A mesterséges intelligenciával ellátott megoldások egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdasági versenyben is.

Nem is gondolnánk, naponta hány alkalommal figyelnek meg, sőt, akár hallgatnak is le bennünket.

2022-ben 1,64 milliárd euró értékben szabtak ki GDPR-bírságot Európában, amely több mint kétszeres növekedést jelent az előző évi büntetések összértékéhez képest.

Az ír adatvédelmi hatóság tegnap jelentette be a Facebook és Instagram ellen indult adatvédelmi eljárás lezárultát.

A hazai vállalatoknál is egyre elterjedtebb mesterséges intelligencia alkalmazásakor érdemes körültekintéssel eljárni, mert a jogszerűtlen adatkezelés jelentős bírsággal járhat.

Az állami megrendelések osztogatása a haveroknak. A magyar gazdaság és politika egyik legnagyobb rákfenéje.

Fiatalkorú felhasználók adatvédelmi jogait sértette meg Európában a Meta-csoporthoz tartozó Instagram.

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) a közelmúltban adott ki iránymutatás tervezetet az általános adatvédelmi rendelethez (GDPR) kapcsolódóan. Az iránymutatás ajánlásokat tesz annak érdekében, hogy a magánszemélyek könnyen elérhető és átlátható információt kapjanak adataik kezeléséről. Ehhez kapcsolódóan a cégeknek és szervezeteknek érdemes áttekinteni adatvédelmi szabályozásuk hozzáférési joggal kapcsolatos részeit – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie.

Háromévente felül kell vizsgálni a GDPR dokumentációt.

A GDPR értelmében a magánszemélyek tájékoztatást kérhetnek a cégektől személyes adataik kezeléséről. A vállalatoknak Magyarországon is különösen ügyelniük kell a hozzáférési jog megfelelő betartására. A jogsértés súlyos szankciókkal jár, van már precedens 20 millió forintos adatvédelmi bírságra is – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

2018. május 25-től kell alkalmazni hazánkban is a GDPR-t, ezért úgy gondolom, hogy az eltelt három évben a vállalkozások már tisztában vannak az adatkezelők és az adatfeldolgozók általános feladataival és megkötötték azokat a GDPR hatálya alatt álló adatfeldolgozói vagy közös adatkezelői megállapodásokat, amelyek szükségesek az ilyen adatkezelésekhez és adattovábbításokhoz.

A kis- és középvállalkozások vastagon érintettek az európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szabályaiban. Ráadásul ezek folyamatosan változnak, amit követniük kellene. A sziszifuszi feladatban segítünk.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény értelmében már 2017 óta kötelező a vállalkozásoknak minősített adatokat szolgáltatni magukról, de hamarosan mindenki számára elérhetővé válik a nyilvántartási rendszer, ami hatással lesz a cégek mindennapjaira. Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász elmondta, azok a tényleges tulajdonosok, akiknek hiányosak lesznek az adatai, tiltólistára kerülhetnek a pénzintézeteknél. Ez azt jelenti, hogy azok a cégvezetők, akik nem tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek és megbízhatatlan minősítést kapnak, tiltó listára kerülnek az adott pénzintézetnél.

Egy fontos, ám szinte teljesen elfeledett feladat előtt áll minden olyan vállalkozás és szervezet, amelyre vonatkoznak a GDPR rendelet előírásai. Eljött ugyanis a kötelező felülvizsgálat ideje, amelynek során minden adatkezelőnek meg kell győződnie arról, hogy adatkezelési folyamatai továbbra is megfelelnek a GDPR előírásainak. A felülvizsgálat elmulasztásával az adatkezelő kockáztatja, hogy az adatkezelése nem felel meg a vonatkozó előírásoknak, amely egy esetleges ellenőrzés során nagyösszegű bírság kiszabásához vezethet – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

Három éve lépett hatályba az Európai Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR). A vállalkozások, tartva a kilátásba helyezett bírság extrém magas összegétől, nagy lendülettel igyekeztek megfelelni a szabályoknak, ám az elmúlt években mintha ez a tendencia alább hagyott volna. Az adatvédelmi keretrendszer szabályozásában vannak még hiányosságok, miközben egy-egy adatvédelmi incidens komoly anyagi-, és presztízsveszteséggel jár. Vajon mennyire érettek most a vállalkozások adatvédelmi szempontból?

250 weboldalon található cookie banner technikai működését vizsgálták abból az alkalomból, hogy pont három éve, 2018. május 25-én élesedett az Általános Adatvédelmi Rendelet, a GDPR, ami szigorúan előírja többek között azt, hogy hogyan kell tájékoztatni a weboldalak látogatóit a személyes adataik kezeléséről.

Már lassan 3 év telt el a GDPR Rendelet (2016/679 EU Rendelet) alkalmazási időpontja óta.

