014-ben és 2015-ben lekössék és elköltsék. A programok január 1-jén indulnak – tette világossá Van Rompuy, aki arról is beszámolt: a csúcs résztvevői abban is egyetértettek, hogy elő kell segíteni a fiatalok mobilitását, hogy elháruljanak az akadályok a foglalkoztatásuk útjából.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Európai Tanács ülését a növekedés és a munkahelyteremtés csúcstalálkozójának nevezte, ugyanakkor megjegyezte, hogy a növekedési kilátások meglehetősen kiábrándítóak, Európa egyes részein pedig szociális vészhelyzet van. A megoldás része a bizalom, amely „a növekedés egyenletének egyik kulcsváltozója" – fogalmazott a portugál uniós vezető. A tanácsülés szerinte most azért volt kulcsfontosságú, mert ez a helyszíne annak, hogy konszenzus jöjjön létre a jövőt illető prioritásokról.
Az új uniós költségvetésről itt olvashat bővebben.
„Van, hogy a reformok sem elegendőek, mert túl sokáig tart, míg az eredményeik megmutatkoznak, különösen a foglalkoztatás terén" – érvelt a politikus, aki szerint éppen ezért van szükség beruházásokra is. A bizottság elnöke szerint a közpénzeket „intelligensen" kell felhasználni a kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatása érdekében, és fel kell gyorsítani a hitelnyújtást a leginkább forráshiánnyal küzdő kkv-k számára.
Megállapodtak az agrárpénzekről is
A megállapodás szerint – 2019-i megvalósítási céldátummal – egyetlen tagállam sem részesül majd az uniós átlag 75 százalékánál kevesebb forrásban, csakis az aktív mezőgazdasági termelők részesülhetnek jövedelemtámogatásban, a fiatal mezőgazdasági termelők az első öt évben 25 százalékos támogatáskiegészítést kapnak majd, továbbá a tagállamoknak lehetőségük lesz arra is, hogy egyrészt fokozottan támogassák a kedvezőtlen helyzetű térségeket, másrészt pedig termeléstől függő támogatást adjanak meghatározott mezőgazdasági termékek esetében.
Környezetbarátabb agrárpolitikát vetít előre, hogy az EU a közvetlen kifizetések 30 százalékát attól teszi függővé, hogy a gazdálkodó megvalósítja-e a környezet védelmét szolgáló három intézkedést, azaz a növénytermesztés diverzifikálását, az állandó gyepterületek fenntartását, illetve az ökológiai szempontból fontos területek 5, majd 7 százalékának a megőrzését. Ezen felül a vidékfejlesztési programok költségvetésének legalább 30 százalékát agrár-környezetvédelmi intézkedésekre, az ökológiai gazdálkodás támogatására vagy környezetbarát beruházási projektek, vagy innovációs intézkedések finanszírozására kell fordítani.
Az Európai Bizottság szerint hatékonyabbá és átláthatóbbá teszi az agrárpolitikát, hogy megkétszereződnek a kutatást, az innovációt és az ismeretek megosztását célzó finanszírozási eszközök, a vidékfejlesztési programok jobban fognak illeszkedni a többi európai alaphoz, a tagállamok igény esetén egyszerűsített támogatási rendszert alkalmazhatnak a kistermelők megsegítése érdekében, illetve a közös agrárpolitika keretében nyújtott összes támogatást nyilvánosságra kell majd hozni, kivéve a kistermelőknek kifizetett alacsony összegeket.
