A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint fordulóponthoz érkeztünk. Mostantól a növekedés fokozására kell összpontosítani, és ehhez minden elérhető eszközt igénybe kell venni. A növekedéshez elsősorban a függetlenségünket kell megvédenünk, azt, hogy Magyarországot a piacokról tudjuk finanszírozni, ezt azonban az eurózóna elhúzódó válsága megnehezítheti - írja a privátbankár. Az NGM szerint ezért jó eszköz lehet számunkra egy újfajta, már a saját érdekeink szerint berendezett gazdaságunkhoz igazított együttműködés az IMF-fel, amely a régivel szemben nem csökkenti, hanem növeli pénzügyi-gazdasági függetlenségünket. Az újfajta megállapodás ugyanis - szemben a régivel - nem növeli az államadósságot, mivel nem hitelfelvételről szól, voltaképp egy biztosítást kötünk, amely növeli a befektetői biztonságot Magyarországon. A minisztérium szerint így lesz esélyünk tervezett menetrend szerint beindítani a növekedést.
Az IMF szokásos éves gazdaságpolitikai konzultációjának keretében megkezdik a tárgyalásokat egy új típusú együttműködésről. Elemzők szerint egy esetleges IMF megállapodás hatására erősödhet a forint és javul az ország finanszírozhatósága. A megállapodás egy fajta védelmet jelentene az országnak, amelynek köszönhetően valós hitelre nem is lenne szükség, hiszen a javuló nemzetközi befektetői megítélésnek köszönhetően a piacról is megoldható lenne a finanszírozás. Az IMF jelentette biztonság az elemzők szerint azt is jelentheti, hogy az euró árfolyam visszatérhetne 300 forint alá. Korábban Lázár János, arra a kérdésre, hogy szükség lehet-e hitelre az IMF-től közölte, hogy nem tudja megjósolni, nem tudja megmondani, hogy 2012-ben az európai gazdasági környezet milyen lépéseket fog kikényszeríteni, de emlékeztetett arra, hogy a kormány tavaly úgy döntött, az IMF-től függetlenül utat fog járni.
Az IMF nem tud róla
Az IMF csütörtökön Washingtonban kiadott közleménye szerint a jelenleg Budapesten tartózkodó IMF-küldöttség a szervezet alapszabályának IV. cikkelye szerinti szokásos konzultációját tartja Magyarországon, valamint a korábbi program felülvizsgálatát végzi, és nem folytat hiteltárgyalásokat. az IMF közleményben tudatta: nem tud arról, hogy a magyar kormány tárgyalni akarna egy újfajta megállapodásról, és ilyen tárgyalás ez évben nincs is programba véve. Az IMF magyarországi képviseletének vezetője, Irina Ivascsenkó hivatalos közleményében azt írta: a Nemzetközi Valutaalap nem kapott hivatalos felkérést a magyar hatóságoktól egy, az IMF által támogatott programról szóló tárgyalások megkezdésére.
Az
A hvg.hu azt írja, hogy a Financial Times szerint az NGM bejelentést több helyen is kételkedés fogadta, amelyet csak felerősített a Magyar Nemzeti Bank bejelentése, amely szerint a tárgyalásokból nem lehet kihagyni a jegybankot, és hogy az MNB is a minisztériumi közleményből értesült a tárgyalásokról. „Attól tartok, ez csak a szóbeli piaci beavatkozás egy formája, alap nélkül, főképp, hogy az MNB azt mondta, nem tudtak róla" - idézi az FT a Nomura elemzőjét, Peter Attard Montaltót.
Elemzői vélemények
A csütörtöki bejelentést követően Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője elmondta, hogy a tőzsdén és forintpiacon is azonnal meglátszott a bejelentés súlya, a részvényárfolyamok megugrottak, a forint erősödött. Az IMF-fel kötött új megállapodás olyan védőhálót jelenthet Magyarországnak, amelynek köszönhetően jelentősen javul az ország nemzetközi befektetői megítélése - mondta. Egyfajta gazdaságpolitikai irányváltást is előrevetíthet a tárgyalások megkezdése - tette hozzá. Úgy vélte, az IMF-nek lehetnek feltételei, például a válságadók gyors kivezetése, a strukturális reformok felgyorsítása és a végtörlesztéshez hasonló további megoldások elvetése. Az elemző szerint ezek a lépések már önmagában, az IMF megállapodás nélkül is javíthatnák az ország megítélését.
Gabler Gergely, az Erste Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy egy megállapodás segítheti az ország finanszírozását is. Emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban több kincstárjegy aukció is sikertelenül végződött, alacsony volt a kereslet, vagy túl magas a hozam. Mivel a befektetők kockázatkerülése, így a hozamok jelentős emelkedése mögött főleg nem a gazdasági fundamentumok helyzete áll, hanem elsősorban a befektetői félelmek és a bizonytalanság, az IMF megállapodás olyan védőhálót jelenthet, amely ismét vonzóvá teszi a forinteszközöket. Azt is hangsúlyozta: ez olyan "mentőmellény, amelyet csak akkor kell felvenni, ha tényleg baj van", valószínűleg Magyarországnak az IMF hitelére nem lesz szüksége ténylegesen, a megállapodással a piacról is tudja magát finanszírozni.
