A magyarországi közép- és kisvállalkozások villamosenergia-költségei 11-12 százalékkal emelkedhetnek a január 1-től érvényes új hálózati tarifák alapján, a nagyfeszültségen vételező ipari energiafogyasztók ugyanakkor akár 30 százalékkal is többet fizethetnek kilowattóránként az áramért.

Az ipari fogyasztók versenyképességét ronthatja a megújuló energiaforrások fejlesztését támogató kötelező átvételi rendszer (KÁT) szabályainak módosítása is, ami – az energiainfo.hu legfrissebb elemzése szerint – mintegy 14 milliárd forintot csoportosít át a háztartási fogyasztók költségeiből az áramkereskedőkhöz, illetve a szabadpiacon vásárló ipari fogyasztókhoz. Ezekre a lépésekre a lakossági rezsiköltségek 10 százalékos csökkentése miatt volt szükség. A magyarországi energiapiacon évtizedek óta tomboló keresztfinanszírozásra tett rá egy lapáttal a törvényhozás – mondta Drucker György, a vezető energetikai szakportál elemzője, a KÁT rendszer átalakításával kapcsolatosan.

A hálózati tarifák emelkedése a középfeszültségen vételező kkv-k esetében 19 százalékos, ami a KÁT-terhek növekedésével együtt a végfelhasználói árak 11-12 százalékos emelkedését fogja eredményezni a szakportál számításai szerint. A hatóságilag megállapított hálózati tarifák a nagy ipari energiafogyasztók esetében, mint például a nagy autógyárak, akár a 30 százalékot is elérhetik. Nyilvánvaló, hogy folytatódik a magyar energiapiacon több mint egy évtizedes gyakorlat, amely szerint az ipari energiafogyasztók finanszírozzák az alacsony háztartásienergia-árakat. A lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint majd.

Az elemzés részletesen itt olvasható!

„Rezsistop” nem működött, ezért kellett lépni

A kormány annak érdekében, hogy csökkentse a lakosságot terhelő nyomást, a 2011 tavaszán elfogadott Széll Kálmán Tervben bejelentette, hogy „különböző eszközökkel – hatósági árképzéssel, az extraprofit visszaszorításával – befagyasztja a legfontosabb rezsiköltségeket, ezzel hozzájárul ahhoz, hogy kiszámíthatóbb legyen a családok gazdálkodása”. Ennek érdekében 2011. július 1-ig kidolgozzák a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tevő szabályozást.

A kormány által korábban ígért „rezsistop” nem működött, mivel mind az áfa, mind a tényleges szolgáltatási díjak növekedése miatt például 4–6 százalékos volt a rezsiköltségek növekedése. A mostani drasztikus lépéssel feltehetően a kabinet ezt a kudarcot akarta helyrehozni, és a legfőbb energiahordozók esetében csökkentette a hatósági árakat.

A szolgáltatás ára a földgáz és a villamos energia esetében három tételből tevődik össze. Egyrészt fizetjük az adókat (főleg az áfát), amelyet természetesen nem csökkentett a kormány, mivel ez közvetlen költségvetésibevétel-kiesést okozott volna. Ezenkívül fizetjük az úgynevezett rendszerhasználati díjakat és magát az energiaárat. Miután ezek a lakosság esetében hatósági árasak, ezért a kormány viszonylag egyszerű jogalkotással, ezek csökkentésével a végső szolgáltatási árat valóban mérsékelni tudta.

Valakinek fizetnie kell… Először a hazai cégek

A kormány, amikor bejelentette a rezsiköltségek csökkentésének tervét, nyomban kijelentette, hogy ennek hatását semmilyen módon sem tudják áthárítani a szolgáltatók a lakosságra. Ez valóban igaz, hiszen a lakosság csak és kizárólag az állam által meghatározott díjakat fizeti, ettől maximum lefelé térhetnek el az egyes cégek, ha például új ügyfelek szerzése érdekében akciókat hirdetnek.

Ugyanakkor a kormány képes a terheket áthárítani másokra, és ez történt a villamos energia esetében. A cégek által fizetendő terhek lényegében hasonlóak a lakosságiakhoz, azzal a különbséggel, hogy az adó – az áfa visszaigényelhetősége miatt – minimális mértékű számukra. Azaz a szolgáltatás ára a rendszerhasználati díjakból és az energiadíjból adódik. Az utóbbi esetében szabadpiaci szabályok érvényesülnek, azaz számukra az állam nem határozza meg a villamos energia árát, hanem a két fél elvileg tárgyalások útján alkudja ki a díjakat. A rendszerhasználati díjak ugyanakkor ebben a körben is hatósági árasak. Ugyan nem a szakminiszter határozza meg a rendszerhasználati díj árát, hanem a Magyar Energia Hivatal, azaz nem közvetlen a kormány érintettsége, de a politikai felelősség mindenképpen a kabineté.

A Magyar Energia Hivatal által kiadott határozatok szerint a közép- és nagyfeszültségű fogyasztók esetében átlagosan 12%-kal emelkednek a rendszerhasználati díjak. Ez az jelenti, hogy átlagosan a kötelező átvételi rendszer cégekre történő áthárításával együtt 7-8%-kal drágul a villamos energia ezen cégek számára, amennyiben nem változnak a szabadpiaci energiaárak.

És újra visszajutunk a lakossághoz

A közép- és nagyfeszültségű fogyasztók között számos olyan iparág van, amely közvetlenül érezteti hatását a lakossági fogyasztásban is. Ilyenek például az élelmiszer-feldolgozók (mint például a vágóhidak, nagyobb pékségek). Könnyen belátható, hogy az áram árának emelkedését kénytelenek lesznek ezek a vállalatok áthárítani a végfogyasztókra is. Azaz, bár csökken az áram ára a lakosság körében, ezt azonnal mérsékli az az árnövekedés, amelyet kénytelenek lesznek a cégek a fogyasztókkal szemben érvényesíteni.

De nemcsak a közvetlenül a lakossági ügyfelekkel rendelkezőket érinti ez a változás, hanem azokat a többségében magyar kkv-kat, amelyek a kormány szándékai szerint a magyar gazdaság húzóerejét jelenthetnék. Ezzel szemben, talán az elmúlt hetekben kötött stratégiai megállapodásoknak köszönhetően, a nagyfeszültségű fogyasztók (pl. Audi, Mercedes) kimaradtak az áremelésből. Ugyanakkor az ő beszállítóik viszont jelentős költségnövekedéssel szembesülnek váratlanul. Mindezt azért, hogy a választási kampány első lépéseként mindenkinek, jövedelmi helyzettől függetlenül, 10%-kal mérséklődjön a havi energiaszámlája.