Az agrárszektort továbbra is stabil, tőkeerős vállalkozások alkotják, amelyek a napi működésüket főként saját forrásból fedezik, a beruházásaikat viszont elsősorban uniós támogatásokból és bankhitelekből tervezik - ez derült ki a Budapest Bank Agrár Gazdasági Indexéből. A jelenlegi pályázati ciklusban az agrárszektor fejlesztésére szolgál a második legnagyobb pályázati keret: a Vidékfejlesztési Program (VP) összesen mintegy 1300 milliárd forint értékű vissza nem térítendő forrása.
Az AgroStratéga – a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége és a Gabonatermesztők Országos Szövetsége kutatása – azt mutatja, hogy a magyar gazdálkodók túlnyomó többsége beruházásokat tervez, méghozzá sokan már két-három éven belül. A birtok méretének növelése az egyik fő céljuk, de annak technikai, technológiai fejlesztése is szerepel sokuk tervei között, és a gépesítés színvonalát is emelnék többen. A Budapest Bank felmérése is azt mutatja, optimisták az agrárszektor vállalkozásai: már 2016-ban is sokan – a tavalyinál többen – terveznek fejlesztést. Az index szerint a legtöbben mezőgazdasági gépvásárláson törik a fejüket, de sokan terveznek épületkorszerűsítést, új technológiai eljárás bevezetését, valamint öntözőrendszer kialakítását. Energiahatékonysági beruházást viszont csak a 12 százalékuk irányzott elő idénre.
Pénz is lesz rá
400 millió eurós hitelkeretről írt alá megállapodást december 15-én Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Vazil Hudák, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke. A szerződés a 2014-2020-as programozási időszakban az uniós Vidékfejlesztési Program keretében megvalósuló projektek hazai központi költségvetési forrásainak refinanszírozását biztosítja. Hazánk a hitelkeretet 2020 végéig tudja felhasználni a Vidékfejlesztési Program kiválasztott intézkedéseihez kapcsolódóan – tájékoztatott Varga Mihály. Hozzátette, a forrás elsősorban mezőgazdasági üzemek és vállalkozások, valamint erdőterületek fejlesztésére, természeti katasztrófák által károsított mezőgazdasági területek helyreállítására, tárgyi eszközök beszerzésére, valamint szakképzéshez és készségek elsajátításához kapcsolódó tevékenységekre vehető igénybe.
Vazil Hudák, az EIB alelnöke az aláírást követően elmondta: a bank által biztosított források segítenek az ország hátrányosabb helyzetű régióiban lévő munkahelyek megőrzésében és újak teremtésében, egyebek mellett az élelmiszergyártás, az erdészet, a vidéki turizmus és a szolgáltatásnyújtás területein. Az alelnök hangsúlyozta, hogy a szerződésben rögzített források a környezet fejlesztésével és az élelmiszerbiztonság színvonalának fokozásával a vidéki lakosság életminőségének javításához is hozzájárulnak.
A VP legutóbb májusban frissített éves programterve szerint januártól decemberig összesen több mint 800 milliárd forint értékű, az agrárszektor fejlesztését támogató pályázati összeg válik elérhetővé a Start Garancia Zrt. közleménye szerint.
Augusztus elejétől lehetett pályázni például a „Kisméretű terménytároló, -szárító és -tisztító építése, korszerűsítése” című felhívásra, amely keretében támogatható terményszárítók, tárolók és -tisztítók létesítése, valamint ezek energiahatékonyságának javítása. A kiírás szerint a megújuló energia felhasználására irányuló technológiák alkalmazása is elszámolható a közel húszmilliárd forintos keretösszeggel meghirdetett pályázatban. A támogatási intenzitás a Közép-Magyarország régióban az összes elszámolható költség 40, más régiókban 50 százaléka. Még nyitva van a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére kiírt pályázat is, és hasonló célú támogatást ígér a szeptember második felében várható fiatal gazdáknak szóló pályázat, amire a 18 és 40 év közöttiek pályázhatnak.