Forrás:Privátbankár
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője azt mondta, hogy az IMF megállapodás "pecsét" lenne a kormány gazdaságpolitikájára, azaz a nemzetközi szervezet rendben lévőnek minősítené a nem egészen átlátható államháztartási folyamatokat. Ha Magyarország aláír egy új hitelprogramot az IMF-el, akkor a befektetők számára egyértelművé válik, hogy működik az a védőháló, amelyet az utóbbi időben a pénzpiacok sürgettek - magyarázta Kondrát Zsolt. Az elemző ennek jelentőségét nemcsak abban látja, hogy a jövő évben a piacokról bevonandó 4-5 milliárd euró összegű új hitel felvétele biztosított, hiszen végső esetben az IMF is rendelkezésre áll, de legalább ilyen fontos, hogy az euró árfolyam is visszatérhet a 300 forint alatti sávba. Az elemző szerint a jelenlegi árfolyamon ugyanis a kormány kénytelen lenne újabb megszorító lépéseket tenni, s ezeket el lehetne kerülni az IMF hitelprogram segítségével.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a bejelentés előzménye volt a forint folyamatos gyengülése, és az, hogy a befektetői világ folyamatosan figyeli a magyarországi fejleményeket - fűzte hozzá. A vezető elemző kiemelte, hogy ára lesz az IMF-fel való új megállapodásnak, de tulajdonképpen nem kell túl sokat tenni; a bankszövetséggel, a magyar bankrendszerrel azonban vélhetően ki kell egyeznie a kormánynak. A kormánynak azért nem kell túl sokat vállalnia, mert a jövő évi büdzsé jelentős megtakarításokat irányoz elő, a hiányt GDP arányosan alacsonyra tervezi a kabinet, és strukturális kiigazítások is várhatóak, például az adózás a fogyasztási típusú adózás felé mozdul el, amit az IMF is kívánatosnak tart - elemezte. Török Zoltán továbbá kiemelte, hogy a bankszövetséggel való kiegyezés azért szükséges, mert a gazdasági növekedés és a bankok hitelezésének növelése érdekében valószínűleg le kell mondania a kormánynak a végtörlesztéssel kapcsolatos további terveiről.
Rugalmas hitelkeret (Flexible Credit Line): ezt az IMF erős gazdasági alapokkal, jó mérlegteljesítményekkel rendelkező országoknak kínálja válságmegelőző céllal. Az ezt kérő ország a keretet gyakorlatilag automatikusan megkapja, ha megfelel e keret előre ismert szabványfeltételeinek. A keretből szükség esetén le lehet hívni, mégpedig külön eseti teljesítményellenőrzés nélkül. A rugalmas hitelkeretet az IMF egy vagy két évre adja, az első év után ellenőrzi a szabványfeltételek tartását. A keret összegét eseti megállapodás rögzíti. Ilyen keretet váltott ki Lengyelország 2009. májusban két évre, majd idén januárban újabb két évre 19,17 milliárd SDR (körülbelül 22,23 milliárd euró) értékben. Az összeg a lengyel IMF-kvóta 1.400 százalékának felel meg. Magyarország esetében ezzel az aránnyal számolva – Magyarország IMF-kvótája 1,0384 milliárd SDR – a keretösszeg 14,54 milliárd SDR, 16,86 milliárd euró lehetne.
Elővigyázatossági hitelkeret (Precautionary Credit Line): az IMF szigorban keményebb új típusú eszköze, amit szintén erős alapokkal és jó teljesítménymúlttal rendelkező országoknak ad, de olyanoknak, amelyek átmeneti sebezhetőségük miatt nem felelnek meg a rugalmas hitelkeret szabványos feltételeinek. A kiutalás módszere: a rugalmas hitelkeret esetén szokásos felmérés, ötvözve a felmérés során feltárt sérülékenységek célzott kezelésére szóló feltételekkel. Ebből a szintén egy-két évre szóló keretből sem kell lehívni, azaz ténylegesen kölcsönt fölvenni, szolgálhat pusztán elővigyázatossági biztosíték gyanánt is.
Elővigyázatossági készenlétihitel-megállapodás: a készenléti hitel könnyített változata szigorú, de a hagyományos készenléti hitelkeretnél enyhébb lehetőség. A közösen, tárgyalásokon megállapodott egyedi, országra szabott feltételrendszer teljesítését az IMF a szokásos rendszerességgel ellenőrzi. A különbség az, hogy előre megállapodnak: a keretösszeget a kedvezményezett ország nem fogja felhasználni, hanem elővigyázatosságnak tekintik a keret készenlétben tartását. Miután Románia korábbi, 2009. májusban aláírt hagyományos készenlétihitel-megállapodása lejárt, idén márciusban új egyezmény írt alá az IMF-fel, most már elővigyázatossági készenléti hitelre, 3,09 milliárd SDR, mai árfolyamon 3,58 milliárd euró keretösszegben. Ez a román IMF-kvóta 300 százaléka. Magyarország esetében hasonló arány 3,12 milliárd SDR-t, 3,61 milliárd eurót jelentene. A le nem hívott keretekre az IMF 0,5 százalékos szolgáltatási díjat számít fel.