Magyar jelentéstevő: romlik a jogállamiság Magyarországon.

Orbán Balázs méretes ostobaságot mondott, de nem csak egyet.

Elfogadhatatlan a magyar vád, amely szerint az EU a háborút pártolja.

Mennyire becsüljük meg nyugdíjasainkat?

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.

Soha nem hallott kemény szavak hangoztak el Orbán Viktorról.

50 szankciót jelentett be Press David Pressman amerikai nagykövet. 

Utat tévesztett a magyar kormány, de még mindig nem látszik, hogy ezt belátta volna.

Dicstelen távozás.

Van három olyan története a miniszterelnöknek, amelynek hátterét senki nem tudja és senki nem is érti. Még a fideszes képviselők sem. Akik szeretik őt a feltétlen bizalom alapján elfogadják, akik nem szeretik horror elképzeléseket szőnek magyarázatként.

A Kádár-rendszer válsága ugyancsak egy háborúval és az ezt követő energiaár elszabadulással kezdődött. Az 1973-as olajárrobbanás kikényszerítette a hatékonyabb technológiák alkalmazását, amit a rugalmas nyugati piacgazdaság rövid alkalmazkodási idő után megoldott. A szocialista országok ezzel szemben nem tudtak új növekedési modellt találni, alkalmazkodni a változó világgazdasági kihívásokhoz. Megkezdődött a pangásnak nevezett, hosszan elnyúló hanyatlási időszak.

Most igazán belevaló kormány kell, amely felelős, egyesíti az országot és kellő erőt mutat - mondta a miniszterelnök.

Miniszterelnököt választ ma az Országgyűlés. A képviselők ötödik alkalommal választhatják Magyarország miniszterelnökévé Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, a Fidesz-KDNP-listavezetőjét az államfő javaslatára.

A miniszterelnök lezárta kormányalakítási tárgyalásait, hivatalos a névsor.

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán megbeszélést folytatott politikusokkal a kormányalakításról a Karmelita kolostorban.

Az ukrajnai háború tovább feszítette a magyar identitás kérdését. Hová tartozunk? Európaiak vagyunk, vagy csak magyarok, vagy kipcsakok? De ha csak magyarok, akkor milyen identitásúak? Mi az a koherens történet, narratíva, amivel össze tudjuk kötni múltunkat, jelenünket, jövőbeni céljainkat?

Török Gábor politológus, az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének docense feltárja a Piac&Profit olvasóinak a magyar politikai élet mélységeit, legfőképpen azt, hogy miért nem merik a gazdasági élet főszereplői, a nagynevű üzletemberek nyilvánosan vállalni politikai preferenciáikat vagy akár csak az érdekeiket.

A kormány benyújtotta az Európai Bizottságnak a 2020-2024-es időszakra vonatkozó friss konvergencia programját, melynek egyik legérdekesebb pontja a kormány makrogazdasági várakozása.

Ha szigorúan vesszük, akkor elbukja. Ha megengedőbbek vagyunk, akkor egy paraszthajszállal csúszik le attól az Orbán-kormány, hogy kipipálhassa a célját, teljesítse az egyik legrégebbi és az egyik legnagyobb vállalását.

A szabadkereskedelmi egyezmények lehetővé teszik a multinacionális nagyvállalatok számára, hogy akár dollármilliárdokra pereljék a kormányokat, ha környezetvédelmi törvény tiltásai miatt beruházásaik elakadnak, vagy nem kapnak engedélyt. Ez elveheti a nemzetállamok kedvét attól, hogy szigorú környezetvédelmi törvényeket hozzanak, illetve betartassák azokat . Kiárusította az Európai Bizottság alapvető jogaink egy részét. A GDP fontosabb Brüsszelnek.

A veszprémiek megtették, amit az ország megkövetelt, megszűnt a Fidesz-KDNP kétharmados kormányzása a parlamentben - jelentette ki az időközi országgyűlési képviselő-választás győztese, Kész Zoltán (független) vasárnapi sajtótájékoztatóján.

Több mint 500 magyar munkavállalóval közlik hétfőn a Tesco áruházlánc illetékesei, hogy február 4-től megszűnik a munkahelyük, de lesz, akinek új állást kínálnak. 13 üzletet be is zár az áruházlánc a kormány új intézkedései miatt.

Újraindult a környezet és energia, a közlekedési és a társadalmi infrastruktúra operatív program uniós finanszírozása Magyarországnak - közölte Shirin Wheeler, Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztos szóvivője.

Megjelent a kormányhatározat az uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításáról. Jövőre a szakminiszterek és a megyei önkormányzatok felügyelik az uniós pénzek elosztását.

A kormány unortodox gazdaságpolitikájának szerves része az állami beavatkozás szélesítése, esetenként a tág értelemben vett államosítás. Első lépésként a jogi és gazdasági feltételek megváltoztatásával új feltételrendszert teremtenek, ezzel alapvetően megváltoztatják a meglévő tulajdonosi struktúrákat.

Az Országgyűlés csütörtökön megszüntette az online kártyajátékok és lóversenyfogadás liberalizációját és állami koncesszióhoz kötött valamennyi, hírközlési rendszerek útján szervezett sportfogadást, valamint kártya- és kaszinójátékot.