– Utóbbi kettő egyösszegű átalánytámogatást jelent, de míg a fiatal gazdálkodók számára 40 ezer eurónak megfelelő forint hívható le, addig a kisüzemek ennek kevesebb, mint a felével, 15 ezer eurónyi forintösszeggel kell, hogy megelégedjenek – mondja a gazdablog.hu-n Székely Erika, vidékfejlesztési szakértő. – Az elbírálás alapja a részletes üzleti terv, és előnyt jelent, ha valaki magasabb hozzáadott értékű gazdálkodási tevékenységet folytat, így például állattenyésztéssel, kertészettel vagy élelmiszer-feldolgozással foglalkozik – mutat rá Székely Erika.
Működés (%)
- Saját forrás 70
- Normatív állami támogatás 9
- Bankhitel 6
- Uniós támogatás 5
- Integrátor pénzügyi segítség 5
- Állami támogatás pályázati úton 4
- Pénzügyi lízing 1
- Saját forrás 57
- Normatív állami támogatás 3
- Bankhitel 11
- Uniós támogatás 14
- Integrátor pénzügyi segítség 2
- Állami támogatás pályázati úton 8
- Pénzügyi lízing 5
– Tapasztalataink szerint az agrárszektorban tevékenykedő kkv-k beruházásaiban komoly szerepet játszanak az uniós pénzek. Látható, hogy a beruházási szándék megvan, de a gazdák kivárnak. Várnak a még ki nem írt pályázatok megjelenésére, másrészt a beadott pályázatok eredményére. A fejlesztések azonban minden bizonnyal 2017-ben valósulnak majd meg. 2016 a várakozás éve a mezőgazdaságban – foglalta össze Császi Róbert, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője.
Hitel helyett
Az agrárszereplők különböző szempontok szerint mérlegelik, hogy áldoznak-e a fejlesztésekre és a beruházásokra, és ha igen, akkor azt milyen ütemezéssel teszik. A reális, a kapacitásaikhoz igazított tervek és a megfelelő gazdasági háttér elengedhetetlen kelléke a sikernek akár visszatérítendő, akár vissza nem térítendő forrásról beszélünk.
A tudatos fejlesztés egyik jelének is felfoghatjuk, hogy egyre népszerűbbé válik a lízingfinanszírozás a mezőgazdasági gépvásárlási projektekben. A Magyar Lízingszövetség adatai szerint az idei első negyedévben az új és használt mezőgazdasági gépeknél a finanszírozott állomány 79 milliárd forintot ért el. Ez éves összevetésben 7 százalékos növekedés, az elmúlt év utolsó negyedévéhez képest pedig 0,5 százalékkal nőtt a lízingelt állomány. A mezőgazdasági gépállomány összetétele is a fejlődést tükrözi: az új gépek aránya 86 százalék, a használt gépeké 14 százalék.
Az agrárvállalkozások esetében azért is lehet népszerű a lízing, mert ebben a konstrukcióban többen lehetnek hitelezhetők.
– Az agráriumban nagyon nehéz általánosságban megmondani, hogy melyik cég hitelezhető, és melyik nem. Azok a pénzügyi eredmény- és megtérülési elvárások vagy standard pénzügyi mutatók, amelyek teljesítése nem okoz gondot egy intenzív kertészeti kultúrát folytató vállalkozásnak, lehet, hogy egy állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozás esetében túlzók. Ezért a bankok az ágazat jellemzőiből és az adott, finanszírozást igénylő vállalkozás saját ágazatán belül elfoglalt helyéből indulnak ki – mondja Szerdahelyi Róbert, a CIB Bank kkv-régióigazgatója.
A lízingfinanszírozás legfőbb előnye az alacsony önerőszükséglet mellett, hogy nem köti le a vállalkozás pénzügyi erőforrásait, nem igényel plusz biztosítékokat, gyorsabb átfutási idővel igényelhető, és kevesebb adminisztrációs terhet ró a vállalkozásra. A pénzügyi lízing és kölcsön az agrárvállalatok számára egyszerűbb és összességében előnyösebb finanszírozásra adhat lehetőséget.