Két jeles magyar egyetemtől is azt a választ kaptuk kérdésünkre, hogy egykori diákjaik meglehetősen keresettek a munkaerőpiacon. A Pécsi Tudományegyetem végzőseinek kétharmada kevesebb, mint három hónap alatt talál munkát. Jórészt a környéken kapnak állást, és mintegy négyötödük olyat, ami megfelel a végzettségének. A Budapesti Corvinus Egyetem egykori diákjait is keresik. Ott jövőre lesz húszéves a karriertervezési szolgáltatás, amin keresztül évente három–ötezer állást és szakmai gyakorlatot hirdetnek meg.
A gyakorlati tudás hiányzik
Július 1-jével háromszáz szakiskola átkerült a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. A szaktárca azt szeretné elérni, hogy a jelenlegi ötvenezerről hetvenezerre nőjön az úgynevezett duális szakképzésben részt vevők száma. Ebben a rendszerben a diákok elméleti képzését az oktatási intézmények, a gyakorlatit pedig a cégek végzik, vagyis a szak- és szakközépiskolások tanidejük egy részét nem az iskolában, hanem az intézménnyel együttműködő cégnél töltik el. A gazdasági kamara felajánlotta, hogy nyolcezerről akár húszezerre is növelheti a gyakorlati képzésben részt vevő vállalatok számát. Ez azt jelenti: a következő tanévtől már nem a diák dönt arról, hogy a tanműhelyben vagy egy cégnél kapja-e meg a gyakorlati oktatást. Előbbit csak abban az esetben választhatja, ha a kamara igazolja, hogy nem tudott megfelelő képzési helyszínt nyújtani.
A magyarországi Bosch csoport évek óta hangsúlyozza, hogy az egyetemről, szakiskolából kikerülők elméleti tudása kielégítő, de a gyakorlati oldal még hiányos.
– Nem a papír a lényeg, mert így is, úgy is legalább egy év, mire nálunk betanul a technikus vagy a mérnök. Ezért döntöttünk úgy, hogy aktívan részt veszünk a duális képzésben – mondta Somogyi András, a Bosch csoport országos humánerőforrás-igazgatója.
A maguk tervezte oktatási anyaggal 2013 őszétől indították el az első kurzust Miskolcon, az Andrássy Gyula Szakközépiskolában. A fiatalok idén júniusban végeztek. A felsőoktatásban is úttörő szerepet vállaltak: ugyancsak Miskolcon Lean-szakember-képzés folyik, ősztől pedig Gödöllőn és a Budapesti Gazdasági Főiskolán indul hasonló kurzus.
A Tesco szerint is a gyakorlati tudással van a legnagyobb gond. A cégnél úgy látják, hogy legtöbbször nem is új kollégájuk a hibás, hanem az intézmény, ahol tanították őket. Egészen egyszerűen azért, mert ezek az iskolák képtelenek követni a technika gyors fejlődését. A legegyszerűbb példa erre: hogy adjon el valaki egy táblagépet, ha az nem is szerepel a tananyagban! Igaz, a munkavállalónak is nyitottabbnak kellene lennie az újdonságokra – vélik.
– Az áruházlánc folyamatosan képzi dolgozóit, és természetesen előnyben részesítik azokat, akik már a tanuló időszakot is nála töltötték. Azt viszont sajnálják, hogy a hiányszakmák felnőttoktatása nem támogatott – tudtuk meg a sajtóosztálytól.
Az egyetemek is érzik a munkaadói oldal igényét a gyakorlatiasabb tudásra. A Budapesti Corvinus Egyetem szeretne megfelelni a kérésnek, de úgy látja, a bolognai rendszer és a kötelező szakmai gyakorlat bevezetése, illetve az a tendencia, hogy egyre több diák akar és tud is dolgozni a tanulmányai alatt, sokat javított a helyzeten. A Pécsi Tudományegyetemen is a duális képzés fejlesztésében látják a helyzet kulcsát, különös tekintettel a műszaki és az informatikai területre.
– Az egyetemi évek alatt megszerzett tudás mellett ugyanolyan súllyal esik latba a munkaadóknál a szorgalom, a rátermettség és a hozzáállás – tette hozzá Kottász Gergely, az egyetem sajtóreferense.
Nyelvtudás, nyelvtudás és nyelvtudás!
A Bosch illetékese szerint Magyarországon sok műszaki diplomásra lenne szükség, és a cégek versenyeznek is a jó szakemberekért. Míg azonban Németországban két számjegyű az összes diplomás között a műszaki végzettségűek aránya, addig Magyarországon még mindig csak hat százalék körüli. Szerinte ennek legalább a duplájára lenne szükség.
A nyelvtudás fontosságában is egyetért az oktatói és a munkavállalói oldal. Míg azonban az egyetemek úgy látják, hogy ezzel gyakorlatilag nincs gondjuk, hiszen hozzájuk már eleve egy-két nyelv tudásával érkeznek a fiatalok, addig a munkaadók úgy érzik, a gyakorlatiság, bizony, itt is hiányzik: az ifjak visszariadnak, ha beszélniük kell.
Amellett, hogy még mindig nem gyakorlatias a magyarországi nyelvoktatás, más baj is van: a pályakezdők nem tudnak jól kommunikálni. Megrettennek, ha több ember előtt kell prezentálniuk. A Boschnál például szakmai mentorok segítik a frissen belépő diplomásokat. Sőt, működik egy Junior Manager program is, amelynek a keretében képzik a jövő vezetőit.
A nemzetgazdasági szaktárca azt reméli, hogy a duális oktatás térnyerésével erősödnek a diákok kompetenciái. A valós gazdasági körülmények között zajló gyakorlati képzés ugyanis önálló feladatellátást és szakmai együttműködést vár el a tanulóktól.
2013-ban a gyakorlati időket az OKJ-s rendelet átlagosan a háromszorosára emelte: ha mondjuk egy állásban lévő ember szeretné a pék szakmát kitanulni, akkor a megnövekedett óraszámok miatt legalább két évig hetente egy napot a tanfolyamon kell töltenie. Támogatás, ösztöndíjrendszer nélkül ez nem életszerű.
Most a tanulót vállaló cégek bővülését különböző kedvezményekkel kívánja segíteni a kormány. A kis- és középvállalkozások például elszámolhatják az oktató bérköltségét, a nagyvállatok pedig kedvezményeket kapnak a tanműhely fenntartásához, illetve automatikusan jár nekik az eddig pályázat útján elérhető fejlesztési támogatás. Szeptembertől pedig a vonatkozó törvény hatályba lépő módosítása szerint a duális képzés keretében szervezett szakmai gyakorlattal a szakképzési hozzájárulást – mértéke a szociális hozzájárulási adóalap másfél százaléka – is teljesíthetik az érintett cégek.
Arra is kíváncsiak voltunk, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz átkerült iskolákban mely szakmákat részesítik előnyben. A minisztérium sajtóosztályán azt válaszolták: ez megyénkként változik az igények szerint, de az ács, az épület- és szerkezetlakatos, a hegesztő, a gépi forgácsoló, a kőműves, a hidegburkoló, a központifűtés- és gázhálózatrendszer-szerelő, a víz-, csatorna- és közműrendszer-szerelő, a szociális gondozó, az ápoló szakma képzését tartják a legfontosabbnak. A Tescónak, mint az egyik legnagyobb hazai külföldi munkaadónak viszont leginkább pékekre, húseladókra, frissáru-pultosokra lenne szüksége. A társaságnál is tudják, hogy ilyen szakembereket Európában is keresnek, ezért saját dolgozóikat képzik át OKJ-s tanfolyamokon.
László Márta
