A földgázt egyetemes szolgáltatás keretében vételező nem lakossági fogyasztók – így a 20 m3/h-nál kisebb mérővel rendelkező közintézmények, kisvállalkozások – esetében a hatósági ár nem változott, így a kis- és közepes vállalkozások terhei nem emelkednek - állítja a Nemzetgazdasági Minisztérium..
A 10%-os lakossági távhőár csökkentése érdekében a távhőszolgáltatók támogatása – az árbevétel kiesés mértékével azonos szinten – megemelkedett. Ennek megfelelően a távhőszolgáltatók esetén nincs olyan árbevétel kiesés, amely a kkv-k terheinek növekedését indokolná.
Elemző: több tízezer vállalkozást érinthet
Jelentős vállalkozói kört érint a rendszerhasználati díjak január 1-től történő emelkedése, vagyis a rezsicsökkentés keresztfinanszírozása - derül ki az energiainfo.hu elemzéséből. A kkv szektor energiafogyasztására vonatkozóan csak becslések vannak, ezek alapján úgy számolunk, hogy több tízezer vállalkozás lehet, amelyeknek rendszerhasználati díjai 10-15 százalékkal növekedtek - mondja Drucker György, a portál vezető elemzője.
A 2012-es éves fogyasztási adatok még nem állnak rendelkezésre, ezért az energiainfo.hu a 2011-es adatok alapján kalkulált. Az energiahivatal adatait alapul véve az egyetemes szolgáltatás 12,8 terawattórás fogyasztásából, 10,5 terawattóra volt a lakossági felhasználás, és 2,3 terawattóra a közintézmények, valamint a kisfeszültségen vételező vállalkozások részesedése.
Miután az árampiacon nincs külön rendszerhasználati díjszabás az egyetemes szolgáltatásra és a szabadpiacra, ezért a teljes kisfeszültségen történő fogyasztás élvezi a januári díjcsökkentés előnyeit. Mindezek alapján mintegy 5,1 terawattórányi vállalkozói fogyasztás jól jár a rezsicsökkentéssel.
Ugyanakkor a kkv-k egy jelentős része szabadpiaci vételezésre kötelezett, és nem kisfeszültségen csatlakozik a magyarországi villamosenergia-rendszerhez. Ennek a csoportnak a méretére csak következtetni lehet. Ha abból indulunk ki, hogy a GDP közel felét a kkv szektor állítja elő, akkor úgy számolhatunk, hogy a termelő és kereskedelmi ágazatokban összesen elfogyasztott 19,4 terawattórányi villamos energia felét is a közepes és kisvállalkozások fogyasztják el.
Mindezek alapján úgy becsüljük, hogy a legfeljebb 5,1 terawattóra fogyasztást képviselő, a "rezsicsökkentés" haszonélvezőjének tekinthető kkv kör mellett legalább 4,6 terawattóra fogyasztást képviselő vállalkozói kör lesz a keresztfinanszírozás kárvallottja - mondja Drucker György.
Mint a Piac&Profit korábban megírta, az energiainfo.hu számításai szerint a magyarországi közép- és kisvállalkozások villamosenergia-költségei 11-12 százalékkal emelkedhetnek a január 1-től érvényes új hálózati tarifák alapján, a nagyfeszültségen vételező ipari energiafogyasztók ugyanakkor akár 30 százalékkal is többet fizethetnek kilowattóránként az áramért.
Az ipari fogyasztók versenyképességét ronthatja a megújuló energiaforrások fejlesztését támogató kötelező átvételi rendszer (KÁT) szabályainak módosítása is, ami – az energiainfo.hu legfrissebb elemzése szerint – mintegy 14 milliárd forintot csoportosít át a háztartási fogyasztók költségeiből az áramkereskedőkhöz, illetve a szabadpiacon vásárló ipari fogyasztókhoz. Ezekre a lépésekre a lakossági rezsiköltségek 10 százalékos csökkentése miatt volt szükség. A magyarországi energiapiacon évtizedek óta tomboló keresztfinanszírozásra tett rá egy lapáttal a törvényhozás – mondta Drucker György, a vezető energetikai szakportál elemzője, a KÁT rendszer átalakításával kapcsolatosan.
Valakinek fizetnie kell… Először a hazai cégek
A kormány, amikor bejelentette a rezsiköltségek csökkentésének tervét, nyomban kijelentette, hogy ennek hatását semmilyen módon sem tudják áthárítani a szolgáltatók a lakosságra. Ez valóban igaz, hiszen a lakosság csak és kizárólag az állam által meghatározott díjakat fizeti, ettől maximum lefelé térhetnek el az egyes cégek, ha például új ügyfelek szerzése érdekében akciókat hirdetnek - olvasható a Policy Agenda elemzésében. Az elemző közleménye alapján ugyanakkor a kormány képes a terheket áthárítani másokra, és ez történt a villamos energia esetében. A cégek által fizetendő terhek lényegében hasonlóak a lakosságiakhoz, azzal a különbséggel, hogy az adó – az áfa visszaigényelhetősége miatt – minimális mértékű számukra. Azaz a szolgáltatás ára a rendszerhasználati díjakból és az energiadíjból adódik. Az utóbbi esetében szabadpiaci szabályok érvényesülnek, azaz számukra az állam nem határozza meg a villamos energia árát, hanem a két fél elvileg tárgyalások útján alkudja ki a díjakat. A rendszerhasználati díjak ugyanakkor ebben a körben is hatósági árasak. Ugyan nem a szakminiszter határozza meg a rendszerhasználati díj árát, hanem a Magyar Energia Hivatal, azaz nem közvetlen a kormány érintettsége, de a politikai felelősség mindenképpen a kabineté.
