Pár éve kisebb diplomáciai vihart kavart egy csincsillatenyésztéssel foglalkozó magyar családi kisvállalkozás. A cég ügyvezetője büszkén újságolta az egyik közéleti hetilapnak, hogy egy észak-afrikai ország királya már három ágytakarót is rendelt tőlük a nászi ágyra. Az ügyvezető azt is kikotyogta, hogy az uralkodó egy moszkvai prém- és bundakiállításon látta meg a társaság csincsillából készült szőrmetermékeit. A probléma abból adódott, hogy a hír – diplomáciai csatornákon keresztül – a király feleségéhez is eljutott, aki nem épp higgadt hangnemben kérte számon őfelségén a nászi nyoszolyára rendelt csincsillaprémes takarókat… Mint ez az eset is jól mutatja: igencsak óvatosan kell tehát eljárnunk, ha a gazdag arabokkal szeretnénk üzletelni.
Átírt forgatókönyv
Mivel a 2008-ban kirobbanó gazdasági válság a magyar termékek fő felvevőpiacának számító európai gazdaságokat igen érzékenyen érintette, az első Orbán-kormány kitörési pontokat keresett. Sokat reméltek a „keleti nyitás” néven meghirdetett új külgazdasági politikától, amely Oroszországot, Kínát, Távol-Keletet, Indiát, valamint Közép-Ázsiát, illetve az arab térséget vette célba. Ez utóbbit három csoportra szokás bontani: a világ olajkészletének majd’ fele fölött rendelkező Öböl menti hatalmakra és a velük gazdaságilag „összeérő” államokra (Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek), Észak-Afrikára (Egyiptom, Szudán), továbbá a Maghreb-országokra (Marokkó, Tunézia, Algéria).
Az elmúlt időszakban intenzív szövetségkötési verseny indult a világban az arab államok irányába, de ebbe a versengésbe hazánk a gazdasági válság kirobbanásáig még csak be sem nevezett, így komoly hátránnyal indultunk, amin 2014-re sokat sikerült javítani. A menekültválság azonban – bár azt a kormány elkülönülten kezeli az arab országokkal való gazdasági kapcsolatoktól – kissé átírta a forgatókönyvet. A 2012-es és a 2014-es magyar–arab gazdasági fórum után egy újabb ma aligha illeszkedne a kötelező betelepítési kvóta elleni októberi népszavazás kormányzati kommunikációjába.
Pedig már a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közel hetven tagot számláló arab tagozata is nevet váltott: mivel az MKIK elsősorban az Arab-félsziget fizetőképes kereslettel rendelkező, gazdag monarchiáira, a Maghreb-országokra és Egyiptomra fókuszál, illetve az észak-afrikai országokkal való szorosabb gazdasági kapcsolatok építésére törekszik, ezért ennek megfelelően változott a hivatalos elnevezés is Közel-Kelet és Észak-Afrika Tagozatra.
Nemzetfejlesztő tervek
Az Arab-félsziget államai napjainkban azzal számolnak, hogy olajkútjaik, gázlelőhelyeik egyszer elapadnak. Pénzt és energiát nem kímélve törekednek tehát más gazdasági szektoraik felvirágoztatására, hogy mérsékeljék az állami bevételek kőolajkészletektől való függését. A világpiaci olajárak mélyrepülése is gyorsította a folyamatot.
A Szentkirályi ásványvízszállítmányt indított Szaúd-Arábiába, ahol ötcsillagos szállodákban és szupermarketekben értékesítették a termékeiket. A márka Kuvaitban, az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben már korábban is jelen volt.
A biztosítóberendezések és gázérzékelő rendszerek gyártásával foglalkozó Műszer Automatika Kft. 2007-ben lehetőséget kapott, hogy részt vegyen az iraki vasúttervezési projektekben, s saját irodát is létrehozott az országban.
A 77 Elektronika Zrt. nagy értékű diagnosztikai készülékei régóta megtalálhatók például a szaúdi királyi kórházban is.
Az Insomnia Middle East – a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalkozást négy éve jegyezték be Bahreinben – nemrég nyert jogot kereskedőház nyitására az állammal karöltve két új piacon, Katarban és Ománban.
Az Akusztika Kft.-t 2013 októberében – a 4-es metrónál nyújtott szakmai színvonalra hivatkozva – a PORR–Qatar felkérte, hogy vegyen részt Katarban, Doha városában létesülő metró építésében. Azóta a cég létrehozta katari vegyesvállalatát Akusztika Environmental Doha WLL. néven.
A Quadron Kibervédelmi Kft. már a 2014-es induláskor fő stratégiai irányként határozta meg a közel-keleti piacon való megjelenést a környező országok felé történő terjeszkedés mellett. A kormányzatnak is beszállító cég a közelmúltban kötötte meg az első együttműködési megállapodását Kuvaitban.
