Megtudhatjuk, melyik lesz az "álom-munkahely" - Kép: Freestock

A kutatásból a legvonzóbbak listáján túl az is kiderül, hogy hogyan látják a pályakezdő, és a már tapasztalattal rendelkező munkavállalók a magyarországi cégeket, mi az, ami vonzóvá tesz számukra egy munkahelyet, mik a legfontosabb választási szempontok, kikre tekintenek „álom munkahely”-ként egy-egy iparágban. A Magyarországon egyedülálló kutatásban évente 20.000-en mondják el véleményüket több mint 240 vállalatról. Az eredmények pedig komoly alapot nyújtanak a vállalatoknak munkáltatói arculatuk formálásához, toborzási- és megtartási stratégiáik kialakításához. Itt jelentkezhet Ön is!

Az Aon Hewitt Magyarországon az elsők között kezdett támogatást nyújtani a vállalatoknak abban, hogy felismerjék: a legtehetségesebbek megszerzéséhez ma már nem elég ha a termék, vagy a szolgáltatás  neve jól ismert, de külön figyelmet kell fordítani a vállalat munkáltatóként való pozícionálására, a munkavállalók felé tett ígéretek pontos és a versenytársaktól megkülönböztető megfogalmazására.

Generációs különbségek a porondon

A kutatás abban is különleges, hogy más kutatásokkal ellentétben nem csak a pályakezdők véleményét vizsgálja, de a valós vállalati igényeknek megfelelően a tapasztalt munkavállalókat is megszólítja. Ennek köszönhetően az eredmények azt is jól láthatóvá teszik, hogy hogyan alakul a potenciális munkavállalók megítélése egy-egy szervezetről, ha azt pályakezdők, 1-2 év tapasztalattal, vagy akár több mint 5-10 éves munkatapasztalattal rendelkezők értékelik. Ma már szinte minden fórumon vizsgálják a generációk közötti eltéréseket. Sokan kutatják, hogy hogyan lehet a legjobban megszólítani az új igényekkel rendelkező Y generáció képviselőit, ugyanakkor elérni az évtizedes rutinnal és pótolhatatlan szakmai tapasztalattal felvértezett, még aktív „Baby Boomerek”-et. A kutatás eredményei hasznos támpontokat adnak a vállalatoknak ezen kérdések megválaszolására is.

Menni vagy maradni?

Az elmúlt évek legnagyobb kérdése hazánkban és az Európai Unió területén is, hogy hogyan alakul a munkaerő mobilitása. A kutatás eredményeiből az elmúlt években meglehetősen konzisztens képet kaptunk arról, hogy Magyarországon belül, milyen irányokba áramlik – vagy éppen nem áramlik a munkaerő. Az idei évben azonban azt is vizsgáljuk, hogy külföld és Magyarország vonatkozásában mit válaszolnak a munkavállalók a „Menni vagy maradni” kérdésre, miben látják a mögöttes mozgatórugókat. Vajon azért megyünk–e külföldre, mert ott tényleg jobb, vagy csak úgy érezzük, nincs más választásunk? Vajon a friss diplomások hány százaléka készül valóban tudatosan külföldre már a karrierje első éveiben?  Ezekre a kérdésekre is választ kapunk az augusztusban induló kutatásból, ami nem csak a vállalatok, de az oktatási szféra és általánosságban a foglalkoztatási kérdésekkel foglalkozó valamennyi szervezet számára érdekes tanulságokkal szolgálhat majd.

Az alternatív foglalkoztatási formáké a jövő?

Az augusztusban útjára induló kutatásban választ keresnek a munkaadók másik fontos dilemmájára: hogyan viszonyulnak a munkavállalók a megszokottól eltérő foglalkoztatási formákhoz. Még mindig megállja–e a helyét az a gondolat, hogy a biztonságkereső magyarok akár kevesebb bérrel és unalmasabb munkával is beérik a kiszámíthatóbb, teljes munkaidős foglalkoztatásért cserébe? Vagy a válság nem csak a munkaadókat sarkallta nagyobb rugalmasságra és alternatív megoldások keresésére, de a munkavállalók is nyitottabbakká váltak akár a projekt jellegű munkavégzés irányába? Esetleg többen vannak–e akik az alkalmazotti státusz helyett inkább vállalkozóként próbálnának szerencsét? A kutatás érdekes és hasznos válaszokat tartogat ezekre a kérdésekre.