Az Európai Unió számos tagállamában – így Magyarországon is – az energiaszegénység súlyos társadalmi probléma. Energiaszegénységről akkor beszélhetünk, ha egy személy vagy háztartás nem tudja az otthonát elérhető áron megfelelően felmelegíteni, vagy épp lehűteni, főtt ételt készíteni, meleg vizet előállítani. Európa szerte 52 millió ember küzd az energiaszegénységgel, 41 millióan rendelkeznek közüzemi tartozással.
Az energiaszegénység három fő okra vezethető vissza: az alacsony jövedelmekre, a lakások alacsony energiahatékonyságára és a magas energiaköltségekre. Bár nincs egy általánosan elfogadott definíció, az energiaszegénységgel már foglalkozó országok közül több az energiára fordított kiadások és jövedelmek arányában határozza meg az energiaszegénységi küszöböt. Jellemzően minél kevesebb jövedelemmel rendelkezik egy személy vagy háztartás és minél gyengébb minőségű ingatlanban lakik, annál veszélyeztetettebb. Írországban, Skóciában az a háztartás, mely jövedelmének több mint 10 százalékát energiára fordítja, már energiaszegénynek számít.
Energiaszegénység Magyarországon
Ha az energiaszegénység fő kiváltóiból indulunk ki, a jövedelmek és a lakossági energiaárak kérdéskörének megoldásával a Kormány rendszerszinten foglalkozik, tesz erőfeszítéseket azok kezelésére. Hiányzik azonban a harmadik elem, azaz a lakóépületek energiahatékonyságának javítására irányuló állami, programszerű ösztönző program, mely a magyar háztartások széles körének nyújtana támogatást otthona energiafogyasztásának mérséklésére.
Bár a magyar fogyasztók szinte a legolcsóbban jutnak Európában a villamos energiához és földgázhoz, a jövedelmekhez viszonyítva továbbra is megterhelő a rezsiszámlák kifizetése. 2016-ban 77,1 ezer forint volt a magyar lakosság egy főre jutó havi átlagos kiadása. Ezen belül az egy főre jutó háztartásienergia-kiadás az összkiadás 14 százalékát tette ki.
A rezsicsökkentés önmagában részmegoldás
A rezsicsökkentés a szakminisztérium becslése szerint négy év alatt több lépésben átlagosan 25 százalékkal vitte le a gáz, áram és távhő árát. A rezsiszámlákkal elmaradók száma, és a tartozások összege azonban jelentős. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2017. év eleji összeállítása szerint az egy évnél régebben tartozók száma az áram esetén háromszázezer, a gáznál harmincötezer és távhőnél negyvennégyezer fogyasztót érint. A szolgáltatásból kikapcsolt lakossági felhasználók száma meghaladja a százezret. Az éven túli tartozások összege 28 milliárd forint felett van.
Ezért is kiemelten fontos a rezsicsökkentés olyan új, energiahatékonysági ösztönzőkkel való párosítása, mely képes a magyarok minél szélesebb rétegeit megszólítani, cselekvésre bírni. Ez egyben hasznos lenen abból a szempontból is, hogy hozzájárulna hazánk uniós energia-megtakarítási vállalásainak teljesítéséhez is.
A rezsicsökkentés önmagában, energiahatékonysági szemléletformáló programok és támogatás nélkül ráadásul rossz üzenetet küld a fogyasztóknak. Azt sugallja, hogy az energia olyan árucikk, amiből van bőven, és az árának nem feltétlen kell az értékét tükrözni.
Az utóbbi években lezajlott rezsicsökkenés hatására a lakossági attitűd is változott, több gáz és szilárd tüzelőanyag fogyott. A gázra fordított összeg reálértéken tavaly 5,6 százalékkal emelkedett. A szilárd tüzelőanyagok népszerűsége pedig annak ellenére növekszik évről évre, hogy a termékcsoportban tapasztalt 3,2 százalékos áremelkedés kiemelkedő a háztartási energiahordozók között. Természetesen a lakossági energiafogyasztás szempontjából a külső átlaghőmérséklet is meghatározó, de önmagában nem magyarázat a fogyasztás-növekményre.
920 ezer háztartás tervezi lakását energiahatékonnyá tenni a közeljövőben
A Magyar Energiahatékonysági Intézet 2016 év végi kutatása szerint a magyar háztartások 24 százaléka felismerte az energiahatékonysági beruházásokban rejlő rezsicsökkentés lehetőségét. 920 ezer háztartás szeretne a következő öt évben valamilyen energia-megtakarítással járó felújítást végezni azon a lakóházon, amelyikben él.
A felújítás akadálya az érintettek döntő többsége (84%) szerint a pénzhiány, az ösztönző támogatások szűkössége. 2016-ban mindösszesen 3500 családi ház, 2015-ben pedig 14 ezer társasházi otthon programszerű energetikai megújítását tudta támogatni a kormány az Otthon Melege Program keretében szemben a felújításra váró több millióval.
„Az épületek felújítása, korszerűsítése, az energiatakarékosság ösztönzése sokféle jótékony hatással jár. Az energiahatékonyság olyan láthatatlan erőforrás, amelynek fejlesztésével a mindenkori energiaáraktól függetlenül lehet csökkenteni a rezsiszámlákat. Eddig kevés szó esett azonban arról, hogy egészségesebb lakókörnyezet megteremtése – a pozitív környezeti hatásokon túl – komoly nemzetgazdasági előnyökkel is jár. Ennek köszönhetően javul az emberek egészségügyi állapota, így jelentősen csökkenthetők az egészségügyi, társadalombiztosítási kiadások is” – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője.
