Ha fáj, nyílik a buksza

Nyugat-Európában jóval fejlettebb az öngondoskodás: átlagban az emberek 90 százaléka rendelkezik valamilyen magán-egészségbiztosítással. Magyarországon a portfolio.hu és a Gemius által megkérdezett, 1700 felnőtt internetező csupán 18 százalékának van egészségbiztosítása, ezen belül az első három legfontosabb a diagnosztikai vizsgálatokra, valamint a szűrésekre és balesetekre köthető biztosítás. A MediHelp által idézett felmérésből az is kiderül, hogy a válaszadók 32 százaléka a nyugdíjrendszer összeomlásától, 18 százaléka a súlyos betegségektől tart leginkább.

Mitől lesz piac?

A magán-egészségbiztosítási piac ma 10 milliárd forint körül van, de szakértők szerint ez néhány év múlva 40-50 milliárdra bővülhet. 2012-ben az állam már tett egy lépést a magán-betegségbiztosítások felé: a cafeteriarendszer keretében a munkáltató adómentes juttatásként fizethet csoportos betegségbiztosítást a munkavállalói számára. A hatalmas áttörés azonban várat magára. Egyrészt azért, mert a lakosság öngondoskodási hajlandósága továbbra is alacsony, másrészt a kínálati oldalon tapasztalható hiányosságok is visszahatnak a biztosítási szektor fejlődésére.

Továbbra is kevés a vállalati felelősségbiztosítás

2015-ben a piaci kondíciók némileg javultak nem-életbiztosítási szempontból. A folyamatok egyszerűsítése, a költségstruktúra átalakítása, a bevezetett kockázat elbírálási és tarifálási változások jelentősen javították a portfolió eredményességi mutatószámait, a kárhányad a 2014-es évhez képest markáns javulást mutatott.

Tavaly több gépjárművet értékesítettek és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak is emelkedtek – igaz, a környező országokétól még mindig elmaradnak a hazai tarifák –, ugyanakkor az adóhatások továbbra is negatívan befolyásolják a piacot.

A hazai gazdasági növekedés pedig begyűrűzött a vállalati vagyonbiztosítások piacára: a kedvező hitelek hatására több lett a céges beruházás, az újonnan vásárolt eszközökre pedig biztosítást is kötnek a vállalatok. A felelősségbiztosítás viszont még mindig elmarad a szükséges szinttől. Bár ebben a szegmensben nagyon intenzív a szolgáltatási verseny, az UNIQA 3 év után először idén nyereséget vár az üzletágtól. (Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások negyede nem rendelkezik sem vagyon-, sem felelősségbiztosítással. Számukra egy káresemény a működés kényszerű leállása esetén végzetes következménnyel is járhat.)

– Kevés az országos lefedettséggel rendelkező, egységes szolgáltatási színvonalat nyújtó magánintézmény, amellyel a biztosító ellátási szerződést tud kötni. Budapesten jobb a helyzet, de a fővároson kívül alig van széles spektrumú, egységes kezelést kínáló magánintézmény – mutat rá Juhos András, az UNIQA Biztosító vezérigazgató-helyettese.

Mivel a biztosítás nem tud azonnal ügyfélkört generálni, nem ez serkenti majd a magánszolgáltatási hálózat kialakulását, hanem a páciensek fizetőképessége. Ebből következik, hogy először azok a szolgáltatások épülnek ki, amelyekre nagy a kereslet – például a visszérműtét, kisebb belgyógyászati műtétek –, és egynapos ellátásban elvégezhetők, továbbá a diagnosztikai vizsgálati centrumok, szülészetek.

A hálapénzrendszer is lassítja a biztosítások terjedését.

– A lakosság nagy része nem költ prevencióra, sem biztosításra, viszont hajlandó fizetni – akár zsebből zsebbe –, ha beteg. Hiába lenne olcsóbb egészségmegőrző vagy betegségmegelőző vizsgálatokra járni, illetve biztosítást kötni, nem így gondolkozik a többség – mondja Juhos, és hozzáteszi: az UNIQA Mobil Egészségközpont tapasztalatai is azt mutatják, hogy az öngondoskodási kultúra fejlesztése kulcsfontosságú, hiszen a tavaly nyáron összegyűjtött adatok szerint a felnőtt lakosság mindössze hét százaléka mondható teljesen fittnek.

Egészségügy: túlélőshow vagy virágzó iparág?

Már rég nem Magyarországon kezelteti magát a hazai elit. A döntéshozóknak tehát mindegy, hogy itthon mi történik – mondják az egészségügyi szakma általam kérdezett képviselői. Orvosok, ápolók hiába próbálnak hivatásuknak megfelelően teljesíteni nap mint nap. Lehetetlen! A sor végén mi, betegek vagyunk, ők meg – és mi is – lassan, de biztosan elfogynak.

