Újabb mérföldkőhöz érkezett a bécsi távhő a klímasemlegessé válás útján.

Megállt a koronavírus-örökítőanyag koncentrációjának növekedése a szennyvízben - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a honlapján.

Tovább emelkedik a szennyvizekben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

Kijöttek a szennyvízadatok.

Megint emelkedik a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának mennyisége.

Az Európai Bizottság a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességről szóló cselekvési tervet fogadott el, amelyben meghatározza a jelenlegi helyzethez képest a szennyezés forrásainál 2030-ig teljesíteni kívánt fő célokat - közölte Frans Timmermans, a brüsszeli testület európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnöke.

A legtöbb településen továbbra is stagnál, illetve enyhén csökken a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja a szennyvízben - mondta az operatív törzs nevében megszólaló Galgóczi Ágnes a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online keddi sajtótájékoztatóján.

Az Európai Unió a fenntartható fejlődés projekten belül kiemelten foglalkozik a felelős vízgazdálkodással, a vizek védelmével és a szennyvizek tisztításával. Az ember elképesztően sokféle módon képes szennyezni a vizet, azaz negatív irányba befolyásolni a víz fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai tulajdonságait. A szennyvíztisztítás hivatott ezeket a szennyeződéseket olyan mértékben eltávolítani, hogy a víz öntisztító képessége által a maradék szennyező anyag lebontható legyen.

Az elmúlt héten végzett szennyvízelemzések alapján vannak városok, ahol nőtt a szennyvízben lévő koronavírus örökítőanyagának a koncentrációja, a tendencia viszont ezeken a helyeken is stagnáló.

Stagnál a szennyvízben a koronavírus örökítőanyaga - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) csütörtök délután a koronavirus.gov.hu oldalon.

Több száz nagy folyóból vettek mintát tudósok és megdöbbentő képet kaptak azok szennyezettségükről: tele vannak antibiotikumokkal, ráadásul 111 folyóban az egészségre káros mennyiségben. Az antiobiotikumokat tehát megisszuk az ivóvízzel, szervezetünkben a kórokozók hozzászoknak e szerekhez és rezisztenciát alakítanak ki rájuk. Részben emiatt válik egyre több betegség kezelhetetlenné nemzetközi szinten.

Az árvizek és az aszályok egyaránt veszélyeztetik a szennyvíz-ellátást. A Földön 4,5 milliárd embernek nincs hozzáférése vízöblítéses vécéhez, pedig a Fenntartható Fejlesztési Célok e probléma eltörlését is célul tűzték ki. Már körvonalazódnak az új megoldások.

2030-ra 9 milliárd ember fog lakni a Földön. Ennek az embertömegnek akkora fogyasztása lesz, annyi élelmet, energiát, fűtést, házépítést, használati cikkeket igényel, hogy ezeket bolygónk erőforrásaiból már képtelenek leszünk kielégíteni. Ha élhető és fenntartható világot akarunk, mindent újra kell hasznosítanunk, amit fel- és elhasználtunk.

Pekingben rendezték meg az újfajta vécékkel foglalkozó expót, ahol a Microsoft milliárdos alapítója egy befőttesüvegnyi ürüléket tartott a kezében szemléltetőeszköz gyanánt. Gates szerint a szegény országokban soha nem fognak drága szennyvízrendszert kiépíteni, ezért hálózaton kívüli új vécékre van szükség. Olcsó és vizet nem igénylő masinákra. Máskülönben nem lesz egyenlőség a higiéniához való hozzáférésben. Jelenleg a Földön 2,4 milliárd embernek nincs a lakhelyén vécéje, de még latrinája sem. Úgy látszik, a higiénia nem alapvető emberi jog.

A tudatos cégek már felbecsülik a víz értékét, az általa nyújtott szolgáltatásokat, és költenek a vízbázisok megóvására, hogy elegendő minőségű és mennyiségű vízhez jussanak termelési folyamataik elvégzéséhez. Az Intel, a Gap és mások bukták már el profitjuk jelentős hányadát vízproblémák miatt.

3D nyomtatással épített olcsó illemhelyekkel javítanának India súlyos higiéniás helyzetet. Az ötlet Szingapúrból származik, India lesz a kísérleti terep.

Közép-és Kelet Európa legnagyobb energetikai versenyén, az EIT InnoEnergy szervezésében megvalósult PowerUp! verseny hazai döntőjén, a zsűri BES Európát találta Magyarország legjobb energiaipari, illetve tiszta energiával kapcsolatos fejlesztésekkel foglalkozó, kezdő vállalkozásának. A BES Európa Kft.célja, hogy forradalmasítsa a szennyvízről kialakult gondolkodásunkat.

A város lyukacsos mészkőtalajra épült, végleges megoldás tehát nincs a problémára. A földből is fel fog törni a tengervíz, hiába szorítják ki a dagályt a felszínen. Lehetséges, hogy a város egyes részei lakhatatlanná válnak 2060 után.

Egyetlen pillanatra sem áll le az innováció a Fővárosi Csatornázási Művek telephelyein:  a vállalat már nyolc évvel ezelőtt elnyerte a Piac & Profit Üzleti Etikai Díját, de az azóta eltelt időben is sorozatos fejlesztésekkel, új ötletekkel tették még fenntarthatóbbá működésüket.

