Előzetesen mind a munkaadók, mind a munkavállalók elképzelései igen távol voltak egymástól. „A szakszervezeti oldal jelentős minimálbé remelést tartana szükségesnek és a kormány is hajlik rá, hogy legyen inflációkövető béremelés. Ugyanakkor mi, munkáltatói oldalról azt látjuk, hogy az elhúzódó válság, illetve a vállalkozások nehéz helyzete, mikor sokan túlélésért küzdenek, illetve az erről az évről áthúzódó tervek sok vállalatnál nem tenné lehetővé az ilyen mértékű emelést” – mondta még a megállapodás előtt Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a GazdaságTv-nek. „Természetesen mi is látjuk a realitást, hogy egy ilyen magas, 5-6 százalékos inflációs környezetben ebből a bérből megélni nagyon nehéz. Ezért mi azt mondjuk, hogy valamilyen kismértékű emelést el tudunk képzelni.” – mondta Rolek Ferenc, aki szerint egy 2-2,5 százalékos béremelést tartana kompromisszumnak.
Kiemelte ugyanakkor, hogy egy céget nem az fog bedönteni, hogy egy-egy alkalmazottnak kétezer forinttal többet fizet. „Itt a gazdasági helyzet bizonytalansága a döntő, a kereslet, a bevételek csökkenése bedöntheti a cégeket, a minimálbér emelése ehhez csak hozzátesz.” – tette hozzá.
Hasonlóan nyilatkozott korábban a Piac&Profitnak Antalffy Gábor a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) elnöke, aki a tagságot alkotó hazai kereskedelmi és vendéglátó vállalkozások jövedelempozíciója és a gazdasági helyzet alapján, figyelembe véve a lakossági reáljövedelmek csökkenését is, így 2013. évre a kötelező legkisebb munkabér összegére 97.000,-Ft mértéket, a szakképesítéshez kötött bérminimum esetében pedig 110.000,-Ft-os javaslatot tett közzé korábban.
„El kellett döntenünk, hogy melyik kezünkbe harapjunk” – kommentálta Antalffy Gábor a KISOSZ elnöke a Piac&Profit kérdésére a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének javaslatát a 2013-as minimálbér, illetve a szakképesítéshez kötött bérminimum esetére. Mint azt a szektor érdekképviseleti szervének vezetője kérdésünkre elmondta: 2012. évben a lakossági kereslet, a belföldi vásárlóerő, a GDP csökkenése miatt jelentősen visszaesett, miközben az infláció az előzetes szakértői számításokhoz képest magasabb mértékben emelkedett, ezért a belföldi piacra értékesítő és szolgáltató hazai mikro- és kisvállalkozások forgalma csökkent, így a jövedelempozíciója az idén tovább romlott. A csökkenő bevételek és romló gazdasági helyzet ellenére 2012. évben gazdasági teljesítmény nélkül mindkét bérelem jelentős megemelésére került sor, e bérek felett a gazdálkodást még az elvárt béremelés kötelező jellege is terhelte.
Valamiért a munkavállalók mégis beleegyeztek egy, az általuk javasoltnál magasabb béremelésbe. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára hangsúlyozta: az egyeztetésen szó volt arról is, hogy a kormány a nehéz helyzetben lévő ágazatokban 2013 első félévében átvállalja a minimálbér- és a szakmunkás minimálbér-emelés által okozott többlet bérköltséget, és az arra eső járulékköltséget is. Arra a kérdésre, hogy melyek ezek az ágazatok, a VOSZ főtitkára közölte: az élelmiszergyártásban, a textil-, a ruha- és a bőriparban, a fafeldolgozásban, a bútorgyártásban, valamint az épületek építése és a speciális szaképítés ágazatban, emellett a szálláshely szolgáltatásban, a vendéglátásban, és a kiskereskedelemben segítené a kormány a béremelést. Kiemelte: ezekben az ágazatokban mintegy 256 ezer munkavállaló - minimálbéren és szakmunkás minimálbéren foglalkoztatottak egyaránt - bérét érintheti ez az intézkedés. Dávid Ferenc elmondta: a költségvetésnek körülbelül 10 milliárd forintos kiadást jelenthet az emelés költségeinek fél éven keresztül történő átvállalása ezekben az ágazatokban.
Pataky Péter a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerint a kormány segíti a megállapodást azzal, hogy a munkáltatók által felvetett problémát megoldja, és a nehéz helyzetben lévő ágazatokban támogatja a béremelést. Ennek pontos technikáját majd kidolgozza a kormány - fűzte hozzá. Hangsúlyozta, a szakszervezetek számára fontos volt, hogy minden ágazatban egységesen január elsejétől emelkedjen a minimálbér.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége közleménye szerint "a megállapodás elérésében pozitív hozzájárulást jelentett a rezsiköltségek csökkentéséről szóló, közelmúltban hozott kormányhatározat, és mindenek előtt a munkáltatók részéről történt fordulat, miszerint pozitívan fogadták az inflációt legalább elérő minimálbér emelés javaslatot".
A megállapodás végleges feltételei a héten körvonalazódhatnak a VKF monitoring bizottság következő ülésén. Az idén júliusban hatályba lépett új Munka törvénykönyve szerint a minimálbér és a garantált bérminimum összegét és hatályát a kormány állapítja meg, az NGTT-vel folytatott konzultációt követően. A kormány ugyanakkor a VKF-en már október közepén megkezdte az egyeztetéseket a jövő évi bérekről a munkaadókkal és a munkavállalókkal, és azt szorgalmazta, hogy a szociális partnerek állapodjanak meg egymással.