Adóköteles megelőzés

Az önkéntes egészségpénztárak szolgáltatási portfóliójának 2012-es szűkítése sem használt a prevenció terjedésének, hiszen azóta a megelőzésre fordított forintok adókötelesek. A tavaly bevezetett 200 ezer forintos cafeteriaplafon szintén az öngondoskodás bővülése ellen hatott. A Magyar Nemzeti Bank február végén publikált szektorjelentése szerint csökkentek a munkáltatói befizetések, és bár nőtt a tagság egyéni aktivitása, összességében kevesebb pénz került az egészségkasszákba.

– Ezzel nemcsak a dolgozók veszítettek, hanem a nemzetgazdaság egésze is. Az egészségpénztári befizetések ugyanis maradéktalanul megjelennek a magyar egészségügyben plusz forrásként, ráadásul fehérítik a gazdaságot, lévén szó átlátható bankszámlapénzről. Az önkéntes egészségpénztári megtakarítások a hálapénzgazdaság, valamint a lakásrendelőkben virágzó szürkegazdaság visszaszorításában is jelentős szerepet játszanak – mondja Lukács Marianna, a Független Pénztárszövetség elnöke, aki szerint hiába alkalmazkodott a szektor a gazdasági válsághoz, ahhoz, hogy igazi lendületet kapjon, szükség lett volna újabb ösztönzőkre. A szakember úgy látja: a társadalombiztosítás mellett a biztosításnak és az egészségpénztárnak egyformán fontos szerepe van az egészségügyi ellátás finanszírozásában. Előbbi az előre nem látható, utóbbi a jól tervezhető kiadások fedezésére szolgál, éppen ezért mindkét szektort egyforma módon kellene az államnak helyzetbe hoznia.

Jelen pillanatban azonban csökkent az összesített tagdíjbevétel, és ezzel együtt csökkentek a korábban stagnáló szolgáltatási kiadások is. A munkáltatói befizetésekben idén sem várnak a szektor szereplői érdemi elmozdulást, az egyéni befizetések viszont emelkedhetnek. (Ezt az OTP Egészségpénztár adatai is megerősítik.)

Az önkéntes kasszák éves szinten több tízmilliárd forint összegű szolgáltatást finanszíroznak számla ellenében – ezzel fehérítik a gazdaságot, és csökkenti a hálapénzt –, a közteherviseléshez pedig 13–15 milliárd forint megfizetett adóval járulnak hozzá. Éppen ezért Lukács szerint nem lenne célszerű az egészségkasszák mozgásterének kormányzati szűkítése.

A biztosításnál is az élmény lesz az úr

Egyszerű folyamatokkal és minőségi szolgáltatásokkal válaszol az UNIQA a pénzügyi szolgáltatások piacának átalakulására. Néhány éven belül ugyanis nemcsak a megszokott piaci résztvevőkkel, hanem a jelenleg világszerte több mint 12 ezer különböző FinTech szereplővel szemben is versenyképesnek kell lenniük a pénzügyi szolgáltatóknak.

Új menedzsment irányítja az Uniqát július 1-től. A leköszönő Othmar Michl helyét a nem-élet üzletág vezetője, Kurtisz Krisztián veszi át. A struktúraváltást a piaci folyamatok magyarázzák: néhány éven belül ugyanis a biztosítóknak legalább 4000 új versenytárssal kell megküzdeniük a lakossági piacon.

– A vállalati szférának kínált termékeknél valószínűleg továbbra is megmarad a közvetítők szerepe, a lakossági piacon azonban átalakul a szakma. Már ma létezik 12 ezer FinTech cég, amelyek közül nagyjából 4 ezer foglalkozik biztosítással. Ha nem is jövőre, de néhány éven belül komoly versenytársai lesznek a biztosítóknak. A biztosítási szakmának egyszerűsítenie kell a termékeit: a gyors, átlátható, egyszerű megoldásokat és az élményt keresik az ügyfelek – mutatott rá Kurtisz Krisztián és hozzátette: – A szolgáltatási területen szeretnénk leegyszerűsíteni a folyamatokat, és az ügyfelekkel történő kommunikációt. A biztosítási szakma adatháttere, statisztikai tapasztalata és erős márkaértéke nehezíti az InsureTech cégek dolgát, ennek ellenére az ügyfelek kiszolgálásán sokat kell még javítanunk ahhoz, hogy egy más típusú versenyben is helytálljunk.