A Biopsol Kft. jól példázza, hogy a körkörös gazdaság nem csupán elmélet, hanem könnyedén megvalósítható jó gyakorlat, amellyel minden érintett – a környezet, az állam, az üzleti szereplők és a végfelhasználó is – jól jár. Sáry András cége a szerves hulladékot értékes alapanyagnak tekinti, és egy arra alkalmas, biztonságos technológiával visszaforgatja a gazdasági körforgásba. A költséghatékony eljárással kialakítható az áhított nullahulladék-környezet: a folyamatosan keletkező szerves hulladékot nem kell elszállítani és drágán deponálni, hanem helyben egy korlátozás nélkül forgalomba hozható, többféle talajproblémára megoldást kínáló, piacképes komposzttá alakítható.
– Édesapám, Sáry Lajos kutató biológus, agrokémikus, biotechnológus még a nyolcvanas években fejlesztette ki a kutatócsapatával az eljárás alapjait, amellyel a biológiailag bontható hulladékból tápanyag-utánpótlásra alkalmas anyagot lehet előállítani. A zöld körforgás lényege, hogy a szerves hulladékból a szintén a természetben keletkező, természetből izolált különböző gombák, mikroorganizmusok és egyéb tisztán biológiai alapanyagokból előállított oltóanyag segítségével – jelentős ciklusidő-csökkenéssel és felesleges műszaki ráfordítás nélkül – komposzt állítható elő. Az olcsó, környezetkímélő hulladékkezelési eljárás végeredménye egy zöld termék, amelynek hatalmas piaca van szerte a világban – magyarázza Sáry András, a 2013 novemberében alapított Biopsol Kft. ügyvezető igazgatója. (A hulladékból nem Sáry András az első magyar, aki amerikai álmot épített.)
Múltból jelen
A tudóst, az ötletgazda Sáry Lajost leginkább a kutatás érdekelte, az üzleti élet intenzivitása kevésbé vonzotta, de nagyon jól előre jelezte a biotechnológiai megoldások várható reneszánszát. A rendszerváltást követően létrehozta a kis családi vállalkozást, amely halkan, de igen magas szakmai elismertséggel működött. Öt évvel ezelőtt Sáry András is csatlakozott az édesapjához, hogy szakmailag megtanulja, amit ő tud, és közben meghonosítsa a cégben a modern üzleti szellemet.
– Az édesapám nagyon jól követte a világ változását. Sőt, elképesztően tájékozott volt szinte minden területen, ezért előrelátása mindig beigazolódott, de próbált ellenállni a fokozódó tempónak. Manapság a gazdasági körülmények miatt változásra van szükség az üzleti folyamatokban is: már nem elég tökéleteset létrehozni, azt értékének megfelelően el is kell adni, ahhoz pedig nyitni kell a világ felé. Ebben a kommunikációnak, a marketingnek, a brandépítésnek komoly szerepe van. Eleinte honlapunk sem volt, mindössze egy általános e-mail címünk. Az arculat szinte teljesen hiányzott. Az ő szakmai elismertsége persze mindig megvolt, de érezhetően szükségessé vált a cég pozicionálása – mondja Sáry András.
– Az édesapám azt nyilatkozta, hogy tökéletesen elégedett a jelenlegi bevételekkel, nem akar növekedni, a jövőben talán még jobban fókuszál majd a K+F-re. Tényleg nem akarta, hogy elkezdjen nőni a cég.
Időközben azonban hatalmas problémává nőtt a szennyvíziszap kezelése, a világ számos országában meg a romló talajminőség okoz nagyon súlyos környezeti károkat. Sáry András úgy döntött, rendszerszintre emeli édesapja tudását, de már egy új vállalkozás keretein belül.
Generációváltás új cégben
A családi vállalkozás nem szűnt meg, a jövőben szakmai és intenzív kutatóműhelyként működik tovább. A most egyéves Biopsol Kft. létrehozása zárta le a generációváltást. Az új cég feladata, hogy rendszerszintre emelje a meglévő tudást, valamint kidolgozza és működtesse a kibővített üzleti modellt. A Biopsol egyéb tevékenységei mellett kiemelt figyelmet szentel annak, hogy további szinergiák megteremtésével piacképesebbé tegye az elméletet.
Ma két főből áll a cég – a kereskedelmi és menedzsmentfeladatokat ellátó Sáry Andrásból és egy kutatómérnökből – aki még az édesapjánál tanult –, valamint egy külső gazdasági tanácsadóból, aki az üzleti modell kidolgozásában vesz részt.
– Az egyik hatalmas előnyünk, hogy a szolgáltatásunkhoz nem kell nagy apparátus. Komplex tudást és megoldási folyamatot, egyben a termékgyártási eljárást helyezzük ki oda, ahol a hulladék keletkezik. Ott sincs szükség hatalmas beruházásra: kell építeni egy komposztálóterületet, vásárolni egy homlokrakodót és egy komposztforgató gépet. Mivel a keletkező termék eladható, a beruházás három–öt év alatt megtérül.
Több üzleti szegmens is van, ahol a Biopsol komoly pi-aci részesedést szerezhet az elkövetkező években.