Meghaladta a 140 millió forintot a Magyarországon működő cégekre kiszabott GDPR bírságok együttes összege. Leggyakrabban a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvet sértik meg a vállalatok, amiért az elmúlt mintegy másfél évben már 58 alkalommal büntetett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). A legtöbb szervezet a mai napig késik a GDPR megfeleléshez szükséges IT-fejlesztések befejezésével, amivel további bírságokat kockáztatnak az EY tapasztalata szerint.

Egy friss, nemzetközi felmérés szerint a legtöbb cégnél még mindig hiányos az adatvédelem. Különösen az online térre igaz ez, hiszen az internetes portálok csupán 11,8 százaléka felel meg az érvényben lévő uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR követelményeinek.

Fontos az adatvédelem a hazai vállalkozásoknak, mégsem költenének rá - derült ki egy friss felmérésből.

Sok cég életében nincs jelen napi szinten a lassan másfél éve bevezetett GDPR. Különösen a kisebb, családi vállalkozások iratkezelése mutat súlyos hiányosságokat, ami valószínűleg abból adódik, hogy a vállalkozás jellege miatt a magán és a céges adatok között egyáltalán nem tesznek különbséget, ezért a GDPR előírásaival ellentétben számos olyan dokumentum kerül megsemmisítés nélkül a szemétbe, amivel vissza lehetne élni.

Folyamatosan kritizáljuk a cégeket a helytelen adatkezelés miatt, azonban egy friss felmérésből az derült ki, hogy mi sem figyelünk oda arra, hogy mit dobunk ki magunkról a kukába.

Egy évvel a GDPR türelmi idejének lejárta után nem lesz olyan be nem jelentett adatvédelmi incidenssel kapcsolatos ügy, amelyben nem szab ki bírságot a NAIH – mondta Péterfalvi Attila hatósági elnök a Deloitte szakértőinek.

Az európai cégek 57 százaléka gondolja úgy, hogy a GDPR-szabályozás előírásainak megfelelően működik, 13 százalék még nem teljesíti teljes körűen az elvárásokat, 30 százalék pedig saját értékelése szerint még nem felel meg az adatvédelmi szabályozásnak. Ez derült ki az European Business Award-on induló cégek körében végzett RSM-felmérés adataiból.

A munkáltatók csak kivételes esetekben másolhatják le jogszerűen az alkalmazottak személyes iratait – mutat rá a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda. Kivételt kizárólag a kifejezett jogszabályi felhatalmazás, illetve speciális, egyedi célhoz kötöttség jelenthet.

A GDPR-ral kapcsolatos magyar jogszabályi környezetet módosító salátatörvény számos rendelkezést igazított ki az európai adatvédelmi szabályozásnak megfelelően – hívta fel a figyelmet az RSM Hungary blogja.

Az új munkajogi normák tisztázzák a gyakorlatban eddig is alkalmazottakat, amennyiben rögzítik, hogy erkölcsi bizonyítványt a munkáltató akkor kérhet, ha arra őt jogszabály kifejezetten kötelezi.

A vállalatok jogi osztályainak optimalizálniuk kell működési modelljüket annak érdekében, hogy megfeleljenek a menedzsment igényeinek, illetve a szabályozói környezet és a digitális átalakulás okozta változásoknak – állapítja meg az EY világszerte 1058 jogi vezető megkérdezésével készült felmérése.

Éveken át uralta a növényvédő szerek piacát a glifozát alapú Rounduppal a Monsanto, mígnem a felhasználók pereket indítottak ellene. A harmadik ilyen pert nyerték meg rákbeteg felhasználók Kaliforniában, ahol kétmilliárd dolláros bírságot szabott ki a bíróság a Monsanto új tulajdonosára, a Bayerre.

A GDPR mellett kevesebb figyelem hárul az egy éve hatályba lépett uniós kiberbiztonsági irányelvre, amely a hálózatok, infrastruktúrák védelmével kapcsolatban ír elő kötelezettségeket bizonyos szolgáltatóknak. Az EY tapasztalatai szerint eddig kevés érintett cég felel meg az előírásoknak. A felkészülés elmulasztása jelentős összegű bírsággal járhat.

Továbbra is komoly kihívást jelent a GDPR gyakorlati alkalmazása során a vállalkozásoknak a jogalap nélkül tárolt személyes adatok törlése. Alternatív megoldást jelenthet az adatok deperszonalizációja, azonban az üzleti érdekek és a jogszabályi megfelelőség közötti egyensúly érdekében fontos a megfelelő stratégia kialakítása.

Hatályba léptek a GDPR-ral kapcsolatos törvénymódosítások – áll a MAZARS legújabb elemzésében. Ilyen például, hogy biometrikus beléptetést többé nem lehet csupán egyszerűsége miatt használni, és az erkölcsi bizonyítvány bekérését is komoly feltételekhez kötötték.

Még a kisebb cégeknél is elképesztő mennyiségű adat keletkezik, s ezeket a hatályos jogszabályoknak megfelelve kell kezelni, hogy közben a cégvezetés is képes legyen átlátni az adattömeget és azok alapján felelős döntéseket hozni a holnapra vonatkozóan. Az okos ügyvitelhez integrált vállalatirányítási szoftverek kellenek. Csak számlázóprogramokból közel száz elérhető a hazai piacon.

