Hazánk az energiahatékonyságot tekintve uniós összehasonlításban a sereghajtók között szerepel, energiahordozókat tekintve pedig erőteljesen importfüggő. A kőolajkészletek csökkenése várhatóan az energiaárak emelkedéséhez, a fenntarthatatlan energiahasználat pedig egyre súlyosabb egészségügyi- és környezeti problémákhoz fog vezetni. Ez a hátrányos helyzetű településeken és a szegényebb néprétegek körében már most létező probléma, a háztartások energiaszegénnyé válva egyre kevésbé tudják megfizetni a működésükhöz szükséges energiát, mely télen, a fűtési szezonban jelenti a legnagyobb problémát – derül ki a TIT Kossuth Klub Egyesület és a Miskolci Egyetem közös kutatásából.
2013-2014-ban Észak-Magyarország és Észak-Alföld civil szervezetei körében folytatott kutatásból kiderül, hogy a régió elszegényedése következtében változnak a fűtési szokások. A földgáz drágulásával egyre több család tér vissza a fatüzelésre, nem ritkán híján a múltbeli szaktudásnak. Jól kiszárított fa helyett nedves tüzelőt használnak, aminek rossz a hatásfoka és a kéményre rakodó kátrány miatt meghibásodásokhoz vezet, mely egy idő után a kémény cseréjét teszi szükségessé.
Szegény településeken nem ritka a műanyag és mindenféle hulladék elégetése sem, melynek súlyos környezeti- és egészségügyi hatásai vannak. Az emberek eladósodottsága miatt a fűtésnél sok esetben nem tud szempont lenni az energiahatékonyság, nincs mód az épületek szakszerű szigetelésére. A falvakban a házak egyre jobban elértéktelenednek, a munkanélküliek aránya növekszik, energiahatékonysági korszerűsítésekre pedig gyakorlatilag nem áll rendelkezésre támogatási lehetőség.
Annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű régiókban az energiaszegénység ne okozzon a jövőben még nagyobb lemaradást, elsődleges jelentőségű a lakosság ismereteinek bővítése az energiatakarékosság és a decentralizált energiaellátásra alkalmas megújuló energiák használatának lehetőségeit tekintve. A program felmérései alapján kiderül, hogy az alternatív energiahordozókkal szemben a lakosság szkeptikus és kevés információval rendelkezik. Fontos, hogy ezek költséghatékonyak és megbízhatóak legyenek.
Népszerűek a házilag, olcsón elkészíthető eszközök, melyek könnyedén beépíthetők a háztartásokba például fűtésrásegítésként (sör- vagy fátyolkolektor), alternatív világításként (PET-izzó) vagy főzési módszerekként (napaszaló, napgrill). Igény mutatkozna ezen egyszerű eszközök elkészítésének megtanulására, például önkormányzat által támogatott programok keretében. A háztartási energiafelhasználás terén is rengeteg olyan praktikum van, melyek elsajátítására nyitott lenne a lakosság.
A stand-bye kapcsolók kiiktatásával, a LED-es izzók használatával, radiátorfóliák vagy perlátorok alkalmazásával bárki egyénileg is lefaraghat az energiaköltségeiből és egyúttal tehet a tisztább környezetért. A lakosság körében nagy felismerést hozott a közösségek szerepe az energiafelhasználás és a tiszta környezet kapcsolatában. A program eredményeképpen megállapítható, hogy a fenntartható életmódokat népszerűsítő szemléletformáló tevékenységek során törekedni kell annak tudatosítására, hogy ha egy közösség tagjai önös, rövidtávú érdekek mentén cselekszenek, akkor egy megoldhatatlan környezeti problémába sodorják egész közösségüket, beleértve ebbe saját magukat is.
