A kiskereskedelemben költött személyes fogyasztás az Európai Unióban lassan visszatér a járvány előtti szintre.

Szerényen javult a GfK márciusi német fogyasztói hangulatindexe.

A várt javulás helyett romlott a fogyasztói hangulat Németországban.

Már a harmadik egymást követő hónapban romlott a németországi fogyasztói hangulat.

Romlott a fogyasztói hangulatindex.

Az elemzők által vártnál minimálisan nagyobb mértékben javult a nürnbergi GfK gazdaságkutató intézet augusztusi fogyasztói hangulatindexe.

Elemzők által vártnál erőteljesebben javult a GfK gazdaságkutató intézet májusi fogyasztói hangulatindexe.

Javult a GfK áprilisi német fogyasztói hangulatindexe.

Mérsékelten javult a februárra vonatkozó fogyasztói hangulat Németországban a nürnbergi GfK piackutató intézet kedden ismertetett felmérése szerint.

A világjárvány kezdetén népszerű informatikai és háztartási gépek eladásnövekedése idén csökkenni kezdett.

Szeptemberre vonatkozóan a vártnál lényegesen jobban romlott, a koronavírus okozta válságban elértnél is mélyebb szintre esett tovább újabb rekordalacsony értékre a GfK gazdasági kutatóintézet fogyasztói hangulatindexe Németországban.

Azután, hogy a kiskereskedelmi szektor a 27 uniós tagállamban 2020-ban a COVID-19 évben első évében 1,5 százalékos forgalomnövekedést ért el, 2021-ben már jelentősen, 6,8 százalékkal bővült az értékesítés. A legnagyobb növekedési ütemet a kisebb kelet-európai országok, például Litvánia (17 százalékos növekedés), Szlovénia (16 százalékos növekedés) és Észtország (13 százalékos növekedés) realizálták. A nagyobb piacok úgy, mint Franciaország, Spanyolország és Olaszország szintén 7 százalék feletti kiskereskedelmi növekedést tudhattak magukénak. Ez derül ki az európai kiskereskedelemről szóló új tanulmányból, amelyben a GfK a kulcsfontosságú mutatókat vizsgálja.

A vártnál nagyobb mértékben romlott, történelmi mélypontra zuhant a GfK német fogyasztói hangulatindexe májusra, elsősorban az infláció alakulása és az Ukrajna elleni orosz invázió miatt.

Romlott a GfK márciusi német fogyasztói hangulatindexe.

A koronavírus-járvány terjedését fékező újabb korlátozások állnak a háttérben.

Romlott a német fogyasztók hangulata decemberben, már a harmadik egymást követő hónapban a GfK nürnbergi gazdaságkutató intézet kedden közölt felmérésének tanúsága szerint.

Javulgat a fogyasztói hangulat Európa legerősebb gazdaságában.

A GfK Hungária több mint 2 700 háztartásban végzett online kutatást a COVID-19 vírus hatásáról. A kutatás legfontosabb megállapítása alapján elmondható, hogy a vásárlók próbálták elkerülni a zsúfoltságot, az emberekkel való érintkezést és jóval ritkábban jártak vásárolni, viszont 1-1 alkalommal sokkal nagyobb értékben és többet vásároltak – az átlagos kosárméret közel harmadával nőtt.

A koronavírus miatt hozott kijárási korlátozások hatással vannak valamennyi kiskereskedelmi piacra, a munkaerő kiesik, a fogyasztói szokások változnak, átalakítva egyúttal az értékesítési csatornákat is.

Magyarországon idén 6654 euróra nőtt, vagyis tavalyhoz képest több mint 7 százalékkal bővült az egy főre jutó vásárlóerő, míg az európai növekedési átlag 2,5 százalék - derül ki a GfK éves felméréséből. 

A kiskereskedelmi forgalom idei növekedése várhatóan elmarad a korábbiaktól és a térség más országaiban végbemenő növekedéstől – írja a GfK piackutató. A vásárlás körülményeiben korábban látott trendek továbberősödtek, a kereskedelmi csatornák közül pedig a diszkontok és drogériák forgalma nőtt számottevően.