Az új földforgalmi törvény a legfontosabb kérdéseket tartalmazza, a föld adás-vétellel és haszonbérlettel kapcsolatban. Ezután csak helyi földművesek vásárolhatnak földet, az adott településen, és hatósági eljárás lesz szükséges még a bérléshez is.

A kis- és középvállalkozásoknak is lehetővé tenné a kormány a devizahitelek forintkölcsönre váltását, a bajba jutott lakossági devizahitelesekhez hasonlóan.

Az elmúlt hetek sajtóértesülései szerint a kormány azt fontolgatja, hogy újra bevezet egy 13. havi nyugdíjszerű ellátást. A Policy Agenda felmérése szerint a lakosság többsége biztosnak tartja a bevezetést, azonban főként a fiatalabbak nem lelkesednek az ötletért.

Tavaly nyáron jelentette be a kormány, hogy különleges gazdasági övezeteket hozna létre a legszegényebb kistérségekben. Fél évig maradtak adósok a részletekkel, de január végén megtudhattuk, hogy hol és milyen feltételekkel indulhatnak a szabad vállalkozási zónák.

Alig 5,2 százalékkal, ötezer forinttal emelkedik a minimálbér összege jövőre – ez a megállapodás született a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésén a munkaadók és a szakszervezetek között. A minimálbér eszerint az idei 93 000 forintról 98 000 forintra, a szakmunkás minimálbér 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik 2013-ban.

Amiben a magyar kormány, valamint a hazai és külföldi elemzők biztos, hogy egyetértenek: több mint egy év elteltével sem tudni azt, lesz-e hitelmegállapodása Magyarországnak az IMF-fel és az EU-val. Varga Mihály főtárgyaló szerint akár eredménynek is tekinthető, ha nem lesz megállapodás, Orbán Viktor miniszterelnök pedig egyenesen arról beszélt szokásos pénteki rádióinterjújában – kiemelve a lakosság állampapír-vásárlási hajlandóságát –, hogy az országnak nincs szüksége pénzre, mert finanszírozható. Varga szerint a befektetőknek elég garancia kell legyen „a magyar állam, amely több mint ezer éve működik”.

Kétharmados lesz a földtörvény, Orbán Viktor még az Alaptörvényt is módosíttatja annak érdekében, hogy a sokat vitatott és kritizált jogszabállyal hosszú időre megváltoztassa és bebetonozza a magyar birtokviszonyokat. Külső kritikusai szerint az új törvény több pontja is komoly aggályokat vet fel, miközben a botrányokkal terhes, haszonbérletbe adott állami földekre nem vonatkozik a szabályozás. A törvényt azonban a kormánypárton belülről is puhítgatnák: elsősorban Ángyán József és Bencsik János igyekszik módosító indítványokkal használhatóbbra pofozni a jogszabályt.

A miniszterelnök szerint sikerült a magyar gazdaság pénzügyi konszolidációja, az új magyar gazdasági modell működőképes. Orbán Viktor ezt az Európai Bizottság szerdai országjelentésében foglaltakra és a Daimlerrel pénteken kötött stratégiai partnerségi megállapodásra alapozva jelentette ki a Távirati Irodának adott interjúban.

A Széll Kálmán Tervben 2011-ben vállalta a kormány, hogy jogszabályt alkot a rezsiköltségek befagyasztására, a lakosság terheinek csökkentésére. A Policy Agenda elemzéséből kitűnik, hogy a kormány kezdeményezését felülírta a gazdasági szükségszerűség.

Uniós eljárások sorát indíthatják el a hazánkban működő, külföldi tulajdonú hulladékgazdálkodási cégek az új magyar törvény kapcsán. A magyar szabályozás ugyanis kimondja, 2013. január 1-jétől csak olyan cégek végezhetnek hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amelyekben az állam, egy önkormányzat vagy a települési önkormányzati társulás tulajdonosi többséggel rendelkezik.

Hívhatjuk egyenlegjavító intézkedéseknek, de hatásukat tekintve drasztikus megszorításokat tartalmaz az a 397 milliárd forintos csomag, amellyel a kormány megpróbálja befoltozni a jövő évi költségvetésben meglévő, általa eddig valamiért nem látott lyukat. Emellett a növekedési kilátásokat is a realitásokhoz igazította. A csomagban szerepel többek között a pénztárgépek elektronikus bekötése a NAV-hoz, a készpénzfelvétel megadóztatása és a nyugdíjjárulék-plafon eltörlése. Idén 134 milliárd forintot zárol a kormány a költségvetési egyenleg, vagyis a hiánycél tartása érdekében. A nemzetközi intézmények (EU, IMF) és az elemzők pozitívan fogadták Matolcsy György bejelentéseit, volt olyan londoni vélemény is, amely meglepően ortodoxnak értékelte a terveket. A forint szárnyalt, a magyar kockázati felárak idei mélypontjukra süllyedtek a piacokon. Itthon a jegybank üdvözölte a döntést, a szakszervezetek viszont felháborodásuknak adtak hangot.

