A kormány év elején meghirdette konszolidációs politikáját, amely elsődlegesen az aktuális gazdasági problémákra való reagálást jelentette. Az eltelt pár hónap alapján a Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy valójában milyen változásokat is hozott a meghirdetett politikai stílusváltás.

Két évvel a második Orbán-kormány megalakulása után a helyzet a kkv-k szempontjából egyáltalán nem szívderítő: növekvő terhek, finanszírozási gondok, szűkülő piac, bizonytalan környezet. S ha az elhúzódó gazdasági válságot számításba is vesszük, a félidős mérleg akkor is az: az ország a lehetőségei alatt teljesített, ennek főoka pedig a kiérleletlen és az összefüggéseket figyelmen kívül hagyó gazdaságpolitika, amelynek árát mindannyian fizetjük. A kkv-szektor az átlagnál többet. 2011-ben a gazdaság remélt feléledése elmaradt, az ország adósságállománya érdemben nem csökkent, a deficitcél ismét csak a vállalkozásokat sújtó erőfeszítések árán volt tartható. A romló gazdasági helyzet miatti leminősítések és a visszahívott IMF-fel megkezdődött huzavona sem javította a vállalkozói környezetet.

Két éve, 2010. május 29-én alakult meg a második Orbán-kormány. A kormányprogram bemutatása után, 2010-ben a Piac&Profit - az előző kabinetek hasonló dokumentumaira is jellemző konkrétumhiányok miatt - azt írta: majd meglátjuk. Két év elteltével azt mondhatjuk: a helyzet a kkv-k szempontjából egyáltalán nem szívderítő: növekvő terhek, finanszírozási gondok, szűkülő piac, bizonytalan környezet. Számba vesszük, mi történt évről évre. Ezek a 2010-es események.

A magyar kormány is érzi, hogy az évek óta tartó visszaesés után az egyetlen járható út, a saját erőforrásokat is igénybe vevő munkahelyteremtő programok megvalósítása. A Policy Agenda heti elemzésében a most induló nemzeti konzultáció kérdőíve kapcsán vizsgálja meg, hogy várhatóan milyen tervvel áll elő a kormány ezen a területen.