A GfK országosan 1000 fő megkérdezésével kutatta a hazai lakosság idei nyaralási terveit. A válaszok szerint idén minden második honfitársunk tervez üdülni. Aki így tesz, az jellemzően vízpartra utazik. Ennek megfelelően a legnépszerűbb hazai úti cél továbbra is a Balaton, külföldön pedig a horvát, görög és olasz tengerpart, valamint Erdély.

A GfK legfrissebb, 2016. éves trendeket elemző Kereskedelmi Analízisek tanulmánya szerint a kereskedelmi csatornák közül a diszkontok növelték piaci részesedésüket, ugyanakkor a nem szervezett kereskedelem – utcai árusok, illetve piac és az egyéb csatornák – kismértékben veszítettek 2015-höz képest. A racionálisabb vásárlói magatartás irányába ható korábbiakban tapasztalt trendek 2016-ban is jelen voltak: egyrészt tovább nőtt a sajátmárkás termékek súlya; másrészt pedig emelkedett a kártyás vásárlások aránya.

Tavaly ötéves stagnálás után enyhén, de emelkedett a kereskedelmi láncok saját márkáinak piaci részaránya a GfK évente készülő Kereskedelmi Márkák Analízisének legfrissebb adatai szerint. E márkák legfőbb bázisául a diszkontok, drogériák és a szupermarketek szolgálnak. A saját márkák iránti kereslet kiemelkedő a fagyasztott és konzerv-élelmiszerek, valamint az állateledelek piacán, és egyedül a háztartás lakóhelye befolyásolja a kereskedelmi márkák vásárlását.

A GfK Fogyasztói Bizalom Index vizsgálata szerint az idei év harmadik negyedévében jelentős, mintegy 15 pontnyi csökkenést könyvelhetett el a mutató. Mind a fogyasztói bizalom, mind a fogyasztói várakozások indexe a 2013 év eleji értékekre esett vissza.

A megtakarításokkal rendelkezők aránya továbbra sem növekszik a hazai lakosság körében, 2004 óta a legalacsonyabb arányt látjuk 2013 első félévében is – állítja a GfK Hungária a Retail Banking Monitor felmérésének adataira alapozva. A fogyasztói bizalom erősödésére utal, hogy a megtakarítási célok között némileg emelkedik a nyugdíjas évekre és az üdülésre/utazásra való felkészülés fontossága.

A háztartási nagygép piacon beindult fejlődés az idei év első hónapjainak Retail&Technology adatai szerint továbbra is pozitív irányban halad. A nyári hónapokban nagyobb arányban keresett hűtő- és fagyasztókészülékek iránti igény idén már tavasszal fokozottan jelentkezett, így a fő szezonnak számító július-augusztus biztató kilátásokkal kecsegtethet.

A magyar háztartások éves élelmiszerre fordított kiadásainak közel egytizedét zöldségre és gyümölcsre költik. Bár a vásárlói kör változatlan, az elmúlt évek nehézségei okán ma már e kategóriából is kevesebbet és kevesebbszer vásárolnak a háztartások. Ennek eredményeképpen mindkét kategória forgalma csökkent a GfK Hungária Háztartáspanel adatai szerint. A beszerzést a fogyasztók főként piacokon, őstermelőknél, illetve zöldség-gyümölcs üzletekben intézik.

Ha az északi országok forgalmi adatai ellenpontozni tudják a nehézségekkel küzdő déli államok forgalmi mutatóit, 1,9 százalékkal bővülhet az európai kiskereskedelem 2013-ban.

180 százalékkal nőtt a tavalyi év során eladott tabletek darabszáma az előző évhez képest. Elsősorban az év második felében piacra belépő számos márkának, s ezek alacsony árának köszönhető a robbanás.

Minimális mértékben, de emelkedett a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének, s vele együtt a Vásárlási Hajlandóság Index értéke is, míg a Fogyasztói Várakozások Indexének értéke stagnált 2012 utolsó negyedévében. A kutatóintézet közleménye szerint némi pozitív elmozdulás a fogyasztói várakozások terén volt észlelhető, aminek hátterében az áll, hogy a háztartások enyhén bizakodóbbak saját anyagi és az ország gazdasági esélyeit illetően.

