A panelfelújítási program és az önkormányzatonként eltérő mértékű támogatás enyhítheti ugyan az érintettek fűtési költségét, ám az igazi megoldást, ahogy Nyugat-Európában, az olcsóbb fűtési energiák elterjedése jelentené. A Főtáv szóvivője közölte: a hődíj 9,2 százalékkal emelkedik, ez egy 52 nm-es lakásnál 1357 forint többletkiadást jelent havonta. Idén már a negyedik alkalommal drágul a távfűtés hődíja Budapesten a gáz árának emelkedése miatt. A hődíj februárban 4,1 százalékkal, májusban 6,1 százalékkal, augusztustól pedig 5,5 százalékkal nőtt.
Az éves alapdíj egy átlaglakásnál áfa nélkül mintegy 68,5 ezer forint. Egy 70 négyzetméteres lakás alapdíja pedig 92,2 ezer forint áfa nélkül. Az átlaglakás fűtési költsége áfa nélkül 148 ezer forint, a 70 négyzetméteres lakásé pedig 187,5 ezer forint. Budapesten a melegvíz-készítéshez használt hő díját az együttes alapdíjon felül kell megfizetni. Ha egy épületben mindenütt van melegvíz-óra, akkor a díjakat a lakóközösség döntése alapján a mérőórák segítségével oszthatják szét az egyes lakásokra.
Nehéz váltani
Az ország legtöbb városában van lehetőség a leválásra a távhőszolgáltatásról. Budapesten ezt a tulajdonosok 80 százalékának kell támogatnia. Ha valahol egy társasház határoz a leválásról, olyan fűtési módot kell választania, amelynek a károsanyag-kibocsátása kisebb mint a távhőé, vagyis szinte nulla.
Néhány hete adták át az első olyan, a távhőrendszerről levált épületet Budapesten, amelyet már úgynevezett levegőkazánnal fűtenek.
Több városban elvileg arra is van lehetőség, hogy kérésre egy-egy lakást lekapcsoljanak a rendszerről, ám ebben az esetben a lakóközösség fűtési költségei emelkednek.
77 ezer forintos állami támogatás
A kormány 35 százalékról 50 százalékra emelte az állami támogatás mértékét a távfűtött lakások fűtés-szabályozásának kialakítására kiírt Ökoprogramban - közölte szeptemberben Csider László, az Önkormányzati Minisztérium lakásügyi főosztályának vezetője.
A központi költségvetési támogatás növelését az energia és a távfűtés árának emelkedése indokolta, a 15 százalékpontos emeléssel a kormány a lakossági terhek csökkentését kívánja elérni. A változtatás következtében az Ökoprogramban nyújtható legmagasabb állami támogatás 54 ezer forintról 77 ezer forintra nő, a költségek másik felét pedig az önkormányzat vállalhatja át részben, vagy egészben.
A kormány döntésének köszönhetően a fűtésszabályozás kialakítására kiírt pályázat határideje az eredetinél 8 hónappal később, 2009. június 30-án jár le. A közel 650 ezer távfűtött lakás mintegy 80 százaléka nem rendelkezik egyedi szabályozási lehetőséggel, a minisztérium előzetes becslése szerint ezért 100-110 ezer lakás pályázata várható, ami 6-7 milliárd forintos támogatási igényt jelent.
A támogatás intenzitásának növelése Csider László szerint hozzájárulhat a kormány korábbi szándékához, amely szerint 2 éven belül minden távfűtéssel rendelkező lakásban kell lennie fűtésszabályozónak. Az Új Magyarország Lakásfelújítási Programban található másik két támogatási rendszer, a Panelprogram és a Kéményfelújítási Program feltételei változatlanok maradnak - hívta fel a figyelmet a tárca osztályvezetője.
