Az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás nyerte a Air France - KLM 11 országra kiterjedő jogi megbízását. A meghívásos tenderen öt regionális és nemzetközi ügyvédi iroda vett részt, a győztest február végén hirdették ki.

A magánélet és a digitális adatok védelmét az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) után az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelettel (e-Privacy) is erősítené az Európai Unió. Az új szabályozás az adatvédelem egy speciális területére, az elektronikus kommunikációra összpontosít.

A szervezetek többsége nem tud teljes mértékben eleget tenni az európai általános adatvédelmi rendelet követelményeinek; az első hazai bírságot már ki is szabták a GDPR megsértéséért. Friss felmérés szerint a cégek több mint fele leváltaná, vagy már le is cserélte valamelyik beszállítóját, hogy megfeleljen az előírásnak.

Egy intelligens fogyasztásmérővel nemcsak a közvetlen elektromos áram felhasználás mennyisége mérhető, az eszköz kiválóan alkalmas a fogyasztói szokásaink monitorozására is és erre még semmilyen szabályozás nem született. Ez tipikusan az a helyzet, amikor a jogalkotás nem érte utol a technikai fejlődést.

A GDPR rendelet alapján először szabott ki adatvédelmi bírságot a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), mivel egy adatkezelő a jogosult kifejezett kérése ellenére törölte annak személyes adatait, valamint megtagadta a másolatok átadását.

A GDPR, az uniós adatvédelmi rend miatt változik a munkahelyi számítógépek használatának szabályozása is. Egy friss törvényjavaslat alapján a munka törvénykönyve módosul majd, és tilos lesz a munkáltatótól a munkavégzésre adott számítógép magáncélú használata.

A kereskedelmi törvényt is hozzá kell igazítani az uniós adatvédelmi rendelethez, ezért hamarosan minden kereskedőnek ki kell tépkednie a bejegyzéseket a panaszkönyvből. De eldobnia nem szabad, minden lapot meg kell őrizni.

Az Európai Bizottság (EB) a 2015-ben közzétett digitális egységes piaci stratégia értelmében 2020-ig számos területen jogi és szakpolitikai intézkedések bevezetését javasolja a digitális piac megteremtése érdekében. A cél az információs technológiák és a digitális világ "akadálymentesítése".

A vállalatok csak 15 százaléka véli úgy, hogy sikerül megfelelnie a GDPR előírásainak, de 92 százalékuk szerint, hosszú távon nem lesz ezzel semmi gondjuk – derült ki a Deloitte elemzéséből.

Az Európai Bizottság elfogadta a Japánra vonatkozó megfelelőségi határozatot, ezzel megteremtve a világ legnagyobb biztonságos adatáramlási térségét. A döntés jelentős előnyökkel jár a japán üzleti kapcsolatokkal bíró uniós cégek számára.

A francia adatvédelmi hatóság (CNIL) 2019. január 21-én 50 millió eurós (kb. 16 milliárd Ft) bírsággal sújtotta a Google LLC-t az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szabályainak megsértése miatt. A bírság nagysága az eddigi legnagyobb a GDPR 2018. május 25-i hatálybalépése óta, és a 20 millió eurós maximum nominális bírság helyett a hatóság az adatkezelő Google LLC éves árbevétele alapján határozta meg a bírság összegét.

Május óta él a GDPR, de a Fellowes által megrendelt kutatásból egyértelműen kiderült, hogy a cégek negyede még mindig nem foglalkozik az uniós adatvédelmi rendelettel. Pedig a tavaly megmaradt költségkeretből egy pár tízezres beruházással már sokat tehetünk cégünk biztonságáért.

Előrejelzések szerint a felhasználó tudta és engedélye nélkül végzett kriptobányászattal kapcsolatos esetek száma továbbnövekszik 2019-ben, ráadásul a bűnözők okoseszközöket és otthoni okosmegoldásokat is felhasználnak a bányászfarmok építéséhez.