Az édességgyártók és kereskedők számára is kiemelten fontos a november-decemberi időszak, hiszen például bonbonokból az éves mennyiség 18 százaléka ebben a két hónapban fogy a GfK Hungária idén húszéves Háztartáspanel adatai alapján. Míg csokoládémikulásból a fogyasztók választása inkább a márkás termékekre esik, addig szaloncukorból már minden második kilogramm nem az előrecsomagolt, hanem a kimért kínálatból kerül a karácsonyfákra.

Egyre homogénebbé válik a láncok termékkínálata, miközben a legintenzívebb vásárlók egyre inkább az alacsonyabb jövedelmű háztartások közül kerülnek ki. A márkatermékek – néhány kivételtől eltekintve – továbbra sem tudtak érdemben terjeszkedni a diszkontok polcain – állítja a GfK Hungária 2012. évi diszkontokról szóló tanulmánya.

Az idén sem várható, hogy decemberben erőteljes költekezésbe kezdjen a lakosság. A hagyományosan a kiskereskedelem fő szezonjának tekinthető időszakban a költésekben mért növekmény a Gfk Hungária Háztartáspanel felmérése szerint az elmúlt években egyre csökkent, az utóbbi időben pedig stagnál. Az idei szezonra is legfeljebb ez utóbbi tendencia valószínűsíthető.

A GfK Vásárlóerő tanulmányának idei eredményei szerint Magyarországon ma az egy főre jutó, évente elkölthető jövedelem 4.884 euro, egynegyede annak az összegnek, mellyel egy átlag osztrák egy évben gazdálkodhat. A legtehetősebb ország Lichtenstein, a legkevesebb pénzből pedig Moldova lakói gazdálkodnak. A magyarországi megyék rangsorában jelentős, a települések rangsorában viszont csak mérsékelt változások történtek az elmúlt évtizedben.

Főként az ország közeli és távoli jövőjébe tekint bizakodva az 50 feletti lakosság. Közülük is a 70 felettiek a legoptimistábbak. A pozitív fordulat a jövővel kapcsolatos várakozásoknak tudható be. A feltételezett javulás ellenére, a jelenlegi helyzet változatlansága miatt a vásárlási kedv jelentősen nem változott.

Jó idők járnak a jégkrém-piacra, hiszen a meleg nyári időjárás a hűsítő nyalánkság forgalmában már tavaly is komoly erősödést eredményezett. Ráadásul a családi dobozos jégkrémekből idén már a szezon elején - a második negyedévben - is több fogyott, mint a tavaly július-szeptemberi időszakban. Az otthon elfogyasztott jégkrémek legnagyobb hányada diszkontokból származik, a többség kedvence továbbra is a csokoládés és a vaníliás ízesítés.

Az okostelefonok és táblagépek terjedésével az internetezés is egyre inkább ezen eszközökre terelődik a Gfk Hungária Digital Connected Consumer című tanulmányának idősoros adatai alapján. A rendszeresen internetezők vásárlás előtt a világhálón tájékozódnak a megvásárolni kívánt termékről, szolgáltatásról és többségük utólag megosztja tapasztalatait valamely közösségi oldalon. Háromból két rendszeres netező vásárolt már webshopban, kettőből egy pedig online aukciós oldalon.

Bár a vásárlóerőt tekintve még mindig Budapest vezet, egyre inkább jön fel a vidék a GfK Hungária legfrisebb felmérése szerint. Akár négyszeres jövedelemkülönbség sem kizárt egyes települések között.

Drasztikusan - 24 ponttal - csökkent a GfK komplex Fogyasztói Bizalom Index 2011 szeptemberében az előző negyedévhez képest. A háztartások borúsnak látják mind saját, mind az ország várható gazdasági-pénzügyi helyzetét. A vásárlási hajlandóság változatlan, a megtakarítások felhasználásával kapcsolatban viszont bizonytalanok a megkérdezettek. Tízből hárman alkalmatlannak tartják az időt hitelfelvételre, tízből heten pedig teljesen elutasítják azt.

