Egy friss kutatás szerint a magyar munkavállalók kétharmada már a pandémia előtt is használt digitális megoldásokat feladatai teljesítésére. Kiderült, hogy minél nagyobb egy vállalat mérete, annál több területen élnek online eszközökkel, és minél több ilyen módszer áll a dolgozók rendelkezésére, annál vonzóbbá válik a munkahelyük. A digitális felületek használata alig okoz gondot a mindennapokban, ráadásul összetartóbb és gyorsabban dolgozó csapatok alakultak ki alkalmazásukkal. Az egyéni tapasztalatokban is jól teljesítenek az internetes megoldások; úgy a munkavégzés hatékonyságában, mint a személyes kapcsolatok és bizalom kialakításában.

A legnépszerűbb munkáltatók versenyét idén a Magyar Telekom Nyrt. nyerte a pályakezdők szemében.

Nem csak az otthoni munka megítélésében van szakadék a két oldal között: abban sincs egyetértés, mitől lesz jó a munkahely.

Egyre több cégnél jellemző a rövidebb munkahét. Most a Magyar Telekom teszteli ennek lehetőségét.

Munkahelyválasztáskor a fizetésnél és a szakmai fejlődési lehetőségnél fontosabb a magyar férfiaknak az állás presztízsértéke és a fix munkaóra-szám.

51. alkalommal rendezik meg a Műegyetemi Állásbörzét, itt villamosmérnököt és gépészmérnököt keresnek a legtöbben.

A Vajda-Papír csaknem 100, a szombathelyi Styl Ruhagyár pedig 70 munkahelyet ajánl fel.

Pozitív munkahelyi légkör, támogató vezetők és egyértelmű előrelépési lehetőségek- ezeket keresik ma leginkább a pályakezdők, ha munkahely választásról van szó. A járvány harmadik hulláma jelentős változásokat hozott a fiatal munkakeresők preferenciáiban. 

Viharos, lezárásokkal és újranyitásokkal nehezített évet hagytunk magunk mögött, és könnyen elképzelhető, hogy 2022 sem lesz könnyebb. A villámgyors változások velünk maradnak, az alacsony munkanélküliség és az emelkedő bérek a cégek nagy többségének kihívást fognak jelenteni, tovább erősödik a projektalapú munkavégzés, a digitális megoldások. A munkavállalók mentális egészségének megőrzése pedig az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kap majd.

A magyar foglalkoztatottak egyharmadát közvetlenül is érintette munkahelyi leépítés, illetve egyéb megszorítás a járvány első három hulláma során.

A kormányrendelet alapján a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg a munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét azon foglalkoztatott esetében, aki november 1-e előtt a védőoltást nem vette fel, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól mentesül. Niveus Consulting Group vélemény.

Mostantól igényelhető a munkatapasztalat szerzést elősegítő támogatás.

Nagy arculcsapás érheti azokat a cégeket, melyek az otthoni vagy hibrid munkavégzés és a digitális üzletmenet sikeres bevezetését követően nyugodtan hátradőlnek. A pandémia számos új kihívást hozott a vállalatoknak, és a vezetők még éppen csak kóstolgatják, hogyan tarthatják fenn a munkahelyi elégedettséget a jelentősen megváltozott körülmények között. Az egyik legnagyobb kihívást az „onboarding” vagyis az új kollégák beillesztése jelentette az elmúlt év távmunka és online meetingek tarkította napi rutinjában. Hogyan lehet mégis sikeres az új kollégák integrálása 2021-ben és hogyan segíthet a hálózatelemzés a legjobbak megtartásában? A válaszokat most érdemes megtalálni, hiszen ősszel már az irodába – legalább részben - visszatérő munkaerő előtt kell bizonyítani - aki pedig nem készül fel időben, lemondhat a legjobb munkavállalóiról.

