A kormány szerdán megtárgyalja az alaptörvény módosítására vonatkozó javaslatot, amely a földdel kapcsolatos alapvető jogokra kétharmados jogszabály megalkotását írja elő, így lesz sarkalatos a földtörvény és néhány más jogszabály is – jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfőn, a kormányszóvivői tájékoztatón a Parlamentben.

Kétharmados lesz a földtörvény

Lázár János szerint az új földtörvény szigorú elemeit többek között az indokolja, hogy a termőföldnek az uniós vásárlási moratórium lejárta után is magyar tulajdonban kell maradnia. Ezt úgy érik el, hogy a helyi földbizottságok vétójogot kapnak minden földvásárlásra. Vagyis csak az vásárolhat, illetve vehet használatba termőföldet, akinek azt a helyi termelőkből alakult szervezet megengedi. A kormány célja az, hogy a nagybirtokok helyett, kis- és közepes gazdaságok jöjjenek létre - tette hozzá az államtitkár. Az állami földek használatára ezek a szabályok nem vonatkoznak.

Problémás pontok

A nyáron megjelent földtörvénytervezet tehát még nem surrant keresztül az Országgyűlésen, de már most látszódik, hogyan írná át az Orbán-kormány a magyar termőföld használatára vonatkozó jogokat. „A legfontosabb változás, hogy földet csak az vehet aki maga műveli” – emelte ki Horváth Gábor a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára a GazdaságTv-nek adott nyilatkozatában.

Az érdekképviseleti vezető szerint ezzel komolyan szűkítik a lehetséges beruházók körét a mezőgazdaságban. „Egyszerűen lecsökkentik azt a vásárlói kört, aki eddig földtulajdont szerezhetett.” Kiemelte, hogy ezentúl azok a mezőgazdasági termelők, akik nem egyéni formában gazdálkodnak, nem szerezhetnek földet. „A másik nagyon fontos eleme a készülő szabályozásnak, hogy a törvény megmondja, hogy az egyes szereplők, attól függően, hogy minek minősítik őket mekkora földet vehetnek, illetve mekkora területen gazdálkodhatnak” – mondta Horváth Gábor. A törvény itt részletesen kifejti a kategóriákat: őstermelők ötven hektárig, egyéni vállalkozók háromszáz hektárig, családi gazdaságok ötszáz hektárig.

Új elem a szabályozásban  a földhasználatra vonatkozó tervezet, eszerint a felső határt ezerkétszáz hektárban szabnák meg, amivel a több ezer hektáron gazdálkodó szövetkezeteket hoznák nehéz helyzetbe. A tervezet ráadásul azt is részletezi, hogy egy adott gazdaságméretnél hány embert kell foglalkoztatni, 1200 hektáros méretnél például éves szinten száz embert, holott ágazati szereplők szerint ma Magyarországon 30-40 hektár tart el egy foglalkoztatottat. Emellett hatóság felügyelné az adásvételt.

„Ha adják-veszik a földet, vagy lejár a bérlet, új szerződést kell kötni, tehát ha bármi történik a földhasználatban, vagy a föld tulajdonjogában, az csak akkor lesz érvényes, törvényes, ha azt egy hatóság engedélyezi. Tehát minden darab földügyletre egy hatósági pecsét kell, várhatóan a helyi földbizottságoktól. Ennek az igazi problémája nem csak abban rejlik, hogy a korrupció veszélye nagyon nagy, hanem az igazi baj az, hogy teljes a bizonytalanság ezek után. Tehát ha valaki megnézte a törvényt, úgy gondolja, hogy teljesen jó eladói, vagy vételi helyzetben van, lebonyolítja az alkut, megköti az üzletet,  - ne adj isten fel is készült rá, pénzzel, technikai háttérrel, kötelezettségvállalással, az még mindig abba a helyzetbe a kerülhet, hogy a hatóság annyit mond: nem” – mondta Horváth Gábor.

Jelenleg mintegy egymillió olyan földtulajdonos van Magyarországon, aki a földjét nem maga műveli, hanem bérbe adja. Mivel a jövőben csak az vásárolhat földet, aki megműveli, ezeknek a tulajdonosoknak a vagyona várhatóan leértékelődik. Ma mintegy hárommillió hektár megművelt föld nem magántulajdonban van, hanem „csak” földhasználati joggal rendelkeznek felette.

„A mostani állapotok szerint a bérlő általában a termőföld hozadékának évente 3-4 százalékát fizeti a tulajdonosnak. Ha a törvény végigviszi  azt a szándékot, hogy ezeknek a külső tulajdonosoknak a földje a termelők tulajdonává kell váljon, akkor az csak egy módon mehet – remélhetőleg -, hogy a bérlő megvásárolja az általa használt földtulajdont. Ezzel gyakorlatilag lemond a magyar mezőgazdaság két-háromezer milliárd forintnyi olyan tőkéről, ami jelen pillanatban benne van.” – vélte Horváth Gábor.

Belülről puhítgatják

„Összesen talán két vagy három kérdésben maradt fenn egyeztetési lehetőség, de nagyon közel vagyunk, minden kérdésben meg fogunk állapodni” - fogalmazott Orbán Viktor még a múlt héten a fideszes Ángyán József és Bencsik János által beterjesztett módosító javaslatokat firtató újságírói kérdésre. Ángyán József korábbi agrárállamtitkár, aki - frakciótársával, Bencsik Jánossal közösen - több tucat módosító indítvánnyal írná át a kormány földtörvényjavaslatát, azt mondta, a hétfői, csaknem 2,5 órás tanácskozáson az irányokról volt szó, nem konkrét módosító javaslatokról.

A legnagyobb nézetkülönbség szerinte a birtokméretek kérdésében van. A további lényegi kérdések között említette például a fiatalok helyzetbe hozását, amiben egyetértés van, valamint a helyi közösségek bevonását a döntésekbe. Arra, hogy kapott-e kritikát a korábbi bírálatai miatt, úgy reagált: "nem, semmilyen személyes kérdésről nem volt szó". Bencsik János szerint a miniszterelnök és a frakció is nyitottságot mutatott az Ángyán Józseffel közös módosító indítványaira.