A hitelfizetési moratóriumnak is köszönhetően, stabilan megállta a helyét itthon a lakossági vásárlóerő a pandémia évében, olyannyira, hogy az áruházláncok forgalma - a Tesco kivételével - tovább nőtt, a nyereség után pedig több cég tízmilliárd forintos osztalékokat utalt át a külföldi részvényeseknek - írja a Magyar Nemzet.

Koronavírus és kijárási korlátozások ide vagy oda, az ünnepi időszak mindig is a boltok csúcsidőszakjai közé tartozott. Legújabb körképünkben a hazai áruházláncokat kérdeztük.

Közgazdasági szempontok hosszú sora nehezíti, hogy – külföldi vagy hazai – szakmai befektető felvásárolja vagy kiszorítsa az itt megtelepedett külföldi, főleg élelmiszert áruló üzletláncokat. Lázár János kormánybiztos minapi nyilatkozatának nincs erős gazdasági talapzata, a szabályozás révén való kiszorítás meg nagyon erős uniós ellenállásba ütközhet. Ráadásul a legnagyobb hálózat a kormány stratégiai partnere, a másodikat milliárdokkal támogatja. Összegyűjtöttük a legfontosabb gazdasági megfontolásokat, amelyekkel számolnia kell egy olyan cégnek, amelyik rávetné magát az esetleges koncra. Ebben segítségünkre volt több tanácsadó cég, de egyik sem vállalta névvel a megszólalást.

Megjelent Németország gazdaglistája.

Jó azoknak, akik úgy tudnak bevásárolni egy áruházban, hogy nem kell megnézniük az árakat, nem kell számolniuk. A legtöbbünk azonban ezt nem engedheti meg magának, ezért az akciós újságok bűvköre számunkra egyáltalán nem felesleges luxus.

Tovább csökkentette műanyag-felhasználását a Lidl Magyarország, ezúttal zöldség-gyümölcs kínálatában optimalizálta számos termék csomagolását. A fejlesztés eredményeképpen, éves szinten több mint 17 tonna műanyagot takarít meg a vállalat.

Nem minden üzletet érint a visszahívás.

Elkezdődött a üzletláncok árháborúja Németországban. A három százalékos német Áfa-csökkentés nagy vonzerő, jó propaganda, ennek ürügyén új és új akciókkal ígérnek egymás alá. De még rá is tesznek egy lapáttal.

A Lidl Magyarország 7,3 milliárd forintot, az Aldi pedig 2,5 milliárd forintot fordít az idén béremelésre.

Vitatható sikerű reklám-tréfa került a németországi Lidl Facebook-oldalára. A képen kerek, lyukas fánk volt látható, a felirat: „A lyuk az lyuk.”

Kilencezer munkatársát bocsátja el a nagy-britanniai Tesco a Brexit okozta gazdasági bizonytalanságok és a növekvő piaci verseny következtében.

A Tesco hazájában nyomul a német Aldi és a Lidl – most utánozza őket és elcsábítja boltvezetőiket a brit hipermarketlánc. A németek marketingje igen ügyes, áraikkal pedig nehéz versenyezni.

„A vonalkódok mögött" címet viseli az Oxfam új kampánya, mellyel a szupermarketekre igyekszik nyomást gyakorolni, hogy vonják ki polcaikról azokat a termékeket, melyeket a munkások és mezőgazdák kizsákmányolásával állítottak elő.

A Lidl  jövő év végéig megszünteti az áruházaiban kapható egyszer használatos műanyag termékek forgalmazását. Ez érinti a szívószálak, az eldobható műanyag poharak, műanyag tányérok és evőeszközök, valamint a műanyag fültisztító pálcikák értékesítését.

Idén tavasszal Kecskeméten és Budapesten nyitott egy-egy új áruházat a SPAR Magyarország. A vállalat további öt szupermarketjét pedig kívül-belül megújította, hogy még inkább kiszolgálja a megváltozott fogyasztói igényeket. A modernizációs programjára 2018-ban eddig több mint 2,1 milliárd forintot fordított a SPAR.

Kevesebb műanyagot használ majd a Lidl a saját márkás termékeinél, energiatakarékos izzókra cserélik a mostani lámpáikat is. Nálunk az energiaitalok csomagolásában látható először változás.

Nagy nyugat-európai hipermarketek polcairól eltűnik sok Nestlé-termék. Az áruházláncok jobb feltételeket akarnak kiharcolni a világ legnagyobb élelmiszergyártójától.

A kereskedelemben jelentkező óriási munkaerőhiány miatt kénytelenek folyamatosan emelni a béreket az üzletláncok is. Az Aldinál a kezdő fizetés nyolc órára vetítve meghaladja a 270 ezer forintot, de a gyakorlott eladók jelentősen több pénzre számíthatnak.

A globális halászati és tengeri élelmiszergyártó szektor bűzlik az emberi jogok sorozatos megsértésétől. Gyilkosságok, rabszolgamunka, erőszakos fogvatartás, embercsempészés, testi sértés - se vége, se hossza a jogsértő incidenseknek. A neves áruházláncok még mindig nem tisztították meg az ilyen praktikákkal élő ázsiai beszállítóktól az ellátási láncukat.