Rekord számú álláshirdetést adtak fel szeptemberben, de felsőfokú végzettség nélkül továbbra is nehéz elhelyezkedni. Miután mindenki visszatért a nyári szabadságról, a vállalatok új lendülettel igyekeznek feltölteni a megüresedett pozíciókat.

Nem csoda, hogy több százezren inkább a külföldi munkavállalást választották, hiszen a hazai béreknél akár négyszer többet is lehet keresni. A gazdasági válság óta nem csökkent a különbség és nem is várható drasztikus változás.

Körvonalazódott a külföldre vágyó munkás képe: a legtöbben nők, nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel (74.16%), egyedülállók, és a legtöbben Budapestről mennének világgá.

A kisvállalkozásoknál - ezen belül a mikrovállalkozásoknál - sokkal hangsúlyosabb szerepe van, illetve lenne a "HR"-nek, mint a nagy cégeknél. A hazai kkv-k azonban legfeljebb ösztönösen alkalmaznak HR eszközöket.

Az uniós országok népessége egyre öregszik, a demográfiai változások új kihívásokat jelentenek a munkáltatók, a munkavédelemmel foglalkozó szakemberek számára is, melyekre időben fel kell készülni, az idősebb dolgozókat ugyanis a munkahelyi stressz is súlyosabban érintheti.

Az elmúlt időszakban megemelkedett a fizikai igényű szakmunkát tanulók tömege. A hegesztő, a villanyszerelő és a cukrász szakma a jó kereseti lehetőség és az önálló időbeosztás miatt vonzzák a fiatalokat.

A magyarok átlagosan 37 percet utaznak a munkahelyükre, de egy jó állásért ennél többet is elfogadhatónak tartanának. A kiegyensúlyozott életvitelre inkább a sok túlóra és az esti vagy hétvégi munkavégzés jelent veszélyt.

A hazai dolgozók 40 százaléka egyáltalán nem tart ebédszünetet, és csak 15 százalék eszik naponta ötször. Ezzel szemben 73 százalék kávézik rendszeresen, nem ritka, hogy napi 4 vagy több alkalommal is.

A magyar cégek többsége elvileg rugalmasan áll a szabadságok kiadásához, a gyakorlatban azonban a munkavállalók harmada gondolja úgy, hogy akkor sem maradhatna otthon, ha egy beteg családtagot kellene ápolnia. A Randstad Workmonitor adatai szerint azonban egész Európában mi teszünk legkevesebbet az egészségünk megőrzéséért.

Értékesítőként, szerelőként és pénzügyi tanácsadóként a legkönnyebb elhelyezkedni Magyarországon, de keresettek a szakácsok is. A legtöbben „kékgalléros”, középfokú végzettséget igénylő munkákat keresnek és kínálnak. Ami a régiókat illeti: Budapesten a legkönnyebb állást keresni, Csongrádban a legnehezebb.

A munkába járók egyharmada autóba ül reggel, egynegyedüka tömegközlekedést használja, de a kerékpárt is sokan választják már. Függetlenül a közlekedési eszköztől, a munkavállalók felének kevesebb, mint fél órát vesz igénybe a napi ingázás a munkahely és a lakása között.

A szülők harmada külföldi továbbtanulást és közel felük külföldi munkavállalást is elképzelhetőnek tart gyermeke esetében. Az átalakuló munkaerő-piaci kihívások miatt egyre több család mérlegeli a gyerek Magyarországon kívüli továbbtanulásának és munkába állásának kérdését.

Az első őszi hónapban minden szempontból felélénkült az álláspiac, a folyamatosan növekedő - a 2008-as szintet is meghaladó - meghirdetett pozíciók mellett 11 százalékkal ugrott meg az álláskeresők száma is.

Jövedelmük hirtelen kiesése már rövidtávon is kilátástalan anyagi helyzetbe hozná a magyar munkavállalók többségét. A családok 60 százaléka egy hónapnál tovább nem tudná anyagilag fenntartani magát állásvesztés esetén.

A magyar dolgozók kevésbé elégedettek a munkájukkal, ennek ellenére jobban kijönnek a főnökükkel, kifejezetten baráti a viszonyuk a kollégákkal és jobbnak tartják a munkakörnyezetüket is az uniós átlaghoz képest. A közel 2500 válaszadó közül 38 százalék ráadásul elégedett a fizetésével is.

A magyarok többsége a munkahelyi terhek növekedése ellenére is úgy gondolja, hogy minden feladatot el tud majd végezni időre, ezzel mi vagyunk a legmagabiztosabb nemzet a Randstad Workmonitor kutatásban szereplő 32 országból. A készség alapú munkavégzésben azonban rosszul állunk.

Az Aon Hewitt és az AIESEC együttműködésében idén is útjára indul a már jól ismert Munkáltatói Márka Kutatás, amelynek egyik fő momentuma, a 10 legvonzóbb magyarországi vállalat megtalálása.

Az IT szakemberek a színvonalas munkakörnyezet és a szakmai fejlődés lehetősége miatt dolgoznának multinacionális cégnél, de a kisebb cégeknél általában jobb a munkaköri hangulat.

A cégekre előzetes bejelentés nélkül "rátörhetnek" az ellenőrök. Utólag, hacsak nincs nagyon igazunk, nehéz jogorvoslattal élni. Megnézik a jelenléti íveket, átvizsgálják a cég HR működését. Fontos ügyelni a részletekre is, mert akár 20 millió forintos is lehet a bírság.

Számos vállalat alapvető értékei közé emelte a munkavállalók egészségfejlesztését és egyéb, a jobb közérzetet szolgáló programot, sőt, nyitottságot mutatnak ezen aktivitások fejlesztésére is. A Buck ötödik éves globális jóléti felmérése során, 45 ország több mint 1300 szervezetét vizsgálta, így a kutatás 17 millió munkavállaló helyzetébe ad betekintést.

A magyar munkavállalók többsége úgy érzi, megérdemelné az év végi bónuszt, de csak harmaduk gondolja úgy, hogy valóban meg is kapja azt – derül ki a Randstad kutatásából. Kisebb céges ajándékra is kevesebben számítanak, mint két éve.

Tíz ünnepnapunk mind munkanapra esik, ezeket nem kell ledolgozni 2013-ban. Emellett 3 olyan áthelyezett napunk lesz, amely hozzáadódik hétvégékhez, ünnepekhez, így összesen 251 munkanap várható jövőre. Az áthelyezett napokon a tapasztalat szerint alacsony a munka intenzitása, a munkaszüneti napok viszonylag nagy száma negatívan hat a versenyképességre.

Az elmúlt fél évben a HR-vezetők rendre a korábban sikeres ösztönzési módszerek hatástalanságáról számolnak be; a cégvezetők ezek költséghatékonyságának határozott romlását érzékelik. Az elhúzódó recesszió kiélezi a munkaadók és a munkavállalók viszonyát. A legértékesebb munkatársakért fokozott verseny zajlik, éppen ezért megtartásuk és a céghez való kötődésük erősítése felértékelődött.