A szándékolt intézkedésnek előélete van, ugyanis a Fidesz választási programjának egyik fontos eleme volt, „megállítjuk a lakossági rezsiköltségek emelkedését". Bár a hatósági árak kiterjesztésére, a világpiaci árak érvényesítésének korlátozására került sor, a rezsiköltség a lakossági kiadásokban nem csökkent, hanem inkább tovább nőt. Részben a lakossági költés 5-6%-os visszaesése, részben a korábbi gázár támogatás teljes megszűntetése, a világpiaci árak emelkedése stb. miatt. Nem is említve, hogy időközben súlyos válságadó került bevezetésre és az Áfa is 2 százalékponttal emelkedett. A világpiaci árak emelkedése, a forint árfolyamának gyengülése párosulva a lakossági fizetőképesség romlásával, a fogyasztás visszaesett és a szolgáltatások egységköltsége szükségszerűen nőtt. Mindezek együttesen nem csak a tiszteletreméltó politika szándék teljesülését akadályozták meg, hanem a lakossági szolgáltatás szinte egészét már 2011-ben nonprofittá tette. Igazából tehát, az elmúlt két év állami beavatkozásai megelőzték a Miniszterelnök szándékolt lépését és a lakossági energiaszolgáltatás nem csak nonprofittá, hanem veszteségessé is vált - olvasható Dr. Hegedűs Miklós véleménye a GKI Energiakutató Kft. honlapján.
Nem érintve, hogy a tervezett intézkedés hogyan is harmonizál egyrészt, az EU piacgazdasági elkötelezettségével, másrészt, az EU egységes energiapiaci törekvéseivel, inkább csak arra próbálok válaszolni, hogy csökkenthető-e ilyen hatalmi beavatkozással a lakossági rezsiköltség kétségtelenül igen magas szintje.
A nonprofit jellegű gazdálkodás felvetése azon - a szélesebb közvéleményben rögzült - hiedelmen alapul, hogy a lakossági magas rezsiköltségeket a szolgáltatók irreálisan magas nyeresége okozza. A hazai energiaszolgáltatási árakat az EU országok áraival összevetve nem igazolják ezen hamis vélekedést: a hazai árak átlagosnak mondhatók, a probléma gyökere abban van, hogy a magyar energia-fogyasztás 2/3-a import - kőolaj és földgáz - ahol a világpiaci ár a hazai gazdaság számára nem megkerülhető. Ráadásul a forint jelenlegi 220 Ft/dollár árfolyamon számolva is súlyosan leértékelt. Tetszik, nem tetszik, ennek költségét a nemzetgazdaságnak kell viselnie. Amennyiben nem a lakossági fogyasztók viselik, úgy a lakossági árakban nem megjelenő költséget, a költségvetésnek vagy a piaci szereplőknek, a vállalkozásoknak kell átvállalniuk. Az adott helyzetben, az éppen megszűntetett gázár támogatás után a költségvetés a következő években aligha vállalhat 100 milliárdos további terheket, de a súlyos versenyképességi problémákkal küzdő vállalkozási szféra terheinek további növelése sem ígérkezik lehetségesnek. Az ilyen esetleges további költség rontja a növekedés és a foglalkoztatás bővülésének esélyeit.Megítélésem szerint, hamis az a feltételezés, hogy a magas lakossági rezsiköltségek kizárólagos okozója a szolgáltatások irreális profitja, sokkal inkább arról van szó, hogy a kényszerű világpiaci áron beszerezhető energiahordozók igen drágák, az EU átlag harmada körül alakuló lakossági vásárlóerőhöz képest. A magas lakossági rezsiköltségek - amelyeknek közvetlenül vagy közvetetten meghatározó része az energia - minden hazánkhoz hasonló importkitettségű és alacsonyabb fejlettségű országra többé-kevésbé jellemző - írja dr. Hegedűs Miklós.
A lakossági rezsiköltségeket meghatározó energiaköltség nagysága és sajnos növekvő volta, a magyar gazdaság és a társadalom számára olyan külső adottság, amelyet a gazdálkodás átalakításával, nonprofittá tételével tartósan változtatni, oldani nem lehet. Természetesen erőfeszítéseket kell tenni az energia-felhasználás mérséklésére, az energia-szektor hatékonyságának javítására, az importforrások diverzifikálására, a versenyképes hazai energiaforrások kihasználására. A forrásoldali költségcsökkentés a sokak által reméltnél jóval szerényebb, a jelenleg nem létező profit megszüntetése pedig árcsökkentést nem eredményezhet, így a megoldás kulcsa a lakossági jövedelmet is előbb-utóbb érezhetően növelő gazdasági növekedés beindításában és a tartós, dinamikus növekedés feltételeit biztosító gazdaságpolitikában van.
Elismerve, az energia-szektor egy részének hatalmi szóval nonprofittá tétele látványosabb, és a politikai célokat, a hamis hazai közvéleményt talán jobban kiszolgálja, de rövidtávon nem csökkentheti, hosszabb távon pedig inkább növeli a már ma is fájdalmas lakossági kiadásokat.