Egyre több adathalász támadás, növekvő lakossági anyagi veszteségek és információvédelmi pánik a szervezeteknél: kihívásokkal teli évnek ígérkezik 2019 kiberbiztonság szempontjából. Solymos Ákos, a QUADRON Kibervédelmi Kft. szakértője 5+1 pontban foglalta össze az idei évre vonatkozó információbiztonsági jóslatait.

Az, hogy miképp lehet az ügyfélszolgálatok működését költséghatékonnyá tenni, sok vállalat számára mind a mai napig kihívást jelent. Az Arenim Technologies Kft. szakértői most öt olyan tényezőt gyűjtöttek össze, amelyek eldönthetik, hogy megéri-e az adott vállalatnak call centerre költeni.

Tízmillió euróra büntette december 7-én hozott határozatában az olasz versenyhatóság a Facebookot, a felhasználók adataival való visszaélés miatt. A közösségi portálnak nem ez az első összetűzése az olasz hatóságokkal - és a GDPR miatt várhatóan nem is az utolsó.

Európai fogyasztóvédelmi szervezetek tiltakoznak az ellen, hogy a Google trükkösen tartózkodási helyük megadására bírja az Android-rendszer használót – eltiltást és bírságot követelnek.

A GDPR jelentős megtakarítást hozhat az uniós cégek számára. Az új rendszernek köszönhetően a 28 jogszabály helyett csupán egyet kell alkalmazniuk a vállalatoknak.

A személyes adatok megfelelő szintű védelmének biztosítása napjainkra valamennyi szervezet számára alapvető feladattá vált, amely egyben az ügyfelek és munkatársak bizalmának sarokkövét is képezi. Ez éppúgy magában foglalja a szervezési (ideértve: a szervezeten belüli adatvédelmi tudatosság növelését, a munkavállalói állomány felkészültségét és az irányadó vállalati szabályozást), mint a különböző rendszerek és megoldások kapcsán alkalmazott technikai intézkedéseket.

A GDPR minden olyan hazai szervezetre vonatkozik, amely valamilyen szinten személyes adatokat kezel. A feltételek megértése, tisztázása és teljesítése jelentős terhet és plusz munkát ró a vállalatokra, hiszen számos különféle területet, dokumentumot és adatbázist érint. A Micro Focus szakértői szerint azonban automatizálással jelentősen egyszerűsíthetők ezek a feladatok.

Már biztosan mindenki találkozott azzal a frázissal, hogy „2018 az adatvédelem éve”. A GDPR valóban számos újítást hozott az adatvédelem területén, azonban nem szabad megfeledkezni az uniós jogalkotás újabb, a vevők hátrányos megkülönböztetésének tilalmát célzó rendeletéről sem. Az ún. geoblocking rendelet 2018. december 3-ától közvetlenül alkalmazandó, amely azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak eddig az időpontig kell összhangba hozni a működésüket a rendelettel – mondja el dr. Sipőcz Guiditta Dalma az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Sokszor halljuk, hogy milyen jó lenne egy papírmentes irodában dolgozni, ahol már minden információ elektronikus formában érhető el, és egyre többen próbálkoznak is ennek kialakításával, de sajnos úgy tűnik, eddig eredménytelenül. A valóság ugyanis az, hogy hiába érkeznek az e-számlák és minden fontos adat e-mailben, a legtöbb irodában a papírok uralkodnak, hiszen legalább egy példányban kinyomtatjuk a fontosabb dokumentumokat. Ennek következménye pedig az, hogy még mindig inkább a papíralapú adattárolás működik hazánkban, mintsem az elektronikus – világít rá a Fellowes megbízásából készített friss adatvédelmi kutatás. 

A hazai internetezők kétharmada aggódik a róla tárolt információk biztonsága miatt, az adatvédelmi tájékoztatókat mégis csak a megkérdezettek mintegy 20 százaléka olvassa el – hangzott el a témában rendezett konferencián.

