A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn tette közzé, hogy szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene 5,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt. Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője a kiskereskedelmi forgalom idei, folyamatosan tempós növekedését azzal indokolta, hogy a munkaerőpiac kifejezetten "feszessé vált", a reálbérek gyors ütemben emelkednek, illetve a fogyasztói bizalom stabil maradt. Jövőre pedig a bővülést segítheti az is, hogy fennmaradhat a nominális bérnövekedés idei üteme, hiszen a munkaerőpiac közel jár a teljes foglalkoztatottsághoz - tette hozzá.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a reálbérek jelentős növekedése és a foglalkoztatás emelkedése miatt éves átlagban 5 százalék közeli növekedésre számít a tavalyi 5,8 százalék után. A reálbérek 7 százalék feletti mértékben emelkedhetnek, ami támogathatja a fogyasztás növekedését. Mivel a reálbérek emelkedése akár gyorsabb is lehet - egyes ágazatokban a szakemberhiány miatt lényegesen gyorsabb lehet a bérkiáramlás - a kiskereskedelmi forgalom növekedése is meghaladhatja a várakozásokat. „Erőteljesebb lehet a kiskereskedelmi forgalom növekedése akkor is, ha egy markáns munkáltatói bérteher csökkentés hatására lényegesen gyorsul a bérkiáramlás” - fűzte hozzá az elemző. (A járulékok csökkentésével, a fizetések emelkedésével a vállalkozások jövedelemtermelő képessége is javul!)
Fizuemelés nélkül nem lesz több felminősítés
Magyarország versenyképessége javításával érhet el további kedvező hitelminősítői besorolásokat, ehhez azonban nem elég az olcsó munkaerővel versenyezni, hanem itt az ideje a bérfelzárkóztatásnak - mondta Csath Magdolna közgazdász az MTI közlése szerint. (Ebből a szempontból is rossz hír, hogy egyelőre csak ígéretek vannak, de konkért járulékcsökkentési tervvel még nem állt elő a kormányzat.) A szakértő hangsúlyozta, a Moody's pénteki felminősítésével Magyarország mind a három nagy hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriába került, de még csak egy szinttel van a bóvli kategória felett, miközben a visegrádi országok a legmagasabb szinten vannak. Csath Magdolna szerint ennek hátterében az áll, hogy a válság Magyarországra hatott a legjobban, illetve Magyarország kezelte a legrosszabbul azt, így most rossz helyzetből kell visszahoznia magát.