A londoni és varsói tőzsdén jegyzett International Personal Finance (IPF), a Provident Pénzügyi Zrt. anyacége második alkalommal végeztetett kutatást ügyfelei körében. 2012 ősze után az IPF ismét több mint 10 ezer ügyfelét kérdezte meg hat országban arról, hogyan látják saját kilátásaikat, pénzügyi helyzetüket, mennyire elégedettek háztartásuk életszínvonalával és általában milyen hitelszolgáltatásokat vesznek igénybe. A felmérést újfent a nemzetközi hírnévnek örvendő YouGov Intézet készítette el, a jelenlegi kutatás eredményeit országonként is összevetették a fél évvel ezelőtt kapott adatokkal.

Magyarországon a Provident Pénzügyi Zrt. 4835 ügyfele válaszolt a kérdőívre online kitöltés útján. Ez közel ugyanannyi, mint a kutatásban résztvevő öt másik ország (Cseh Köztársaság, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Mexikó) válaszadói összesen, vagyis a magyar ügyfelek válaszadói aktivitása a fél évvel ezelőtti kutatáshoz hasonlóan kiemelkedően magas volt.

A második kutatás eredményei is azt mutatják, hogy – a környező országok lakosaihoz képest – továbbra is a magyarok aggódnak leginkább (80%) a megélhetési költségek miatt, ugyanakkor itthon most sokkal kevésbé tartanak a rezsiárak emelkedésétől, mint más országokban. Míg Csehországban és Romániában épp a rezsiárak növekedésétől félnek főleg a válaszadók, Magyarországon – Lengyelországhoz és Szlovákiához hasonlóan – az élelmiszerárak növekedésével magyarázzák a megélhetési költségek növekedését.

Míg a régió egyes országaiban a munkahely elvesztésének félelme továbbra is sokakat foglalkoztat (pl. Románia 17%, Csehország 20%), addig a magyar válaszadók a tavalyihoz hasonlóan kevésbé tartanak ettől (4%).

A régió országaiból érkezett válaszokkal összhangban a magyar válaszadók többsége szerint a következő egy év során az ország gazdasági helyzete ugyanolyan vagy kicsit rosszabb lesz, mint jelenleg, de a fél évvel ezelőtti felméréshez képest számottevően csökkent azon válaszadók aránya (45%-ról 29%-ra), akik szerint sokkal rosszabb lesz az ország gazdasági helyzete a jelenleginél. Mindemellett közel megduplázódott azok aránya (7%-ról 13%-ra nőtt), akik szerint valamivel jobb lesz az ország helyzete. A magyarok legendás pesszimizmusa ellenére meglepő, hogy Mexikó kivételével valamennyi vizsgált országban többen gondolták úgy, hogy valamivel, vagy sokkal rosszabb lesz az ország gazdasági helyzete a következő évben, mint Magyarországon.

A válaszadók az ország gazdasági teljesítményénél optimistábban ítélték meg a saját háztartásuk jövőbeni anyagi helyzetét: több mint negyedük (27%) gondolja azt, hogy kedvezőbben alakul majd a háztartása bevétele, ez az érték is 3%-kal javult a fél évvel ezelőtti méréshez képest. Elsősorban több munkaóra és új munkahely lehetőségére alapozzák a bizakodást. Már nem mondható, hogy a magyarok a legpesszimistábbak, hiszen jelentősen, 41%-ról 28%-ra csökkent azon válaszadók aránya, akik szerint rosszabb lesz a háztartása anyagi helyzete a következő egy év során. Mindez azért is érdekes, mert a túlnyomó többségnek (90%) nincs semmilyen megtakarítása, ami regionális összevetésben a legrosszabb eredmény.

Az ügyfelek vélekedése szerint a hitelfelvétel regionális összevetésben (lásd a táblázat alább) továbbra is hazánkban (62%) és Romániában a legnehezebb, bár jelentősen nőtt az e tekintetben bizonytalanok száma (18%) az előző évhez képest (12%). A magyar válaszadók közel felének teljes hitelösszege – az ingatlan alapú hiteleket és a családtól, barátoktól kapottakat nem számítva – nem haladja meg a 400 ezer forintot, míg a válaszadók 20%-ának 2 millió forintnál nagyobb hiteltartozása van. Hitelt a vizsgált körben jövedelemtől függetlenül vesznek fel.

A magyar válaszadók 48%-a hitelt váratlan kiadások miatt venne fel, míg 29% a lakhatással kapcsolatos kiadások miatt, ami meggondoltabbnak és racionálisabbnak mutatja őket a környező országok hitelt felvevőinél. A magyarok 95%-a alaposan meggondolja, mielőtt hitelt venne fel, és közel 2/3-a kevesebb hitelt vesz fel, mint amennyit kaphatna (lásd a táblázat alább).