2014 első félévében 12 százalékkal kevesebb új vállalkozás alakult, mint 2013 azonos időszakában. Az első 6 hónapban valamivel több mint 16 ezer új vállalkozást regisztráltak Magyarországon, azaz ma már naponta közel 90 cég alakul, míg korábban napi több mint 100 új társas vállalkozás megalakulása volt jellemző hazánkban. Így jelenleg 552 ezer cég működik, ami az egy évvel ezelőtti állapothoz képest 1,35 %-kal kevesebb. Most már biztosan állítható, hogy megállt Magyarországon a cégszám-növekedés és csökkenésnek indult a vállalkozások száma, ahogyan azt a Bisnode csoport korábban előre is jelezte. 2013 közepéig folyamatosan nőtt a vállalkozások száma hazánkban, de korábban nem volt ritka az sem, hogy egy év alatt 5-6 százalékkal nőtt a számuk. Valószínűleg a csökkenéshez szervesen hozzájárult az is, hogy a Kft. alapításhoz szükséges tőke 3 millió forintra emelkedett, illetve a meglévő cégeknek is teljesíteniük kell ezt a jegyzett tőkét. További tényező a cégszám-csökkenésben, hogy a hatóságok egyre szigorúbban lépnek fel az adót nem fizető, vagy nem fellelhető vállalkozásokkal szemben, és egyre több cég kényszertörlését rendelik el. A vállalkozások számának csökkenését erősíti az is, hogy 2014 első félévében 19 %-kal több cég szűnt meg valamilyen módon (felszámolás, csőd, végelszámolás, törlés stb. miatt), mint 2013 azonos időszakában.
A Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzéséből látszik, hogy a legtöbb iparágban csökkent a cégek száma. A legnagyobb mértékű csökkenés a papíriparban, a fafeldolgozás terén és az építőiparban történt. A majdnem minden területen jellemző cégszám-csökkenés ellenére a vegyiparban, az élelmiszergyártásban és a mezőgazdaságban a vállalkozások számának növekedése még mindig 1 % felett van. Megyei bontásban már az összes megyében csökkent a cégek száma 2013. július 1. és 2014. július 1. között. A legnagyobb mértékben Komárom-Esztergom megyében csökkent a számuk, ahol a csökkenés mértéke egy éve 4,4 % volt. A működő cégek mellett minden területen az új vállalkozások számának csökkenése figyelhető meg. Vas megyében például 30 %-kal kevesebb új cég alakult 2014 első félévében, mint 2013 azonos időszakában.
Jól látszik, hogy a nyugati országrészben az összes céghez viszonyítva már kevesebb cég alakul, míg keleten arányaiban több új vállalkozást alapítanak. Az ország szétszakadásának okai között keresendő, hogy a keleti országrészben alapított vállalkozások állami támogatásban részesülnek, ezért több nyugati vagy fővárosi cég is keletre települ, vagy ott hoz létre új vállalkozást.
Rendesebben fizetnek a cégek
A cégek fizetési fegyelme javulást mutat, mivel 2014 első félévét összevetve 2013 első 6 hónapjával azt láthatjuk, hogy mind az átlagos fizetési határidők, mind pedig az átlagos fizetési késedelmek is csökkentek. Az átlagos fizetési határidő Magyarországon 2014 első félévében 27 nap volt, míg egy évvel korábban átlagban 29 napra fizettek a cégek, derül ki a Bisnode fizetési tapasztalat program adataiból. Fizetési késedelem tekintetében is csökkenés volt jellemző hazánkban, azaz a cégek hamarabb fizettek az első félévben, mint egy évvel ezelőtt. Jelenleg az átlagos fizetési késedelem 17 nap, ami 3 nappal kevesebb, mint egy évvel korábban volt. A határidő és késedelem mellett a határidőben fizetett számlák aránya is javult, mivel jelenleg a követelések 65 %-át fizetik maximum egy nap késéssel a cégek, míg egy évvel ezelőtt csupán 60 %-át.
Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere elmondta, hogy jó hír a magyar számlafizetési szokások javulása, de mivel így is igen magasak az értékek, mindig érdemes odafigyelni arra, hogy egy vállalakozás más cégeknek hogyan fizeti számláit. Késés esetén ugyanis 44 nap az az időszak, amíg egy átlagos cég a pénzéhez jut, ami igen magas szám és egy kisebb vállalkozás életében már cash flow problémákat is okozhat. (Van 10 tippünk, hogy mindig legyen pénze a kasszában!)
Egyre több a kényszertörlés
A 2012 tavaszától megjelent kényszertörlési eljárás némileg átrendezte a felszámolások és a cégmegszűnéshez vezető eljárások számát. Korábban egyértelműen állíthattuk, hogy ha egy cég fizetésképtelenné vált, akkor előbb utóbb felszámolási vagy csődeljárás indult ellene. 2012 márciusától azonban elkezdett nőni a kényszertörlési eljárások száma, amit abban az esetben indítanak meg például, ha egy cég nem található a székhelyén, nem érhető el, nem adott le beszámolót, vagy nem teljesítette adófizetési kötelezettségeit. Ez alapján elmondható, hogy a kényszertörlések egy része is a cégek fizetésképtelensége miatt indul el, de nem a hitelezők, hanem a cégbíróság által.
A kényszertörlési eljárások száma ugrásszerűen emelkedik. Míg 2013 első félévében valamivel több, mint 4500 kényszertörlés indult, addig 2014 első 6 hónapjában több mint 21500. Rossz hír, hogy a kényszertörlések növekvő száma mellett a felszámolások száma is nőtt. Míg 2013 első félévében közel 7200 felszámolás indítottak, addig idén az első félévben már 24%-kal többet. A végelszámolások tekintetében az idén csökkenés következett be: az egy évvel ezelőtti 7000-hez képest az első félévben csak közel 4300 végelszámolás indult.
2013-ban 2,46% volt a Bisnode Bedőlési Index (felszámolások és csődeljárások cégszámhoz viszonyított aránya) értéke. 2014 első félévében romlott ez a mutatószám, mivel az index értéke 2,79%-ra emelkedett, azaz arányaiban több vállalkozás vált fizetésképtelenné. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kényszertörlések száma extrém módon emelkedik, aminek egy része szintén fizetésképtelenség miatt indul. Ha a kényszertörlésekkel is számolnánk az indexben, úgy értéke 9,97 % lenne, ami már ijesztően magas érték. A szálláshely-szolgáltatás és az építőipar esetén pedig már 16-17%-ra emelkedne a kényszertörlési eljárásokat is tartalmazó index értéke.
A legkisebb bedőlési aránnyal rendelkező iparágak listáján hosszú ideje hasonló szektorok szerepelnek. Az egészségügy, az oktatás és a tudományos tevékenység régóta megtalálhatók a listán. Az egyéb feldolgozóipari tevékenység az elmúlt félévben sokat javított és előkelőbb helyen szerepel a listán, míg a vegyipar bedőlési aránya hátrább sorolta a szektort a top 10-es sorrendben. Az építőipar évek óta a legkockázatosabb iparágnak számított hazánkban, de az elmúlt időszakban már megelőzte a vendéglátás, jóval az országos átlag feletti 5,35%-os bedőlési arányával. Az élelmiszergyártás és a nagykereskedelem bedőlési aránya is nőtt, míg a gépjármű-kereskedelemé csökkent.
Megyei szinten Nógrád megyében dől be a legtöbb vállalkozás, míg Komárom-Esztergom megye cégei vannak a legnagyobb biztonságban. Az országos átlag alatti bedőlési arány a nyugati megyékre jellemző, míg keleten általában nagyobb valószínűséggel dőlnek be a cégek.