Különleges gazdasági övezeteket alakítana ki a kormány – az ötlet nem új, de újra és újra felmerül, a legszegényebb kistérségekben segítenék adó- és járulék kedvezményekkel, egyszerűsített ügyintézéssel a beruházásokat, munkahelyteremtést. Külföldi példák igazolják, hogy a kezdeményezés sikeres lehet.

A kormányzat szerint a magyar gazdaság problémamentes lenne, ha az euróövezet nem nézne komoly gondok elé. Ebből következően az EU/IMF hitelkeret is csupán azért szükséges, mert külső problémákkal kell majd szembenéznünk. A kormány első hallásra reálisnak ható gazdasági pillanatképe azonban hamis, a tények határozottan mást mutatnak.

Csak választóknak szóló akció volt a kiszivárogtatott IMF-levél tartalma, Orbán Viktor Facebook-on tett nyilatkozata azonban súlyos kilengést okozott a forint árfolyamában, a félresikerült kommunikáció ismét megingatta a befektetők kormányba vetett bizalmát.

Ameddig csak lehet, csökkenteni kell - így fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Kőszegen, egy közéleti rendezvényen a személyi jövedelemadóval és a társasági nyereságadóval kapcsolatosan. Kérdés, mekkora mérséklésre van még mód ezekben az adónemekben a szigorú költségvetési korlátok figyelembe vételéve. A mozgástér egyelőre csekélynek tűnik.

A Századvég Gazdaságkutató szakértője szerint összességében jó irány a személyi jövedelemadó (szja) és a társasági nyereségadó csökkentése, de fontos az intézkedés finanszírozási oldala is, míg a Takarékbank elemzője úgy véli, nincs forrás a szuperbruttó teljes kivezetésén túli szja-csökkentésre.

Sűrű hétvégéje volt Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki pénteken a Nestlé új üzemét avatta fel Vas megyében, szombaton pedig a Tranzit fesztiválon szólalt fel Kőszegen. A miniszterelnök szerint másfélmillió új munkavállalóra van szükség, visszavenné a kormány az E.ON gázüzletágát és tovább kell csökkenteni a személyi jövedelemadót is. Orbán Viktor – aki a saját szavaival élve falusi gyerek – nem fejtette ki, hogy a költségvetésben ezekre a célokra hol van fedezet, ám megemlítette, hogy a fogyasztási adókat tovább emelnék.

A mindenütt látható hirdetésekből és most már a miniszterelnök levele kíséretében megkapott kormányprospektusból is szinte mindenki értesülhetett a munkahelyvédelmi akciótervről. Az intézkedések megvalósítása érdekében a 2013-as költségvetés tárgyalása közben érkezett törvénytervezetek és módosító javaslatok megszavazása alapjaiban tette kétségessé a büdzsé amúgy is ingatag sarokszámait. A parlamenti vita időszakában megfogalmazott aggodalmak, majd a Költségvetési Tanács most nyilvánosságra került újabb kétkedése után most egy újabb elemzés is arra figyelmeztet: vagy a mintegy 300 milliárd forintos költségvetési kiadással kalkuláló akcióterv részbeni feladásával kell majd számolni, vagy borul a jövő évi büdzsé. Ez viszont az újabb vállalati sarcok rémét vetíti előre.

Megérkezett hazánkba a Nemzetközi Valutalap küldöttsége és ma, nyolc hónapos huzavona után, tárgyalóasztalhoz ülnek az Orbán-kormányt képviselő politikusokkal. Az Orbán-kormány két éves regnálásának egyik legsúlyosabb presztízsveszteségeként értelmezik, hogy a két évvel ezelőtt kiebrudalt IMF most készenléti hitelcsomagról tárgyal Magyarországgal. A Piac&Profit összefoglalójában feltárja, hogyan jutottunk el az „élethalálharctól" a „mi bankunkig".

Az Országgyűlés szeptemberben fogadhatja el a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi csomagot, amelynek részeként a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a kedvezményezett körben meghirdetett, munkát terhelő járulékok csökkentése. A jelenlegi egyszerűsített adózási formák, így az ekho és az eva is megmarad.

A mikro- és a kisvállalkozásoknak kisebb terheket jelentő adónemeket, egyes munkavállalói csoportok alkalmazása esetén pedig járulékkedvezményt ígér a munkáltatóknak az a tízpontos „munkahelyvédelmi akcióterv", amelyet Orbán Viktor hétfőn jelentett be a parlamentben napirend előtti felszólalásában. A csomag járulékot csökkentő elemeinek többségéhez hasonló kedvezmények már jelenleg is vannak, ami pedig az új adónemeket illeti: a részletek ismerete nélkül nehéz megítélni, valóban érdemes-e a vállalkozásoknak ezeket választani.

Amíg a szakma különböző területei nem tudnak felülemelkedni az egyéni érdekeken, s nem fognak össze az egész ágazat számára fontos kérdésekben, addig nem is sikerülhet a lobbitevékenység - talán ez volt a legfontosabb konklúziója annak a kerekasztal beszélgetésnek, amelyet a Turisztikai Menedzserek Szövetsége szervezett nemrégiben, a budai Arcade Bistroban.