Ötből mintegy két honfitársunk elsősorban különálló boltokban vásárol, bár sokszor kényszerűségből - derül ki a GfK Hungária bevásárlóközpontokról szóló idei felmérésének eredményeiből. A plázákat főként a fiatalok, a magas jövedelműek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők látogatják.

A világ 25 országát vizsgálva Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik nem számítanak jobb helyzetre: itthon 42 százalék azt vallja, hogy egyáltalán nem bízik abban, hogy saját anyagi helyzete jobb lesz egy év múlva, mint most. A pesszimizmus okai között egyértelműen az anyagi indokokat találjuk - derül ki a GfK Roper Consulting legfrissebb Mood of the World 2011 tanulmányából.

A közép-európai térség lakói számára az 1989 után létrejött demokratikus berendezkedésben biztosított szabadságjogok, úgy mint a szabad választás és a szólás szabadsága, nagyra értékelt vívmányok, de a rendszerrel igazán csak akkor lennének elégedettek az emberek, ha a korábbi rezsimre jellemző viszonylagos jólét és létbiztonság is érvényesülne – állapította meg a GfK Hungária és az ICDT közös felmérése.

2009 a válság jegyében telt, pesszimista fogyasztói hangulattal. A vásárlók a legkedvezőbb érték-ár arányú termékeket keresték. Megnőtt a vásárlás előtti informálódás szerepe, a marketing üzeneteket és a bolti kommunikáció hitelességét egyre inkább ellenőrzik a vásárlók. A GfK Shopping Monitor tanulmánya rámutat arra, hogy a 2010. második felében már mutatkoztak a válságból való kilábalás jelei. A vásárlók erősödő információ igénye lehetőséget jelent a gyártók számára. Az árak megnövekedett szerepe várhatóan a következő években is megmarad.

Hazánkban a napi fogyasztási cikkek piacának látványos fellendülése még várat magára. A napi fogyasztási cikkekre nem költünk többet, mint tavaly, ellenben az idén tovább csökkent a ruházatra, utazásra és kultúrára kiadott összeg. - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet által, 2000 háztartás körében végzett felmérés legfrissebb eredményeiből.

A hipermarket csatorna piacrésze 2011-ben várhatóan a 23 százalékos 2010-es szinten marad, 2020-ban pedig stabil, 24 százalékos piacrésszel rendelkezik majd. A szupermarketek piacán szintén növekedés prognosztizálható, hiszen ebben a csatornában több kereskedőlánc is expanziós politikát folytat, így ennek a csatornának a piacrésze 2020-ra eléri majd a 25 százalékot - derül ki a GfK Hungária legfrissebb, a kereskedelem várható rövid-, közép- és hosszútávú trendjeit vizsgáló felméréséből. Jelentősebb piacrész növekedésre számíthat a diszkont csatorna is, 2020-ra akár a 27 százalékos piaci részesedést is elérheti. A kisboltok és az egyéb csatornák (piacok, mozgó árusok, benzinkutak stb.) jelentősége viszont fokozatosan csökken.

A lakosság megtakarítási képessége csökkent, a megtakarítók nagy része borúsan látja jelenlegi pénzügyi lehetőségeit a Raiffeisen-GfK Megtakarítási Index legújabb eredményei szerint. Az index második negyedévi adatai ugyanakkor a lakosság bizakodó befektetői hangulatát jelzik.

A hazai vásárlók a legtudatosabbak közé tartoznak Kelet-Európában. Honfitársaink 82 százaléka állítja magáról, hogy vásárlásait tudatosan megtervezi előre. Emellett a hazai vevők több mint fele vásárlás közben rendszerint gyors döntést hoz a bolton belül - derül ki a GfK Hungária Shopper VIP kutatásából. Szintén racionális vásárlási döntés a jellemző Ausztriában, Szlovákiában és Csehországban is. A déli régió - a bolgároknál, a szerbeknél és a horvátoknál - sajátossága pedig az élményszerű, nézelődő vásárlás.