Munkahelyek cikkek
Fizetés, az állás megtartása - mi most a legfontosabb a magyar dolgozóknak?
A globális járványhelyzet hatására átalakuló munkaerőpiacon minden eddiginél fontosabbá vált a munkahelyek biztonsága: ennek érdekében a magyar dolgozók is komoly áldozatokat hajlandóak vállalni. Ennél is fontosabbnak tartják azonban a hazai munkavállalók a jelenlegi bérszínvonaluk megőrzését – derül ki a Randstad Workmonitor legfrissebb felméréséből. A megváltozott munkakörülmények hosszabb távon is velünk maradhatnak: a dolgozók több mint fele a járvány elvonulását követően is élvezné az otthoni munkavégzés előnyeit, harmaduk pedig szeretné, ha munkaidejük rugalmas alakítása beépülne a mindennapokba.
Sokkal több munkahelyet menthetett volna meg a kormány
A koronavírus gazdasági hatásai Magyarországon is jelentősek voltak, már az első hullám során több százezer munkahely került veszélybe, illetve szűnt meg.
Semmi jó nem vár a magyar munkavállalókra?
Élesedő versenyre szmítanak és bizonytalanságtól tartanak a munkaerőpiacon a magyar munkavállalók - derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.
Zöldberuházások pótolhatják a válságban elveszett európai munkahelyeket
Megvalósulásuk esetén közel 3 millió állást hoznának létre az EY által elemzett, küszöbön álló zöld projektek az Európai Unióban. Kivitelezésüket a koronavírus gazdasági hatásai és szabályozási kérdések is nehezítik.
Nálunk nem, de a régióban tovább él a munkahelyvédelmi bértámogatás
Miközben Magyarországon már nem lehet munkahelyvédelmi bértámogatásra pályázni, a Niveus Consulting Group régiós összehasonlításából az látszik, hogy más országok továbbra is fenntartják ezt az intézkedést a gazdaságuk és a munkahelyek védelmének érdekében.
Mit tehet a főnök, ha stresszesek a kollégák a járvány miatt?
A stressz, vagyis az olyan helyzetek, amikor úgy érezzük, képtelenek vagyunk megküzdeni az elénk tornyosuló kihívással, ráadásul a veszteség lehetősége is feszültséget kelt bennünk, az életünk és a munkánk szerves része – ez a koronavírus-járvány kitörése óta fokozottan igaz. A stressz kezelése nem csak a munkavállalók feladata, abból a munkaadóknak is szükséges kivenni a részüket. Milyen eszközök állnak ehhez a vezetők, HR-esek rendelkezésére? Geszvein Erika tanácsadó szakpszichológus, és Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR vezetője mondja el véleményét.
A feje tetejére állt a munkaerőpiac a járványtól
Amíg az elmúlt években a nyarak uborkaszezonnak számítottak az álláskeresők körében, addig idén kimondottan aktív maradt a “fehérgalléros” munkakeresés a karantén feloldását követően is.
Milyenek lesznek a jövő munkahelyei?
A munka és a mód, ahogyan dolgozunk, mindannyiunk életében komoly változásokon esett át az elmúlt hónapok során. A koronavírus-járvány megmutatta a munka kapcsán már régóta kopogtató változások szükségességét: a gyors alkalmazkodás képessége, a gyakoribb otthonról történő és rugalmasabb munkavégzés, vagy épp a digitális technológiák fokozott bevonása csupán néhány olyan kézzel fogható változás, melyet a saját bőrünkön tapasztalhattunk meg a közelmúltban. Ezek ugyanakkor azokat a globális munkaerőpiaci változásokat is jelzik, ami felé a munka világa sebesen halad. Az Allianz Hungária most sorra veszi, mire világított rá e témában globális szinten a koronavírus és mi várható a jövőben. Nézzük, hogyan változtak a jövő munkahelyeivel, munkavégzésével kapcsolatos elképzeléseink és mi az, amiről nem szabad elfeledkeznünk akkor sem, ha beköszönt az élményszerű munka világa!
Bértámogatás: ennyi álláskereső jutott munkához
A munkahelyteremtő bértámogatási program már több mint 10 ezer regisztrált álláskereső újbóli elhelyezkedését segítette - közölte Bodó Sándor.
Bértámogatás: itt van, hány cég élne vele
Mostanáig már több mint 110 ezer ember bértámogatására adtak be igényt a vállalkozások, amelyek ennek révén meg tudják tartani a munkavállalóikat rövidített foglalkoztatás keretében - közölte az innovációs és technológiai miniszter.
Hogyan lehet újraindítani a munkát? Itt van 4 tipp
A járvány miatti csökkentett aktivitás vagy leállás után számos cég indítja újra működését. A munkába való visszatérés számos feladatot ró a munkáltatóra és a munkavállalókra is.
Jönnek a robotok, eltűnnek munkahelyek
Míg Magyarországon még mindig a béremelés tűnik a slágerfegyvernek a munkaerőhiány leküzdésében, addig Németországban az ipari digitalizáció és automatizáció terjedése, illetve több ezer munkahely megszüntetése az új irány.
A titkárnőket is fenyegeti az új ipari forradalom
A digitalizálás különösen a női munkahelyeket fenyegeti, hangzott el a Davosban zajló Világgazdasági Fórumon. Az intézmény részére készült tanulmány szerint az USA-ban az elvesző munkahelyek 57 százalékát nők töltik be.
Félmillió brit munkahelybe kerülhet a „kemény Brexit”
Megközelítheti a félmilliót az elveszett brit munkahelyek száma, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból – áll a londoni polgármester, Sadiq Khan megbízásából elvégzett, csütörtökön ismertetett legfrissebb tanulmányban.
Évente új munkahely?
Néhány évtizeddel korábban teljesen megszokott volt, ha valaki az első munkahelyéről ment nyugdíjba, ez azonban mára szinte ritkaságszámba megy, sőt az is, ha akár csak tíz évnél többet egy helyen töltünk. Ma már egyre gyakoribb a job hopping, vagyis az 1-2 évenkénti munkahely- vagy akár szektorváltás is. Bár a munkáltatók nem rajonganak a job hopperekért, a Perfekt Zrt. szakértője szerint munkavállalóként, tudatosan felépített stratégiával könnyen előnyt kovácsolhatunk belőle.
Amerikai–brit légi csata
Gigavám fenyegeti a Boeing brit riválisát. Több mint 200 százalékos büntetővámot helyeztek kilátásba a kanadai Borbardier új típusára tiltott állami támogatás miatt. Ha a döntés jogerőre emelkedik, az gyakorlatilag eladhatatlanná teszi a gépet az amerikai piacon.
Sok a kalóz, de a kkv-k állják a sarat
Továbbra is a szellemi tulajdonjogokhoz köthető iparágak jelentik az EU gazdaságának gerincét, mivel a gazdasági összteljesítmény közel fele a régióból származik, ugyanakkor a kalózkodás és hamisítás különböző fajtái miatt évente csaknem 50 milliárd euró, vagyis az értékesítés 7,4 százaléka esik ki – adta hírül a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület a szellemi tulajdon világnapja alkalmából.