A GfK komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) jelenlegi értéke 130,1 pont, amivel nagyjából a 2008. decemberi értékhez közelít. A Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) esetében szintén jelentős - 46 pontos - visszaesés figyelhető meg az előző negyedévhez képest és értéke így mindössze 140,8 pont. Az FVI csökkenése arra vezethető vissza, hogy egyaránt romlott a háztartások várható pénzügyi helyzetének és az ország várható gazdasági helyzetének megítélése. Ez utóbbi esetében különösen a rövidtávú, vagyis 12 hónapra vonatkozó várakozások romlottak.
A Vásárlási Hajlandóság Indexe (VHI) júniushoz képest gyakorlatilag változatlan maradt 2011 szeptemberében: 0,3 pontos emelkedéssel jelenleg 118,1 ponton áll.
A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2011 szeptemberében némiképp rosszabb képet festenek, mint az előző negyedévben: a lakosság közel fele (46 százaléka) számít a munkanélküliség növekedésére, míg korábban 41 százalékuk vélekedett így. (Az EU is támogatja a munkájukat elvesztő embereket.)Az inflációs várakozások már sokkal kedvezőtlenebbül alakulnak mint júniusban, mert a lakosság túlnyomó része (91 százalék) az árak emelkedésére számít. A válaszadók többsége mintegy 10 százalék körüli áremelkedést vár. (Az infláció jelenleg a világ számos országa számára okoz problémát.)
A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is pesszimisták: a megkérdezettek több, mint fele (56 százalék) az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít, vagyis reáljövedelme csökkenését prognosztizálja. (A Gki prognózisa ez utóbbit támasztja alá.)A hitelfelvételi kedv lényegében nem változott: az előző időszakhoz hasonlóan a lakosság 28 százaléka gondolja úgy, hogy most nem alkalmas az idő hitelfelvételre; a júniusi 65 százalékkal szemben pedig most 69 százalék nyilatkozott úgy, hogy soha nem venne fel hitelt. A hitelfelvételi kedv ekképpeni alakulása arra vezethető vissza, hogy a lakosság közel fele (45 százalék) a hitelkamatok további növekedésére számít az elkövetkező 12 hónapban.
Az előző negyedévhez képest szintén alig változtak a megtakarításokról kialakított vélemények: a válaszadók 40 százaléka bizonytalan abban, hogy érdemes-e egy korábban tervezett vásárlásra valóban felhasználnia megtakarításait, míg 17 százalékuk szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközbe ruházni. Növekedett a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, hiszen minden második magyar alkalmasnak tartja a körülményeket ahhoz, hogy lakást vásároljon - az így vélekedők aránya eléri az 55 százalékot. A lakosság fele (51 százalék) jó befektetésnek tartja a lakásvásárlást. Mindössze 7 százalék gondolja úgy, hogy érdemes most lakását eladnia.
