Ezermilliárdos tét a magyar energiaátmenetben.

Az energiaszegénység csökkentése nemcsak klímapolitikai, hanem társadalmi igazságossági kérdés is.

Terjed a nap- és szélenergia, de az állam pénzt osztogatott olyan erőművekre, melyeknek működése nem gazdaságos. Dinya László szerint csak olyan beruházásokra kellene támogatást adni, ami önmagában is piacképes.

A Magyar Energiahatékonysági felhívja a figyelmet arra, hogy a szociális rezsicsökkentés – mint az energiaszegénység felszámolására tett intézkedés – önmagában részmegoldás. Az energiaszámlák tartós csökkentéséhez elengedhetetlen a magyar otthonok energiahatékonyságának állami, programszerű támogatása is.

Azonnali intézkedéseket sürget a Habitat for Humanity az energiaszegénység felszámolására világszerte. A nemzetközi civil szervezet egy friss kutatása alapján úgy látja, hogy a leggyorsabb ütemben az elavult lakóépületek energiahatékonnyá tételével és a lakástulajdonosok támogatásával lehetne javítani a jelenlegi helyzeten.

Miközben a kormány éppen azon igyekszik, hogy forrásokat vonjon el a lakossági energiahatékonysági pályázatokra szánt összegből, a magyarok jelentős részének, több millió embernek mindennapi gondot jelent, mivel fűtse az otthonát télen. Sokan visszanyúlnak a nem hatékony vegyes tüzeléshez, ami miatt sokkolóan magas a légszennyezettség.

A hátrányos helyzetű településeken és a legszegényebbeknél már most megfizethetetlennek számít az energia. A magyar lakosság energiaszegénységén a fenntartható energiagazdálkodási módszerek elterjesztése segíthetne.