Május 10-től már sem a köz-, sem a magánszférában működő munkáltatóknak nem kell törekednie arra, hogy a dolgozók otthonról végezzék a munkájukat. Hirtelen tömeges visszatérésre azonban egyelőre úgy tűnik, nem kell számítani: számos magyarországi nagyvállalat fokozatosan tervezi a visszaállást az irodai munkavégzésre és továbbra is hibrid modellben – a home office és a munkahelyi munkavégzés ötvözetében – gondolkodik. Ráadásul szakemberek szerint, amelyik cég nem kellőképpen rugalmas, az komoly versenyhátrányba kerülhet.

A versenyképesség növelésére irányuló újabb támogatási programot indít a kormány 30 milliárd forint értékben - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán.

Közel 1000 állás és több, mint 700 foglalható interjú időpont várja az álláskeresőket az ország legnagyobb múltú állásbörzéjén két napon át. Ezúttal a legtöbb állásajánlat villamosmérnököknek szól, de a legkeresettebbek között vannak az informatikusok és a gépészmérnöki végzettséggel rendelkezők is. Az esemény ingyenes és nyitott minden hallgató, pályakezdő és felsőfokú végzettséggel rendelkező tapasztalt munkavállaló számára.

Bár a 2020 tavaszán beköszöntő bizonytalanságot nyáron egy kis fellélegzés követte, a jelenlegi helyzet kísértetiesen hasonló a tavalyihoz azokon a hazai munkahelyeken, ahol a járványhelyzet miatt különleges intézkedések – távolságtartás, távmunka – bevezetésére került sor. Munkáltatók és munkavállalók egyaránt kezdenek besokallni, sokan érzik úgy, elég az elszigetelődésből, a home office-ból. Mégis ki kell tartani. Honnan ismerheti fel egy vezető, hogy a csapata elfáradt, és mit tehet az egyes munkavállalókért, ha ő is ebben a cipőben jár?

A globális járványhelyzet hatására átalakuló munkaerőpiacon minden eddiginél fontosabbá vált a munkahelyek biztonsága: ennek érdekében a magyar dolgozók is komoly áldozatokat hajlandóak vállalni. Ennél is fontosabbnak tartják azonban a hazai munkavállalók a jelenlegi bérszínvonaluk megőrzését – derül ki a Randstad Workmonitor legfrissebb felméréséből.  A megváltozott munkakörülmények hosszabb távon is velünk maradhatnak: a dolgozók több mint fele a járvány elvonulását követően is élvezné az otthoni munkavégzés előnyeit, harmaduk pedig szeretné, ha munkaidejük rugalmas alakítása beépülne a mindennapokba. 

A koronavírus gazdasági hatásai Magyarországon is jelentősek voltak, már az első hullám során több százezer munkahely került veszélybe, illetve szűnt meg.

Élesedő versenyre szmítanak és bizonytalanságtól tartanak a munkaerőpiacon a magyar munkavállalók - derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.

Megvalósulásuk esetén közel 3 millió állást hoznának létre az EY által elemzett, küszöbön álló zöld projektek az Európai Unióban. Kivitelezésüket a koronavírus gazdasági hatásai és szabályozási kérdések is nehezítik.

Miközben Magyarországon már nem lehet munkahelyvédelmi bértámogatásra pályázni, a Niveus Consulting Group régiós összehasonlításából az látszik, hogy más országok továbbra is fenntartják ezt az intézkedést a gazdaságuk és a munkahelyek védelmének érdekében.

A stressz, vagyis az olyan helyzetek, amikor úgy érezzük, képtelenek vagyunk megküzdeni az elénk tornyosuló kihívással, ráadásul a veszteség lehetősége is feszültséget kelt bennünk, az életünk és a munkánk szerves része – ez a koronavírus-járvány kitörése óta fokozottan igaz. A stressz kezelése nem csak a munkavállalók feladata, abból a munkaadóknak is szükséges kivenni a részüket. Milyen eszközök állnak ehhez a vezetők, HR-esek rendelkezésére? Geszvein Erika tanácsadó szakpszichológus, és Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR vezetője mondja el véleményét.