A Fővárosi Csatornázási Művek már nemcsak saját felhasználásra termel szennyvíziszapból megújuló energiát, hanem időnként többlet elektromos energiát is képes előállítani, amit kitáplálnak az országos hálózatba.

A szegény országok nyomorgóinak megsegítésén munkálkodó krőzus néhány éve már bejelentette, hogy olyan technológiába fektet, mely az ürüléket energiává alakítja, a szennyvizet pedig tiszta, iható vízzé. Az első üzem létrejött. Gates meg is kóstolta az itókát!

Az egyre nagyobb mennyiségben keletkező szerves hulladék környezetkímélő, költséghatékony kezelése és hasznosítása megoldandó feladat Magyarországon és Európában egyaránt. Egy alig egyéves magyar kisvállalat olyan tudás birtokában van, amely minden szempontból tökéletes választ ad a problémára: a biológiailag lebomló hulladékokból Nébih-engedéllyel rendelkező, kereskedelmi forgalmazásra alkalmas, a műtrágyafüggőséget enyhítő komposztot állít elő. A hulladékkezelők a termékgyártással új lehetőséghez jutnak, a gazdák jelentős összegeket spórolhatnak.

A nagy üdülőhajók, melyek a Karibi-szigeteken és egyéb egzotikus tájakon utaztatják a turistákat, évente 3,78 milliárd liternyi kezeletlen szennyvizet öntenek a tengerekbe.

Magyarország kiemelten kezeli a víz kérdéskörét, ezért vállalta, hogy 2013 őszén víz világkonferenciának adna otthont - mondta az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának ülésén Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.

Közel két évtizede az ENSZ javaslatára március 22-én ünnepeljük a Víz Világnapját. A vízről való gondolkodás egyre aktuálisabb, hiszen a világon élő több mint hétmilliárd emberből egymilliárd nem jut rendszeresen ivóvízhez. A Föld lakóinak több mint harmada, mintegy 2,4 milliárd ember csak tisztítatlan vizet használ. A világ sivatagos régiói számára - ahol jó minőségű ivóvízhez hozzájutni ma még szinte lehetetlen - megoldást jelenthet, ha a szennyvizet sikerül ivóvízforrássá átalakítani.

Akad még probléma az unió által támogatott környezetvédelmi programokkal, ám a pályázók egyre több tapasztalatot gyűjtöttek és egyre nagyobb eséllyel adnak be olyan tendert, amelynek nemcsak esélye van a támogatás elnyerésére, de fenntartható is, így pár év múlva nem kell ismét milliókat költeni rá - derült ki a Deloitte témával foglalkozó sajtóbeszélgetésén, ahol több tucat uniós finanszírozású, jelentős környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztési beruházással (hulladékgazdálkodási rendszerek, árvízvédelmi és ivóvíz-minőséget javító projektek, városi szennyvízkezelési és csatornázási beruházási programok) kapcsolatos, saját módszertanuk szerint összegzett tapasztalataikat foglalták össze.

Világjáróvá vált az élőgépes szennyvíztisztítás, az Organica Technológiák Zrt. ugyan Telkiben valósította meg legújabb hazai produktumát, de a legfejlettebb gazdaságok a meghatározó vásárlói.

A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. észak-pesti telepén Tarlós István főpolgármester adta át azt a fővárosi beruházást, amelynek köszönhetően még tisztább víz kerül az élő Dunába. Az 5 milliárd forintos környezetvédelmi fejlesztés kedvező hatással van nemcsak a folyó, hanem a Fekete-tenger élővilágára is. A megtisztuló Dunába öko-iskolás diákok 150 ivadékot telepítettek egy kiveszőfélben lévő halfajból, a kecsegéből.

Az észak-angliai Sheffield városában az utcai lámpaoszlopokat gáz világítja. A gázt pedig szennyvízből nyerik. Újabb példa a körkörössé tett anyagi folyamatokra, melyek lényege az újrafelhasználás. A szennyvíz energiává alakításában sokkal több lehetőség rejlik, mint amit a világban ma ebből alkalmaznak.

Ezentúl már Budáról is az új tisztítóműbe kerül a szennyvíz a tavaly megépített budai Duna-parti főgyűjtőcsatornán keresztül. Ezzel összekapcsolódott az uniós támogatással megépített új fővárosi szennyvíztisztító rendszer minden létesítménye. Kóthay László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vízügyi szakállamtitkára a telep hétfői bejárását követően ismertette a mintegy 116 milliárd forintos beruházás eredményeit.

A lehetséges bioüzemanyag-fajták között jelenleg az alga a legfelkapottabb „sztár". De nem egyértelmű, hogy az is marad ez a fotoszintézist végrehajtó mikroorganizmus - merthogy az alga számára megfelelő táptalaj és víz biztosítása túl nagy ökológiai lábnyomot hagy maga után. Bizonyos módszerekkel azonban ez csökkenthető.

A Fővárosi Csatornázási Művek észak-pesti telepén megvalósulóban van a szennyvíztisztítás legfejlettebb, ún. „tápanyag-eltávolítási fokozata". A várhatóan 2010 elején a próbaüzemét megkezdő beruházás most az első nagyobb „mérföldkövéhez" érkezett: elkészült a légfúvó gépház szerkezete, a mélylevegőztető és utóülepítő medencék. A beruházásnak köszönhetően a Dunába vezetett tisztított víz minősége jelentősen javul.