Kétharmados lesz a földtörvény, Orbán Viktor még az Alaptörvényt is módosíttatja annak érdekében, hogy a sokat vitatott és kritizált jogszabállyal hosszú időre megváltoztassa és bebetonozza a magyar birtokviszonyokat. Külső kritikusai szerint az új törvény több pontja is komoly aggályokat vet fel, miközben a botrányokkal terhes, haszonbérletbe adott állami földekre nem vonatkozik a szabályozás. A törvényt azonban a kormánypárton belülről is puhítgatnák: elsősorban Ángyán József és Bencsik János igyekszik módosító indítványokkal használhatóbbra pofozni a jogszabályt.

A miniszterelnök szerint sikerült a magyar gazdaság pénzügyi konszolidációja, az új magyar gazdasági modell működőképes. Orbán Viktor ezt az Európai Bizottság szerdai országjelentésében foglaltakra és a Daimlerrel pénteken kötött stratégiai partnerségi megállapodásra alapozva jelentette ki a Távirati Irodának adott interjúban.

A Széll Kálmán Tervben 2011-ben vállalta a kormány, hogy jogszabályt alkot a rezsiköltségek befagyasztására, a lakosság terheinek csökkentésére. A Policy Agenda elemzéséből kitűnik, hogy a kormány kezdeményezését felülírta a gazdasági szükségszerűség.

Uniós eljárások sorát indíthatják el a hazánkban működő, külföldi tulajdonú hulladékgazdálkodási cégek az új magyar törvény kapcsán. A magyar szabályozás ugyanis kimondja, 2013. január 1-jétől csak olyan cégek végezhetnek hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amelyekben az állam, egy önkormányzat vagy a települési önkormányzati társulás tulajdonosi többséggel rendelkezik.

Hívhatjuk egyenlegjavító intézkedéseknek, de hatásukat tekintve drasztikus megszorításokat tartalmaz az a 397 milliárd forintos csomag, amellyel a kormány megpróbálja befoltozni a jövő évi költségvetésben meglévő, általa eddig valamiért nem látott lyukat. Emellett a növekedési kilátásokat is a realitásokhoz igazította. A csomagban szerepel többek között a pénztárgépek elektronikus bekötése a NAV-hoz, a készpénzfelvétel megadóztatása és a nyugdíjjárulék-plafon eltörlése. Idén 134 milliárd forintot zárol a kormány a költségvetési egyenleg, vagyis a hiánycél tartása érdekében. A nemzetközi intézmények (EU, IMF) és az elemzők pozitívan fogadták Matolcsy György bejelentéseit, volt olyan londoni vélemény is, amely meglepően ortodoxnak értékelte a terveket. A forint szárnyalt, a magyar kockázati felárak idei mélypontjukra süllyedtek a piacokon. Itthon a jegybank üdvözölte a döntést, a szakszervezetek viszont felháborodásuknak adtak hangot.

Különleges gazdasági övezeteket alakítana ki a kormány – az ötlet nem új, de újra és újra felmerül, a legszegényebb kistérségekben segítenék adó- és járulék kedvezményekkel, egyszerűsített ügyintézéssel a beruházásokat, munkahelyteremtést. Külföldi példák igazolják, hogy a kezdeményezés sikeres lehet.

A kormányzat szerint a magyar gazdaság problémamentes lenne, ha az euróövezet nem nézne komoly gondok elé. Ebből következően az EU/IMF hitelkeret is csupán azért szükséges, mert külső problémákkal kell majd szembenéznünk. A kormány első hallásra reálisnak ható gazdasági pillanatképe azonban hamis, a tények határozottan mást mutatnak.

Csak választóknak szóló akció volt a kiszivárogtatott IMF-levél tartalma, Orbán Viktor Facebook-on tett nyilatkozata azonban súlyos kilengést okozott a forint árfolyamában, a félresikerült kommunikáció ismét megingatta a befektetők kormányba vetett bizalmát.

Ameddig csak lehet, csökkenteni kell - így fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Kőszegen, egy közéleti rendezvényen a személyi jövedelemadóval és a társasági nyereságadóval kapcsolatosan. Kérdés, mekkora mérséklésre van még mód ezekben az adónemekben a szigorú költségvetési korlátok figyelembe vételéve. A mozgástér egyelőre csekélynek tűnik.

A Századvég Gazdaságkutató szakértője szerint összességében jó irány a személyi jövedelemadó (szja) és a társasági nyereségadó csökkentése, de fontos az intézkedés finanszírozási oldala is, míg a Takarékbank elemzője úgy véli, nincs forrás a szuperbruttó teljes kivezetésén túli szja-csökkentésre.

Sűrű hétvégéje volt Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki pénteken a Nestlé új üzemét avatta fel Vas megyében, szombaton pedig a Tranzit fesztiválon szólalt fel Kőszegen. A miniszterelnök szerint másfélmillió új munkavállalóra van szükség, visszavenné a kormány az E.ON gázüzletágát és tovább kell csökkenteni a személyi jövedelemadót is. Orbán Viktor – aki a saját szavaival élve falusi gyerek – nem fejtette ki, hogy a költségvetésben ezekre a célokra hol van fedezet, ám megemlítette, hogy a fogyasztási adókat tovább emelnék.