Az emberi trehányság még ma is túltesz az adattároló technológiák biztonságán - vallja Kürti Sándor, az adatbiztonsági szakma doyenje, aki a cégek adattárolási dilemmáit elemezte a Piac & Profit Adat – Az új kincs című konferenciáján.

Hol vannak már azok a régi, szép idők, amikor egyszerűen csak kezeltük az ügyfelek hirdetéseit! Ma már a GDPR-nek hála nagyon oda kell figyelni a részletekre, mert különben megütheti a bokáját az ügynökség/hirdetés menedzsere és az ügyfél is – hívta fel a figyelmet Lévai Richárd közösségi marketingszakértő.

Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kilépése számtalan jogi következménnyel jár az üzleti élet szereplői számára. A KCG Partners szakértői annak a kérdésnek jártak utána, hogy a tárgyalások jelenlegi (2019 áprilisi) állása szerint a Brexit után hogyan módosulhatnak az Egyesült Királyság felé irányuló gazdasági tevékenység alapvető szabályai.

A közeljövőben bővülnek a szálláshely-szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségei. A változásra szükséges időben felkészülni, hiszen az előírt szolgáltatás elmulasztásakor pénzbírság és ideiglenes bezárás is lehet a következmény, ismételt kötelezettségszegés esetén pedig a végleges bezárás veszélye is fennáll. A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti a szabályozást.

Az új uniós adatvédelmi előírások miatt módosulnak a vásárlók könyvével kapcsolatos szabályok, azonban ez a gyakorlatban mindössze annyit jelent, hogy a fogyasztók a jövőben már nem láthatják egymás bejegyzéseit és adatait. A sajtóban megjelent híresztelésekkel szemben a kereskedőknek emiatt nem kell új vásárlók könyvét beszerezniük - hívta fel a fiygelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Új állomáshoz érkezett a GDPR: a magyar parlament módosította a helyi törvényeket, hogy azok összhangban legyenek az uniós rendelettel. Ez alapján sok területen változik a szabályozás, ami többek között a munkahelyeken használt rendszerek, számítógépek, laptopok, tabletek és okostelefonok kezelését is érinti. A Micro Focus szakértői szerint az IT-szakemberek egyszerűen eleget tehetnek az új előírásoknak egy fejlett eszközkezelő megoldás segítségével.

Továbbra is azokat a személyes adatokat kezelheti a munkáltató, amelyek a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) szempontjából lényegesek.

Egy felmérés szerint a válaszadók több mint háromnegyede hajlandó megosztani személyes adatait a biztosítókkal és a bankokkal, amennyiben cserébe valamilyen személyre szabott ajánlatot, vagy kedvezményt kap. 

Az április 1-jén elfogadott, GDPR salátatörvény néven futó jogszabálycsomag a vásárlók könyvére vonatkozó rendelkezéseit is módosítja.

A kamerafelvételek őrzési idejét módosítja, a munkahelyi számítógépek magáncélú használatának főszabály szerinti tilalmát elrendeli, és sok másról is rendelkezik az új GDPR-salátatörvény.

Az Országgyűlés által jelenleg tárgyalt GDPR salátatörvény a Munka Törvénykönyve módosításán keresztül a munkáltatók számára is lehetővé teheti, hogy bizonyos munkakörök betöltéséhez erkölcsi bizonyítvány bemutatását írja elő.

Az Országgyűlés a héten fogadta el azt a saláta előterjesztést, amellyel új korszak kezdődik a hazai GDPR szabályozás életében. A törvénymódosítással kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés, hogy valóban betiltják-e a munkahelyi Facebookozást. A válasz: igen is, meg nem is.

Egyre több cégnél merül fel az igény arra, hogy az elavult, papíron vezetett jelenléti íveket, illetve mágneskártyás beléptető rendszereket ujjlenyomat-, retinaminta-, vagy más hasonló, valamely egyedi testi jellemzőnk lenyomatát tartalmazó biometrikus azonosító rendszerre cserélje. A jogi szakértő szerint az ilyen rendszer számos adatvédelmi kérdést vet fel.

A küszöbön álló Brexit módja máig kérdéses, még mindig nem dőlt el, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése megállapodásban rögzített szabályozott keretek között, vagy azok hiányában, rendezetlenül történik-e majd. Függetlenül attól, hogy milyen módon, az Európai Unióval kötendő kilépési megállapodással vagy anélkül, rendezetlenül kerül sor a Brexitre, számos szektorban kell a Brexitet követő időszakkal kapcsolatos nyitott kérdésekre választ találni. Az egyik ilyen az adatvédelem területe, ezt tekintjük át dr. Solt Istvánnal az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjével.

A biztonsági kamerák üzemeltetőinek kedvező változások jöhetnek a GDPR-ral kapcsolatos hazai jogszabály-harmonizáció eredményeként. A kamerás megfigyelés, mint adatkezelési tevékenység jogalapja az adatkezelő jogos érdeke lesz.