A szélsőséges időjárás azonban nem feltétlenül jelentene többletköltést a fűtés esetében, ha az épületek szigetelése megfelelő lenne. A hazai lakásállomány azonban nem felel meg a napjainkban elvárható hőtechnikai követelményeknek (fajlagos energiafogyasztásuk nagyobb, mint 300 kWh/m2/év). A lakásállomány közel kétharmadát kitevő 2,85 millió családi házból 2,5 millió egyáltalán nem rendelkezik szigeteléssel. Így nem csoda, hogy egy bécsi otthon energiafogyasztása például fele egy budapestiének. A szigetelés hiányát a pénztárcánkon is megérezzük. Egy átlagos háztartás a bevételének kb. egyharmadát költi rezsire, amelynek háromnegyedét a fűtési és hűtési költségek teszik ki. Jelen pillanatban igen nagy feladatnak tűnik, hogy 2021-től minden új építésű épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie.
A megfelelő szigetelés akár 60–65 százalékos energiamegtakarítást jelenthet
Az önkormányzati épületek nagy fűtött alapterülettel rendelkeznek, és a lakásállományhoz hasonlóan csak minden ötödik épület tekinthető korszerűnek. Ezért a jelentős fűtési költség az önkormányzatokra hatványozottan igaz. Egy kisebb, 1-2 ezer fős település esetében az éves gázszámla több milliós tétel is lehet (5–10 millió Ft). Az idei tél alatt pedig több kisebb önkormányzat volt kénytelen extra téli szünetet elrendelni, mivel nem tudták felfűteni az iskola épületét.
Ha a fűtési és hűtési költségeken is spórolunk, akkor a szigetelési beruházások, épületszerkezettől függően, akár 2–4 év alatt is megtérülhetnek. Így a szigetelés tekinthető az egyik leggyorsabban megtérülő befektetésnek. Ha pedig hiányzik a kezdeti tőke, akkor pályázati- és hitelforrási lehetőségek is elérhetőek a lakosság számára.