A mindenütt látható hirdetésekből és most már a miniszterelnök levele kíséretében megkapott kormányprospektusból is szinte mindenki értesülhetett a munkahelyvédelmi akciótervről. Az intézkedések megvalósítása érdekében a 2013-as költségvetés tárgyalása közben érkezett törvénytervezetek és módosító javaslatok megszavazása alapjaiban tette kétségessé a büdzsé amúgy is ingatag sarokszámait. A parlamenti vita időszakában megfogalmazott aggodalmak, majd a Költségvetési Tanács most nyilvánosságra került újabb kétkedése után most egy újabb elemzés is arra figyelmeztet: vagy a mintegy 300 milliárd forintos költségvetési kiadással kalkuláló akcióterv részbeni feladásával kell majd számolni, vagy borul a jövő évi büdzsé. Ez viszont az újabb vállalati sarcok rémét vetíti előre.

Megérkezett hazánkba a Nemzetközi Valutalap küldöttsége és ma, nyolc hónapos huzavona után, tárgyalóasztalhoz ülnek az Orbán-kormányt képviselő politikusokkal. Az Orbán-kormány két éves regnálásának egyik legsúlyosabb presztízsveszteségeként értelmezik, hogy a két évvel ezelőtt kiebrudalt IMF most készenléti hitelcsomagról tárgyal Magyarországgal. A Piac&Profit összefoglalójában feltárja, hogyan jutottunk el az „élethalálharctól" a „mi bankunkig".

Az Országgyűlés szeptemberben fogadhatja el a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi csomagot, amelynek részeként a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a kedvezményezett körben meghirdetett, munkát terhelő járulékok csökkentése. A jelenlegi egyszerűsített adózási formák, így az ekho és az eva is megmarad.

A mikro- és a kisvállalkozásoknak kisebb terheket jelentő adónemeket, egyes munkavállalói csoportok alkalmazása esetén pedig járulékkedvezményt ígér a munkáltatóknak az a tízpontos „munkahelyvédelmi akcióterv", amelyet Orbán Viktor hétfőn jelentett be a parlamentben napirend előtti felszólalásában. A csomag járulékot csökkentő elemeinek többségéhez hasonló kedvezmények már jelenleg is vannak, ami pedig az új adónemeket illeti: a részletek ismerete nélkül nehéz megítélni, valóban érdemes-e a vállalkozásoknak ezeket választani.

Amíg a szakma különböző területei nem tudnak felülemelkedni az egyéni érdekeken, s nem fognak össze az egész ágazat számára fontos kérdésekben, addig nem is sikerülhet a lobbitevékenység - talán ez volt a legfontosabb konklúziója annak a kerekasztal beszélgetésnek, amelyet a Turisztikai Menedzserek Szövetsége szervezett nemrégiben, a budai Arcade Bistroban.

A kormány év elején meghirdette konszolidációs politikáját, amely elsődlegesen az aktuális gazdasági problémákra való reagálást jelentette. Az eltelt pár hónap alapján a Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy valójában milyen változásokat is hozott a meghirdetett politikai stílusváltás.

Két évvel a második Orbán-kormány megalakulása után a helyzet a kkv-k szempontjából egyáltalán nem szívderítő: növekvő terhek, finanszírozási gondok, szűkülő piac, bizonytalan környezet. S ha az elhúzódó gazdasági válságot számításba is vesszük, a félidős mérleg akkor is az: az ország a lehetőségei alatt teljesített, ennek főoka pedig a kiérleletlen és az összefüggéseket figyelmen kívül hagyó gazdaságpolitika, amelynek árát mindannyian fizetjük. A kkv-szektor az átlagnál többet. 2011-ben a gazdaság remélt feléledése elmaradt, az ország adósságállománya érdemben nem csökkent, a deficitcél ismét csak a vállalkozásokat sújtó erőfeszítések árán volt tartható. A romló gazdasági helyzet miatti leminősítések és a visszahívott IMF-fel megkezdődött huzavona sem javította a vállalkozói környezetet.

Két éve, 2010. május 29-én alakult meg a második Orbán-kormány. A kormányprogram bemutatása után, 2010-ben a Piac&Profit - az előző kabinetek hasonló dokumentumaira is jellemző konkrétumhiányok miatt - azt írta: majd meglátjuk. Két év elteltével azt mondhatjuk: a helyzet a kkv-k szempontjából egyáltalán nem szívderítő: növekvő terhek, finanszírozási gondok, szűkülő piac, bizonytalan környezet. Számba vesszük, mi történt évről évre. Ezek a 2010-es események.

A magyar kormány is érzi, hogy az évek óta tartó visszaesés után az egyetlen járható út, a saját erőforrásokat is igénybe vevő munkahelyteremtő programok megvalósítása. A Policy Agenda heti elemzésében a most induló nemzeti konzultáció kérdőíve kapcsán vizsgálja meg, hogy várhatóan milyen tervvel áll elő a kormány ezen a területen.