A betegségre, egészségi állapotra, az egészségügyi vizsgálatok eredményeire, a gyógykezelésre vonatkozó adatok, vagyis összefoglalóan az egészségügyi adatok különösen szenzitív adatok, azoknak illetéktelen kezekbe kerülése rendkívül sérelmes lehet az érintettre, a betegre nézve, elég, ha csak Trunkó Barnabás gyógyszertárban játszódó ismert kabaréjelenetére gondolunk. Ugyanakkor elengedhetetlenül fontos, hogy a kezelőorvos a megfelelő adatok és információk birtokában, adott esetben a beteg kórelőzményeinek és a beteg által szedett egyéb gyógyszerek ismeretében hozzon döntést a szükséges gyógykezelésről. Felmerül az a kérdés is, hogy az eszméletlen, vagy más okból magatehetetlen beteg hogyan járulhat hozzá a személyes adatainak – gyógyítás céljából történő - kezeléséhez? Az act legal |Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjét kérdeztük.

Hogyan válhatnak GDPR-kompatibilissé az ügyfélszolgálatok? A call centereket üzemeltető Arenim Technologies szakértői az első ellenőrzések tapasztalatai alapján összeszedték, mire érdemes figyelniük a vállalatoknak.

Négy nappal a GDPR-rendelet hatálybalépése után büntetett a NAIH adatkezelési ügyben. A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségére szabtak ki másfél millió forintos adatvédelmi bírságot a játékos-nyilvántartó rendszerével kapcsolatos jogellenes adatkezelés és tájékoztatás miatt.

Május 25-e óta egységes EU-s rendelet szabályozza az uniós tagországok cégeinek adatkezelési szokásait. A rendelet alapvetése az, hogy a személyes adat védendő érték, a törvény betartását pedig még a legkisebb cégeknek is igazolniuk kell, hogy megfelelően kezelik, tárolják és semmisítik meg a náluk lévő adatokat. De vajon a rendelet bevezetése után változtak-e a cégek adatkezelési szokásai? Egy friss, a Fellowes által megrendelt kutatásból kiderült, hogy a kkv-k közel harmada vagy nem hallott a GDPR-ról, vagy nem tudja, hogy az rá is vonatkozik.

Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) meghatározza azokat a jogalapokat, amelyek alapján jogszerű adatkezelés végezhető. A jogalapok között a jogalkotó elsőként az érintett hozzájárulását jelöli meg. Bár ez kézenfekvőnek tűnhet, de tényleg ilyen egyszerű?

Az Európai Unió nemcsak a GDPR, vagyis az adatvédelem bizonytalanságait és már-már horrorisztikus büntetési tételét hozta magával, de az üzleti életben hasznos kezdeményezések is napvilágot láttak. Igaz, ez nem olyan felkapott téma, hogy a csapból is ez folyjon, de a GDPR mellett más rövidítéseket is érdemes megismernünk. Ez a BRIS és az EUID. Mik ezek, és mire jók?

A technológiai innovációk a közeljövőben nem a munkahelyek elvesztését, hanem a cégek által alkalmazott munkavégzési struktúrák, munkakörök és munkaköri feladatok átalakulását fogják eredményezni – hangzott el többek között a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi iroda üzleti reggelijén. Az eseményen dr. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke is megosztotta gondolatait a GDPR-al kapcsolatos első tapasztalatokról.

Az online és offline megoldások összekapcsolása lesz a digitális marketing következő evolúciós lépcsőfoka – állítja a Google két kiemelt magyarországi viszonteladó partnere. Ez a megközelítés teljesen új, személyre szabott világot teremthet a fogyasztó számára.

Piaci szereplő csak akkor kezelhet bűnügyi személyes adatot, ha erre jogszabályi felhatalmazása van. A szabálysértők több millió forintos bírsággal is számolhatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie ügyvédi iroda.

Több vállalat is kapott a közelmúltban adatvédelmi bírságot, igaz, ezeket még a 2018. május 25-e előtt hatályos szabályozás alapján szabta ki a hatóság, nem a nyáron életbe lépett GDPR szerint.

