A TakarékBank elemzőinek előrejelzése szerint az infláció a korábban vártnál magasabb, éves átlagban 0,4 százalék lehet, ez azonban nem befolyásolja a jegybank kamatcsökkentési pályáját. Tovább növekszik a foglalkoztatottsági ráta, és lehetőség nyílik egy markánsabb államadósság-csökkenésre is, mégpedig a devizaadósság arányának további zsugorodása mellett.
Továbbra is támogató a külső környezet mind a magyar gazdasági növekedést, mind a (re)finanszírozási kondíciókat illetően, ugyanakkor a világgazdaság változatos képet mutat. Noha Európa kissé behúzta a fékeket a meggyőzőre sikeredett első negyedév után, a növekedés nem állt le, az elemzők pedig többnyire javítják az Euróövezetre vonatkozó idei gazdasági előrejelzéseiket. Részben az olajárak, részben az élelmiszerárak korrekciója nyomán Európában az infláció olyan gyorsan indult el felfelé a januári mélypontról, hogy a deflációs várakozások teljesen kiárazódtak a kötvényhozamokból az elmúlt hónapokban. Így az Eurózóna központi bankja, az EKB folytatódó, a kora nyári hónapokban kissé fel is pörgetett kötvényvásárlásai ellenére is élesen emelkedtek a hozamok a Magyarország számára meghatározó térségben.
Beruházások, GDP
Újra a nettó export húzta a magyar gazdaságot, miközben az első negyedévben a belső felhasználás – a beruházások lassulása következtében – szerényebb mértékben járult hozzá a bővüléshez. A beruházások visszaesése az elmúlt évek erős dinamikája után várható volt, ezzel együtt 2015 egészében minimálisan még bővülhetnek a nemzetgazdasági beruházások az MNB Növekedési Hitelprogramjának kiterjesztése, az európai uniós források továbbra is intenzív lehívása, valamint a lakossági beruházások élénkülése miatt. A belső felhasználást idén elsősorban a magánfogyasztás erősítheti, amely a következő két negyedben a növekedés motorjává válik a banki elszámolásnak és forintosításnak a rendelkezésre álló jövedelmekre gyakorolt kedvező hatásának segítségével.
Infláció, jegybanki kamat
Az infláció aránylag gyorsan emelkedésnek indult a januári mélypontról Magyarországon is. Ebben főleg a monetáris politika hatókörén kívül eső tételek játszottak szerepet (olajár-emelkedés, idényjellegű élelmiszerárak növekedése, bázishatások, illetve egyes termékek körében adóemelés), ezért az MNB még a meglepően erős májusi inflációs adat ismeretében sem vizsgálja felül a márciusban újrakezdett kamatcsökkentési pályát. Ugyan a 2015-ös infláció a korábban gondoltnál magasabb (0,4 százalék) lehet, de még így sem valószínű, hogy az inflációs cél sérüljön két éven (a jegybank beavatkozási horizontján) belül. Tovább enyhíthet ezen a monetáris politikai eszköztár közelmúltban meghirdetett átalakítása, ami az állampapírpiac hosszabb lejáratainak kedvez, és lefelé irányuló nyomást fejt ki a hozamgörbe hosszú végén. Így megnőtt annak a valószínűsége, hogy az alapkamat tovább csökken, de az emelkedő külső hozamkörnyezetre, valamint a 2016 végére a jegybanki cél közelébe erősödő inflációra tekintettel a TakarékBank elemzői arra számítanak, hogy az MNB 1,50 százalékon nyilvánítja befejezettnek a kamatvágást. Mivel ez a kamatszint hosszabb távon is különösebb feszültségek nélkül tartható, a Monetáris Tanács várhatóan csak 2016 utolsó negyedévében nyúl majd a kamatemelés eszközéhez.
A korábban prognosztizáltnál is erőteljesebb javulás jellemezheti a munkaerőpiacot a következő két évben, ami elsősorban a magánszféra vártnál gyorsabb ütemű munkahelyteremtésének köszönhető. Emellett a tavalyinál valamivel gyengébb dinamikával, de tovább bővül a közfoglalkoztatás is. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az eddig Európa legalacsonyabbjai közé tartozó magyarországi foglalkoztatási ráta tovább emelkedhessen, és a tavaly 7,7 százalékig ereszkedő munkanélküliségi ráta 2015-ben akár 7,2, 2016-ban pedig legalább 7 százalékig süllyedhessen.
Államháztartás
Az első öt hónapban az államháztartás egyenlege elérte a teljes éves hiánycél 58 százalékát, ami hosszú évek óta az egyik legkedvezőbb adat. Az idei hiánycél teljesülését nem fenyegeti érdemi veszély, tekintettel arra, hogy az adóbevételek nagyobb része az év második felében folyik be, a kiadási oldalon pedig a tavalyinál alacsonyabb kamatkörnyezetben csökkenő kamatkiadások segíthetnek. Az utóbbi időszakban elfogadott költségvetési módosító indítványokat figyelembe véve az első negyedéves előrejelzéshez képest valamivel magasabb, 2,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány várható 2015-ben, míg 2016-ban 2 százalékos deficit valószínűsíthető. A tavalyinál erősebb forint, és az MNB önfinanszírozási programjának segítségével tovább mérséklődhet a devizaadósság aránya, így az államadósság markánsabban csökkenhet, ami 2016-ban is folytatódhat. Így 2014 végéhez képest akár 4 százalékponttal is eshet a GDP-arányos bruttó államadósság a jövő év végéig.
Tovább folytatódhat a külső egyensúlyi helyzet javulása is. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlegeként előálló nettó külső finanszírozási kapacitás a tavalyi évi 7,8 százalékról a GDP 9 százalékáig emelkedhet. A kedvező trendhez hozzájárul a korábban feltételezettnél dinamikusabb exporttevékenység és az alacsonyabb világpiaci energiaárak miatt bekövetkező külkereskedelmi cserearány-javulás is. Ez utóbbi ugyan 2016-ban részben már visszájára fordul, de még így is a GDP 7 százaléka körül várható a gazdaság nettó külső finanszírozási képessége. Ez kedvezően hathat nemcsak a nettó külföldi adósság, hanem a külső sebezhetőség szempontjából jobban figyelt bruttó külföldi adósság csökkenésére is, amely 2016 végére kényelmesen a GDP 100 százaléka alá kerülhet.
Forintárfolyam
Egy ideig nem várható a forint tartós erősödése. Az MNB monetáris politikai eszköztárának megváltoztatása átmenetileg inkább a gyengülés irányába hat, ráadásul a Fed kamatemelésével kapcsolatos várakozások is nyomás alatt tartják a feltörekvő devizákat. Az erősödésre a harmadik negyedév vége felé nyílik majd lehetőség, ugyanis a kedvező gazdasági folyamatok láttán a nagy hitelminősítők kis lépésekkel, fokozatosan közelíthetik a magyar adósbesorolást a befektetési kategóriához. Szintén a forinterősödést támogatja hosszabb távon az adósságon belüli devizaarány csökkenése a külső sérülékenység mérséklődésén keresztül. A Takarékbank várakozásai szerint 2015-öt a forint a 300-as szint közelében zárja majd az euróval szemben, az erősödés pedig 2016-ban is folytatódhat, amikorra Magyarország adósbesorolása akár az összes nagy hitelminősítőnél újra a befektetési kategóriába kerülhet.