– Olyan megoldást javasolunk a szennyvíziszap kezelésre, amely magyar, hosszú távon fenntartható, költséghatékony, és megkérdőjelezhetetlenül biztonságos, ráadásul állami kontrollal működik, hisz szigorúan csak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) együttműködésben haladunk előre. Talán mi magyarok lehetünk az elsők, akik zöld és hulladékmentes, környezettudatos megoldást alkalmazunk a folyamatosan termelődő szennyvíziszap-kezelésre és -hasznosításra – mutat rá Sáry András, aki szerint, ha 2015-ben az állam végül a szennyvíziszapok egy részét biogázüzemekbe irányítja, a technológiának akkor is van helye.
– Ezzel a biológiai technológiával a biogázüzemekben az energia kinyerését követően keletkező fermentációs maradékból is elő tudjuk állítani a komposztot átgondolt üzemi tervezéssel. Miért ne húzzunk le még egy bőrt a rókáról? Ráadásul a kinyerhető energia jelentős növelésére is van gazdaságos javaslatunk. Végül szinte semmi hulladék nem marad.
Az állattartó telepeken keletkező trágya hasonló módon kezelhető: a hulladékot visszaforgatják a biológiai ciklusba és végül a gazdaságba. Akár úgy, hogy a telepek kiépítik az erre szolgáló kereskedelmi rendszert, vagy felhasználják a Biopsolnál már rendelkezésre álló kapcsolatokat, értékesítési csatornát.
Nemcsak hulladékkezelési technológiát kínál a Biopsol, hanem a teljes hulladékáram költséghatékony kezelését – azaz a körkörös gazdaság lényegét.
– A folyamatban nincs mesterséges anyag, az eljárás gyorsan adaptálható, nincs energetikai igénye, és államilag igazolt, ezáltal értékesíthető, hasznos és biztonságos termék a végeredménye – mutat rá Sáry András.
Az eljárás földrajzi helytől függetlenül, a világ bármely országában hasznosítható.
– Például azokban a távoli országokban is, ahol nagyon nagy problémát okoz a sivatagosodás, a talajminőség rohamos romlása. Az ott élő emberek kommunális hulladékának biológiai kezelésével kapott komposzttal azonban visszaállítható a termőtalaj minősége, javítható a termőképesség és a vízháztartás. A folyamat önfenntartó, ezért is olcsó – teszi hozzá a szakember.
Többféle üzleti modellben gondolkodik a Biopsol a nemzetközi terjeszkedés kapcsán. A piac természetétől és a célterület távolságától függ, hogy hol melyik lesz a megvalósítható.
– Egy jó termékkel még a nagyon messzi országok sem bevehetetlenek. De nagyon fel kell készülni az adott régió üzleti kultúrájából, és pontosan tudni kell, hogy milyen lokális problémára kínál megoldást az, amit exportálni szeretnénk.
A Biopsol semmiképp sem gondolkodik teljes technológiatranszferben: a tudás házon belül marad, csak a működtetést bíznák a külföldi partnerre.
– Leginkább a joint venture forma tűnik jó megoldásnak. Mi vállaljuk a biológiai oltóanyag szállítását, a partner pedig hozzáteszi a helyismeretet: a jogszabályokat, a piacot, a helyi kultúrát. Ahol emberek laknak, ott a szerves hulladék is folyamatosan rendelkezésre áll. Épp ezért végtelen növekedési potenciállal rendelkezik a Biopsol.
Technológiaválasztás előtt
Sáry András úgy fogalmaz: a technológiai tartalomnak megfelelő méretű céggé szeretnének válni következetes szakmai alázattal. A piac fogja visszaigazolni, hogy ez valójában mit jelent.
– A cégépítésben az egyik legnagyobb segítőtársam a külsős tanácsadónk, a másik a hivatásos katonaként, később egy nemzetközi vállalat hazai képviseleténél elsajátított stratégiai gondolkodás, elhivatottság, a magammal szemben támasztott elvárások. Megtanultam, hogy nincsenek problémák, csak megoldásra váró feladatok, amelyekhez az átfogó helyzetelemzés és a rendszerszemlélet nélkülözhetetlen – szögezi le a fenntarthatóság szempontjait és az üzleti érdekeket együtt kezelő vállalkozó.
– Mindig csapatban játszunk. Tudjuk, hogy együtt többre vagyunk képesek, mint egyedül, de az elvárás magunkkal szemben és társainktól is a száz százalék. Ismerjük és alkalmazzuk a phalanxot – teszi hozzá András.
Tőkebevonás nélkül
A cég ma önfenntartó, és nem is gondolkodik tőkebevonásban. Tőke ahhoz kellene esetleg, hogy gyorsítsák a külföldi expanziót, de 2015-ben és 2016-ban még inkább Magyarországra szeretne fókuszálni a kisvállalat.
– Alig egyéves a hulladéktörvény, az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014–2020 is friss, több jogszabály is alakul, és készül a szennyvíziszap-stratégiai terv. A politikai és szakmai szándék megvan, régóta nem mutattak ennyire egy irányba. Szeretnénk, ha a technológiaválasztásnál a Biopsol által kínált zöld körforgás is felmerülne. A külföldi expanzióra való felkészülés a következő lépés. Az egyre gyakoribb megkeresések addig is validálják a piaci igényt.
A Biopsol soha nem lesz százfős cég, mert ebben az üzleti modellben nincs szükség hatalmas szervezetre. A telephelyeken viszont, ahol a biológiailag lebomló hulladékok keletkeznek, munkahelyeket teremt a technológia.