Amíg az elmúlt években a nyarak uborkaszezonnak számítottak az álláskeresők körében, addig idén kimondottan aktív maradt a “fehérgalléros” munkakeresés a karantén feloldását követően is.

A munka és a mód, ahogyan dolgozunk, mindannyiunk életében komoly változásokon esett át az elmúlt hónapok során. A koronavírus-járvány megmutatta a munka kapcsán már régóta kopogtató változások szükségességét: a gyors alkalmazkodás képessége, a gyakoribb otthonról történő és rugalmasabb munkavégzés, vagy épp a digitális technológiák fokozott bevonása csupán néhány olyan kézzel fogható változás, melyet a saját bőrünkön tapasztalhattunk meg a közelmúltban. Ezek ugyanakkor azokat a globális munkaerőpiaci változásokat is jelzik, ami felé a munka világa sebesen halad. Az Allianz Hungária most sorra veszi, mire világított rá e témában globális szinten a koronavírus és mi várható a jövőben. Nézzük, hogyan változtak a jövő munkahelyeivel, munkavégzésével kapcsolatos elképzeléseink és mi az, amiről nem szabad elfeledkeznünk akkor sem, ha beköszönt az élményszerű munka világa!

A munkahelyteremtő bértámogatási program már több mint 10 ezer regisztrált álláskereső újbóli elhelyezkedését segítette - közölte Bodó Sándor.

Mostanáig már több mint 110 ezer ember bértámogatására adtak be igényt a vállalkozások, amelyek ennek révén meg tudják tartani a munkavállalóikat rövidített foglalkoztatás keretében - közölte az innovációs és technológiai miniszter.

A járvány miatti csökkentett aktivitás vagy leállás után számos cég indítja újra működését. A munkába való visszatérés számos feladatot ró a munkáltatóra és a munkavállalókra is.

Míg Magyarországon még mindig a béremelés tűnik a slágerfegyvernek a munkaerőhiány leküzdésében, addig Németországban az ipari digitalizáció és automatizáció terjedése, illetve több ezer munkahely megszüntetése az új irány.

A digitalizálás különösen a női munkahelyeket fenyegeti, hangzott el a Davosban zajló Világgazdasági Fórumon. Az intézmény részére készült tanulmány szerint az USA-ban az elvesző munkahelyek 57 százalékát nők töltik be.

Megközelítheti a félmilliót az elveszett brit munkahelyek száma, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból – áll a londoni polgármester, Sadiq Khan megbízásából elvégzett, csütörtökön ismertetett legfrissebb tanulmányban.

Néhány évtizeddel korábban teljesen megszokott volt, ha valaki az első munkahelyéről ment nyugdíjba, ez azonban mára szinte ritkaságszámba megy, sőt az is, ha akár csak tíz évnél többet egy helyen töltünk. Ma már egyre gyakoribb a job hopping, vagyis az 1-2 évenkénti munkahely- vagy akár szektorváltás is. Bár a munkáltatók nem rajonganak a job hopperekért, a Perfekt Zrt. szakértője szerint munkavállalóként, tudatosan felépített stratégiával könnyen előnyt kovácsolhatunk belőle.

Gigavám fenyegeti a Boeing brit riválisát. Több mint 200 százalékos büntetővámot helyeztek kilátásba a kanadai Borbardier új típusára tiltott állami támogatás miatt. Ha a döntés jogerőre emelkedik, az gyakorlatilag eladhatatlanná teszi a gépet az amerikai piacon.

Továbbra is a szellemi tulajdonjogokhoz köthető iparágak jelentik az EU gazdaságának gerincét, mivel a gazdasági összteljesítmény közel fele a régióból származik, ugyanakkor a kalózkodás és hamisítás különböző fajtái miatt évente csaknem 50 milliárd euró, vagyis az értékesítés 7,4 százaléka esik ki – adta hírül a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület a szellemi tulajdon világnapja alkalmából.