Talán meglepő, hogy 68 százaléka a válaszadóknak hallott arról, hogy újsághírek szerint a kormány tervezi a 13. havi nyugdíj, vagy ahhoz hasonló egyösszegű ellátás bevezetését. Ez különösen annak fényében magas arány, hogy miután érdemben nem reagált a kormány a hírekre, viszonylag rövid ideig volt a médiában a vezető hírek között ez az ügy - olvasható a Policy Agenda korábban kiadott elemzésében.

Nem övezi osztatlan lelkesedés az ötletet - Kép: SXC

Ennél is érdekesebb, hogy a felnőtt korú lakosság 59 százaléka szerint a választásokig be is vezeti a kormány ezt az ellátást és csupán 30 százalék mondta azt, hogy nem kerül bevezetésére, mivel az ország gazdasági helyzete nem teszi ezt lehetővé. A maradék 11 százalék nem tudott, vagy nem akart állást foglalni a kérdésben. Azok között, akik szerint a kormány meglépi ezt, 44 százalékuk úgy gondolja, hogy bár az ország gazdasági helyzete ezt nem teszi lehetővé, mégis felvállal a kabinet egy ekkora kiadást.

Hagyományosan azt mondják, hogy egy ilyen kérdésben az érintettek a legelfogultabbak, mivel az ő helyzetük javításáról van szó. Ugyanakkor ebben az esetben éppen a fordítottját tapasztalhatjuk. A középkorúak (főképpen 40-49 év közöttiek) hiszik leginkább, hogy bevezetésre kerül egy ilyen fajta egyszeri nyugdíj-kiegészítés, és a legkevésbé (35 százalék) a 70 év felettiek.

Szeretnénk a plusz nyugdíjat, sokan bármilyen áron

A felmérésben rákérdeztek, hogy amennyiben bevezetésre kerülne a 13. havi nyugdíj, vagy ahhoz hasonló egyösszegű ellátás, akkor egyetértene-e ezzel a lépéssel? A lakosság többsége (54 százalék) támogatná ezt, sőt 13 százalékuk még akkor is, ha ezt az ország gazdasági helyzete nem teszi lehetővé. A 41 százalék azonban azt hozta fel érvként, hogy csökkent a nyugdíjak értéke, ezért szükséges egy „kompenzálás”. Ez azért figyelemfelkeltő adat, mert a jelenlegi kormány a többi társadalmi csoporthoz képest talán igyekszik is végrehajtani az inflációkövető emeléseket, és nem csorbítja a nyugdíjasok kedvezményeit. Ezzel szemben majdnem abszolút többsége van azonban annak a véleménynek a társadalomban, hogy még az inflációkövetés sem valósul meg, ezért kell többet adni az időseknek.

Azok között, akik elutasítják a plusz nyugdíjkiadást (az összes válaszadó 20 százaléka) többségben azok vannak, akik szerint, ha van többletforrás, akkor azt a gazdaság élénkítésére kell fordítani, és nem a jóléti kiadásokat kell növelni.  A válaszadóknak szinte azonos nagysága (17 százalékuk) gondolja azt, hogy ha van pluszpénze az országnak, akkor azt minden társadalmi csoport között meg kell osztani, és további 9 százalékuk szerint nem a nyugdíjasoknak kell adni, mert a nyugdíjak értékét őrizze meg a kormány az évenkénti emelésekkel.

Látható a generációs törés

Az elosztható többletjövedelem kérdését is megnézték a válaszadók életkora alapján. Ebben az esetben talán természetes módon is, de érezhető egy un. generációs konfliktus. A 60 év felettiek körében 64 százalékos támogatottsága van a nyugdíj-kiegészítésnek, míg 30 év alatt már kisebbségben vannak azok, akik szeretnének egy ilyen lépést. A 30-60 év közöttiek hasonlóan vélekednek, és 52 százalékuk egyetértene azzal, ha a kormány bevezetné az extra juttatást.

Akik elutasítanának egy ilyen lépést, azok között a 30 év alattiak, és a nyugdíj előtt állók (50-59 évesek) 22-23 százalékuk inkább azt tartaná igazságosnak, ha mindenki részesülne a plusz pénzből. Szinten minden korosztálynak a negyede azt gondolja, hogy inkább a gazdasági növekedésre kellene áldozni több pénzt, és nem egy ilyen kiadásra. A nyugdíjas korúak esetében minden ötödik inkább a jövőbe fektetnék az ország többlet pénzét, és nem a napi gondokat orvosolná.

A kutatás azt mutatja, hogy a társadalom többsége szeretné, ha a kormány valóban bevezetné a 13. havi nyugdíjat, vagy azzal hasonló ellátást. De azzal politikai értelemben számolnia kell a kormánypártoknak, hogy ez a fiatal szavazók körében inkább elutasítással találkozik, valamint a nyugdíj előtt állók számára sem feltétlenül bír átütő üzenettel.