Nyáron megszavazta a parlament az infotörvény újabb, GDPR-kompatibilis módosítását. Kovács Zoltán Balázs a Szecskay Ügyvédi Iroda munkatársa bemutatta, milyen kötelezettségeket jelent ez a cégeknek.

Száz napja lépett életbe az EU rendelkezése a személyes adatok védelméről, de az csak érintőlegesen változtatta meg az európaiak magatartását. Nincsenek nagy perek a szolgáltatók ellen, azok pedig nem sokat változtattak.

Eddig 129 adatvédelmi incidenst jelentettek be a magyarországi cégek az Adatvédelmi Hatósághoz – mondta el a Piac & Profit kérdésére Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke. Az incidensek többsége ügyfélkapcsolati területről érkezett, de már folyik az első nagyobb nemzetközi vizsgálat is.

A GDPR életbe lépése miatt módosult a magyar infotörvény is, de változás előtt állnak még az ágazati jogszabályok, illetve a munka törvénykönyve is.

Kalifornia állam Amerikában elsőként fogadta el a személyes adatok védelméről szóló, 2020-tól életbe lépő szabályozást. A Szilícium-völgy óriásai nincsenek elragadtatva és máris megváltoztatnák a szabályozást – írja a Bitport.

Május 25-től hatályos az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, köznapi nevén a GDPR. Sorozatunkban a fogyasztók számára – és a munkáltatóknak is fontos – leggyakoribb kérdésekre adunk válaszokat az Európai Bizottság tájékoztatásának segítségével.

Május 25-től hatályos az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, köznapi nevén a GDPR. Sorozatunkban a fogyasztók számára – és a munkáltatóknak is fontos – leggyakoribb kérdésekre adunk válaszokat az Európai Bizottság tájékoztatásának segítségével.

Május 25-től hatályos az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, köznapi nevén a GDPR. Sorozatunkban a fogyasztók számára – és a munkáltatóknak is fontos – leggyakoribb kérdésekre adunk válaszokat az Európai Bizottság tájékoztatásának segítségével.

Május 25-től hatályos az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, köznapi nevén a GDPR. Sorozatunkban a fogyasztók számára – és a munkáltatóknak is fontos – leggyakoribb kérdésekre adunk válaszokat az Európai Bizottság tájékoztatásának segítségével.

Május 25-től hatályos az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, köznapi nevén a GDPR. Sorozatunkban a fogyasztók számára – és a munkáltatóknak is fontos – leggyakoribb kérdésekre adunk válaszokat az Európai Bizottság tájékoztatásának segítségével.

Május 25-től hatályos az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, köznapi nevén a GDPR. Sorozatunkban a fogyasztók számára – és a munkáltatóknak is fontos – leggyakoribb kérdésekre adunk válaszokat az Európai Bizottság tájékoztatásának segítségével.

Május 25-től hatályos az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, köznapi nevén a GDPR. Sorozatunkban a fogyasztók számára – és a munkáltatóknak is fontos – leggyakoribb kérdésekre adunk válaszokat az Európai Bizottság tájékoztatásának segítségével.

Május 25-től hatályos az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, köznapi nevén a GDPR. Sorozatunkban a fogyasztók számára – és a munkáltatóknak is fontos – leggyakoribb kérdésekre adunk válaszokat az Európai Bizottság tájékoztatásának segítségével.

Május 25-től hatályos az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, köznapi nevén a GDPR. Sorozatunkban a fogyasztók számára – és a munkáltatóknak is fontos – leggyakoribb kérdésekre adunk válaszokat az Európai Bizottság tájékoztatásának segítségével.

Május 25-től hatályos az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, köznapi nevén a GDPR. Sorozatunkban a fogyasztók számára – és a munkáltatóknak is fontos – leggyakoribb kérdésekre adunk válaszokat az Európai Bizottság tájékoztatásának segítségével.