Gyökeresen átalakul az energiaszektor az új EU-s energiacsomag bevezetésével. Kétrészes cikkünkben bemutatjuk, hogyan változik az energia-elosztók rendszere, milyen új szereplők jelenhetnek meg a piacon és milyen változásokra érdemes figyelnie a végfogyasztónak.

A lakossági energiafogyasztás fele megspórolható lenne Magyarországon, áll a Magyar Energiahatékonysági Intézet közleményében. Ehhez a hazai lakásállomány felújítására lenne szükség, hiszen mert a számon tartott lakások kétharmada energetikailag elavult.

10-30 százalékkal nagyobb a kereslet a felújított panellakásokra, a téglalakások között pedig 25-35 százalékkal nagyobb érdeklődés mutatkozik a felújítottakra.

A várható hideg miatt az E.On felfüggeszti a számlatartozások miatti kikapcsolásokat, - március 4-ig minden lakossági ügyfélnél maradhat a fűtés.

A Magyar Energiahatékonysági felhívja a figyelmet arra, hogy a szociális rezsicsökkentés – mint az energiaszegénység felszámolására tett intézkedés – önmagában részmegoldás. Az energiaszámlák tartós csökkentéséhez elengedhetetlen a magyar otthonok energiahatékonyságának állami, programszerű támogatása is.

Az ország végső energiafogyasztásának közel 40 százalékáért az épületek a felelősek, az épületek fogyasztásának háromnegyedét pedig a fűtés teszi ki. Az idei télen ez az arány még magasabb volt, hiszen kiemelkedően hideg hónapok vannak mögöttünk: míg egy átlagos, 0 °C napi középhőmérsékletű téli napon a hazai földgázigény 45-55 millió köbméter körül alakul, addig januárban átlagosan több mint 5 fokkal volt alacsonyabb a hőmérséklet, így idén volt olyan nap, amikor a duplájára is felugrott a földgázfogyasztás – derül ki a WWF Magyarország közleményéből.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2013 júliusa óta végez nemzetközi energiaár-összehasonlító vizsgálatot európai uniós fővárosokban. Kezdetben Budapest mellett 22 város adatait hasonlította össze egy független finn cég a MEKH megbízásából. Ez most további 6 ország fővárosával bővült, így a vizsgálat már az összes európai uniós fővárosra kiterjed.

Egy brit cég olyan bojlert fejlesztett amely hőt és áramot is előállít. A másfél millió forintot kóstáló találmány jelentősen csökkentheti a háztartások rezsiköltségeit. Négy-öt év alatt behozza az árát.

Tudta Ön, hogy pár éven belül már kizárólag csak „közel nulla energiaigényű” épületeket lehet építeni Magyarországon? A passzív házak iránt érdeklődőknek ajánljuk a VII. Magyar Passzívház Konferenciát.

A régióban Magyarországon aggódnak legkevesebben a rezsiárak növekedése miatt, ugyanakkor a magyarok négyötödét továbbra is a megélhetési költségek előteremtése foglalkoztatja leginkább, jobban, mint bármely más környező ország lakosait. Az elmúlt fél év során sokat javult az ország jövőbeni gazdasági teljesítményének megítélése és a megkérdezettek optimistábban látják a saját háztartásuk anyagi helyzetét is, annak ellenére, hogy a túlnyomó többségnek nincs semmilyen megtakarítása. A magyar háztartásokra a megfontolt költekezés és az átgondolt hitelfelvétel jellemző – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. anyacégének hat országban, az ügyfelei körében végzett újabb kutatásából.

Az NGM szerint téves az a sajtóértesülés, miszerint a 10 százalékos lakossági rezsicsökkentés hatásaként a kis- és közepes vállalkozások terhei nőnek. Független elemzők szerint azonban több ezer vállalkozást is hátrányosan érinthet az új szabályozás.

A kormány ígérete alapján jövőre 10 százalékos rezsiköltség-csökkentést hajtanak végre. Az ígéret szerint a villamos energiára, a gázra és a távhőre kiterjedő lépést nem tudják áthárítani a szolgáltatók a fogyasztóra. A Policy Agenda által készített elemzés szerint a rezsiköltség áthárítását valójában a kormány már maga el is végezte, első körben a hazai kis- és középvállalkozásokat sújtva. Az energiainfo.hu elemzése szerint a kkv-k villamosenergia-költségei 11-12, de akár 30 százalékkal is nőhetnek.

Rezsit és devizahitel-törlesztést is fizethetünk jövőre a lassan elfeledett önkéntes önsegélyező pénztári számláról. A munkáltató a cafeteria keretében 35,7 százalékos adózással segítheti munkavállalói bizonyos körét a mindennapi kiadások fedezésében.

A Széll Kálmán Tervben 2011-ben vállalta a kormány, hogy jogszabályt alkot a rezsiköltségek befagyasztására, a lakosság terheinek csökkentésére. A Policy Agenda elemzéséből kitűnik, hogy a kormány kezdeményezését felülírta a gazdasági szükségszerűség.

A valóság gyakran felülmúlja a legképtelenebb elgondolásokat is. A lakossági rezsiköltségeket alakító, döntően az energiával összefüggő szolgáltatások esetleges nonprofittá alakítása ilyennek tűnik. Ugyanis az utóbbi egy évben, a magyar gazdaság jelentős szektorai, köztük az energia-szolgáltatás nem csak nonprofittá, de meghatározóan veszteségessé vált. Ez önmagában is fájdalmas fejlemény, de a nonprofit jellegű gazdálkodás gazdaságpolitikai célként való meghatározása több mint hiba - Hegedűs Miklós a GKI Energiakutató vezérigazgatója szerint.

Tovább drágul a távfűtés novembertől a fővárosban, több megyében azonban már októbertől emelkedtek a rezsiköltségek.