Az ukrajnai háború felrobbantotta a magyar identitás, amúgyis ingadozó világát. Európa összes országa egyöntetűen és egyértelműen az ukránok mellé állt, elítélve Putyin invázióját. Ezzel szemben a magyarok egy része szerint kifejezetten az ukránok a hibásak, akik csak maguknak keresték a bajt. Igyák meg a levét tehát annak, amit főztek.
(MTI Fotó: Balogh Zoltán)
A magyar politika is reagált a helyzetre. Orbán eddigi hintapolitikáját, aminek kezdete a keleti nyitás meghirdetése volt, felváltotta egy kifejezetten külön utas politika, ami egészen furcsa helyzeteket produkál. Legutóbb már a V4-ek honvédelmi minisztereinek budapesti találkozója is elmaradt. Először a cseh miniszter küldött maga helyett egy kemény üzenetet.
Mindig támogattam a V4-et, és nagyon sajnálom, hogy az olcsó orosz olaj most fontosabb a magyar politikusoknak, mint az ukrán vér.Aztán a lengyel miniszter is beintett, így jobb ötlet híján a találkozó elmaradt. Orbánt gyakorlatilag nem fogadják nyugaton, helyette az oroszbarát Belgrádba tudott ellátogatni, ahol egyetértés fogadta. Így közös közleményben tudatták:
Magyarország és Szerbia is békét szeretne. Szerintük mindkét ország érdeke, hogy kimaradjanak a háborúból, mert háborúban nem lehetséges a gazdasági fejlődés.A nyugati szankciós politikát is csak úgy ímmel-ámmal követjük, legutóbb abból lett balhé, hogy mi elfogadtuk azt az orosz követelést, miszerint rubelban kell fizetni az energiáért, nyugat meg nem. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még boldogan el is magyarázta a trükköt, hogyan fizetünk rubellal úgy, hogy ne sértsük a nyugati szankciós politikát.
Mi euróban fizetünk, az euró konvertálását a Gazprombank végzi, és ez az összeg kerül kifizetésre a Gazpromexportnak.A Gazprombank pedig még nincs rajta a szankciós listán, így de jure a káposzta is megmarad és a kecske is jól lakik. Mindazonáltal ezzel tovább meneteltünk azon az úton, hogy megutáljanak minket Európában. Ez azonban láthatólag nem zavarja a magyar polgárokat, ettől egyáltalán nem csökken a Fidesz népszerűsége, sőt…. Ezért felmerül a kérdés, hogy mennyire akarunk egyáltalán még európaiak lenni?
Az eddig sokat ünnepelt és szeretve tisztelt Szent Istvánnak ebben a kérdésben egyértelmű véleménye volt. Ő Európa mellé tette le a voksát. Kövér László fideszes házelnöknek azonban ma már egészen más az álláspontja.
Ha most lenne népszavazás a kérdésről, egészen biztosan nemmel szavazna.Magyarországon 2003. április 12-én voksoltunk arról, hogy akarunk-e csatlakozni az Európai Unióhoz. A részvétel mindössze 45,62 százalékos volt, de a szavazók 83,76 százaléka támogatta a belépést. A Fidesz vezérek egyes értesülések szerint már rég boldogan kiléptetnék az országot. A jogállamiságnak már csak hallatán is feláll a szőr a hátukon. A problémát a nép jelenti, amely egy 2020-as felmérés szerint egyre inkább támogatja az EU tagságot.
Beállította a rekordot a magyar EU-tagság támogatottsága novemberben, a szavazókorú népességnek mintegy 85 százaléka támogatja Magyarország uniós tagságát – közölte a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. Még a fideszeseknél is 77 százalék az uniós tagságunkat támogatók aránya.A támogatottság növekedésnek két oka lehet. Az egyik, hogy rengeteg magyar dolgozik külföldön, akik onnan támogatják családjukat anyagilag. A pandémia előtt, 2019-ben rekord összeget, több mint 158 milliárd forintot utaltak haza a külföldön dolgozó magyar munkavállalók. A másik, hogy a magyar mezőgazdaság soha nem látott mértékben fejlődött az elmúlt két évtizedben az EU támogatásoknak köszönhetően.
A Parlamentben egyhangú szavazás volt arról, amiben elítéltük az orosz agressziót. A szankciókat is rendre megszavazzák a magyar képviselők. Amikor azonban már nemcsak a szavunkat kellene adni, hanem tettekben is kimutatni véleményünket, akkor 180 fokot fordulunk. Hozzánk képest Pató Pál úr, "Ej, ráérünk arra még!" gondolatával egy expressz sebességű pernahajder, az pedig egyszerűen kizárt, hogy saját elképzelésünk legyen az oroszoktól való távolodásról. Európa összes állama új energiaforrások után szaladgál, mi meg csak ülünk és nézünk, mint a moziban. Vajh, mi lesz Ukrajnában? A helyzet most fokozódott, hiszen a román kormány is úgy döntött, hogy elszakad az orosz földgáztól. A román kormány tagja a magyar párt, az RMDSZ, tehát immár tettekben sikerül szembe menni a magyarnak a magyarral.
Mindez a sok ellentmondás arra mutat, mintha a magyaroknak elveszett volna az identitása, mintha fogalmunk nem lenne arról mihez tartozunk, vagy akarunk tartozni és kizárólag a pillanatnyi érdek határozná meg a mozgást, vagy a nem mozgást.
Mindennek ismeretében szavazásra buzdítjuk Önöket. Azt szeretnénk kérdezni Önöktől, mennyit éreznek abból, hogy elvileg a magyarok európai polgárok.
