„Nem csak alaptevékenységünkkel védjük környezetünket, hanem a fejlesztéseink során azt is kutatjuk, mi lehet az a plusz, amivel még inkább hozzájárulhatnánk a környezetünk védelméhez” – mondta Bátori Marianna, a cég szóvivője. Ez vezérelte a társaságot többek között akkor is, amikor a telephelyein a szennyvízből kinyert biogázból elektromos és hőenergiát előállító erőműveit tervezte. Már akkor lényegesen nagyobb kapacitásúra építették ki a biogázüzemeket, számítva arra, hogy lesz nyersanyag, amellyel dolgozhatnak.
Ez a többletkapacitás tette lehetővé, hogy a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) a tisztítótelepein nemcsak a beérkező szennyvizet, hanem a kívülről beszállított magas szervesanyag-tartalmú hulladékokat is feldolgozza. Itt végzik többnyire az éttermi hulladékok, a nagyüzemi maradékok vagy a lejárt szavatosságú termékek is. A többletkapacitás azt is lehetővé teszi, hogy nemcsak az FCSM két tisztítótelepét képesek teljes egészében ellátni megújuló energiával, hanem az országos hálózatra is többletenergiát termelnek. A szennyvíz energiáját azonban nemcsak a belőle nyert biogáz, hanem maga a csatornák hője is jelentőssé teszi. Nem utópia: Budapesten ezt már több helyütt is hasznosítják, így a Honvéd Kórház fűtését is az ebből nyert energia szolgáltatja.
A csatornákból azonban mást is kinyerhetünk. Az FCSM elmúlt években elvégzett fejlesztéseinek köszönhetően immár évente kétezer tonnányi homokot állítanak elő a tisztítótelepeik, és azt újrahasznosítják az építőiparban, elsősorban a saját csatornafelújításaikhoz. De innen származik az az általuk előállított habbeton építőipari termék is, amelyet az egyes villamos pályájának felújításánál a talaj megerősítésére használtak a kivitelezők. De senki nem gondolná, hogy szilárd tüzelőanyag készül a szennyvíziszapból. Pedig az elmúlt években több tízezer tonna tüzelőt állítottak elő, amelyet aztán egy erőműben hasznosítottak újra. Mindezekből látszik, hogy a társaság már rég nem hulladékként, hanem nyersanyagként, értékes energiaforrásként tekint a szennyvízre. Ezt a modern környezettudatos szemléletet érhetjük tetten abban is, ahogy a szennyvíztisztításban bevetett úgynevezett élőgépek, vagyis a betelepített dzsungelszerű növények védelmét megoldják a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen.
Itt nemcsak hatalmas medencékben tisztítják a szennyvizet, hanem a medencék tetején, óriási üvegházakban különféle esztétikus növényeket alkalmaznak – például banánfákat –, amelyek gyökérzete megfelelő élőhelyet kínál a szennyvíz lebontásában segítő baktériumoknak. Ezek az innovációk teszik lehetővé azt, hogy a beérkező szennyvíz közel száz százaléka újrahasznosuljon. „Vannak azonban olyan tárgyak, amelyeknek egyáltalán nem a csatornában van a helyük. Csak a lefolyókba ejtett érdekes tárgyakból és mobiltelefonokból például kiállítást szoktunk rendezni a nyílt napjainkon. Sok gondot okoznak a csatornába leengedett élelmiszerhulladékok, amelyek nemcsak a csövek elzsírosodását okozzák, hanem a kártevők, mint a csótányok és patkányok szaporodását is segítik. Ezért is fontos, hogy minél kevesebb szemét kerüljön a lefolyókba. A víz igazi természeti kincsünk, bánjunk is úgy vele” – mondta Bátori Marianna.