A legtöbb arab állam esetében a magyar vállalkozások a nemzetfejlesztő tervek megvalósításába kapcsolódhatnak be. Hosszú távú együttműködések körvonalazódnak az energiaellátás, a vízgazdálkodás, az öntözés, az információtechnológia, a turizmus és az egészségügy területén. Ráadásul mivel ezek az országok nem rendelkeznek mezőgazdaságilag jól hasznosító földterületekkel, szívesen vennék, ha vegyesvállalatokon keresztül bekapcsolódhatnának a magyarországi bértermeltetésbe (növénytermesztésbe és állattenyésztésbe). Ez a hazai gazdáknak folyamatos megrendelést és garantált piacot jelentene, az arabok számára pedig biztonságot a lakosság élelmiszerellátása terén.
A magyar diplomaták szerint kézenfekvő, hogy a keleti kapcsolatok serkentésében kulcsszerepe lehet a hetvenes, nyolcvanas években Magyarországon tanult, azóta döntéshozói pozícióba került arab származású üzletembereknek. Hazánkban ugyanis már a rendszerváltás előtt volt Tesco: igaz, ez akkoriban nem az áruházláncot takarta, hanem egy műszaki-tudományos együttműködéssel foglalkozó vállalat, a Technical Scientific Cooperation rövidített elnevezése volt. Az állam ezen keresztül közvetített ki mérnököket, oktatókat, építészeket a „baráti” kormánnyal rendelkező országok – Szíria, Irak, Jemen, Algéria, Egyiptom – számára, és ugyanezen az intézményrendszeren keresztül jöttek arab és ázsiai hallgatók magyar egyetemekre.
Gyorstelepítésű akadályok
Az arabok jó lehetőséget látnak a hazai szállodaiparban. Az ománi állam 2011-ben vásárolta meg a Lánchíd pesti hídfőjénél álló Gresham-palota tulajdonjogát, a fővárosi Zara hotelek pedig jordán fennhatóság alatt állnak, üzemeltetőjük ugyanis Mazen al-Ramahi. 2012-től az Erzsébet téri Le Méridien is ugyancsak arab kézben van: a vevő az az emírségekbeli Al Habtoor Group, amely Dubaiban felépítette a hétcsillagos Burdzs al-Arab szállót. Két évvel később a cégcsoport tulajdonába került az InterContinental Budapest Hotel is. Az ötcsillagos szálló korábbi tulajdonosa Tufik Abukhater libanoni üzletember volt. Az Al Habtoor-csoport augusztusban újabb ingatlanos céget alapított 300 millió forint törzstőkével: az Al Habtoor Overseas a hazai hotelek tulajdonlásával és működtetésével fog foglalkozni.
Gyüre József
Január
Magyarország vízumközpontot hozott létre Kuvaitban.
Február
Hazánk Szaúd-Arábiában is több vízumközpontot nyitott.
Március
Magyar–dubai üzleti fórumot rendeztek az Egyesült Arab Emírségekben, ahol 35 magyar vállalat képviseltette magát. Magyarország nukleáris, élelmiszeripari és légi forgalmi megállapodásokat kötött, az Eximbank pedig egy 406 millió dolláros hitelkeretet nyitott a vállalatközi együttműködés finanszírozására.
Április
Szaúdi mezőgazdasági delegáció látogatott hazánkba, amely a magyar szarvasmarha- és juhtenyésztésben rejlő lehetőségekről tárgyalt. A földművelésügyi tárca hangsúlyozta: a magyar agrárium nyitott a szaúdi befektetők kezdeményezéseire.
Május
Népes üzleti delegáció kíséretében hivatalos látogatásra Egyiptomba érkezett Orbán Viktor. Több mint 60 vállalat vezetője vett részt a találkozón. A két ország képviselői megállapodásokat írtak alá, többek között 700 vasúti kocsi gyártásának 900 millió eurós keretösszegű finanszírozási ajánlatáról.
Július
A magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter, illetve a nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály az Egyesült Arab Emírségekben tárgyalt. Az Emirates légitársaság Budapesten hozta létre a második legnagyobb ügyfélszolgálati központját. Az Eximbank a magyar és emirátusbeli vállalatok együttműködésére 300 millió eurós hitelkeretet különített el.
Szeptember
A magyar–ománi olajipari együttműködésről tárgyalt Orbán Viktor az Ománi Szultánság olaj- és gázügyi szakminiszterével. A budapesti találkozó legfőbb témája az Ománi Nemzeti Olajvállalat és a Mol-csoport közötti sikeres együttműködés volt.
November
Szijjártó Péter magyar és Ibráhim al-Dzsaafari iraki külügyminiszter, miután egyezményt írt alá a kettős adóztatás kizárásáról. A gazdasági kapcsolatokról szólva jó hírnek mondta, hogy a magyar export tavaly 34, idén pedig eddig 29 százalékkal nőtt Irakba, és az Eximbank hitelkeretét kihasználva több magyar élelmiszeripari beruházás előkészület alatt áll.
