Stratégia nélkül a GDPR-tól se várjunk csodát

Továbbra is komoly kihívást jelent a GDPR gyakorlati alkalmazása során a vállalkozásoknak a jogalap nélkül tárolt személyes adatok törlése. Alternatív megoldást jelenthet az adatok deperszonalizációja, azonban az üzleti érdekek és a jogszabályi megfelelőség közötti egyensúly érdekében fontos a megfelelő stratégia kialakítása.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy számos technikai és megvalósíthatósági probléma merül fel az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a tavaly május óta kötelezően alkalmazott GDPR kapcsán az adatbiztonsági kontrollok technológiai bevezetése és működtetése során.

A legnagyobb kihívást továbbra is az éles rendszerekben jogalap nélkül tárolt személyes adatok törlése, valamint a teszt- és fejlesztői környezetek deperszonalizációja jelenti.
Hazai és nemzetközi szállítók egyaránt rendelkeznek a deperszonalizációra használható eszközökkel, de egyszerűbb eljárásokhoz akár saját programok is készíthetők. Az egyes deperszonalizációs eszközök és módszerek különböző előnyökkel és hátrányokkal járhatnak, ezért azok megválasztását érdemes szakértőkre bízni.

Kép: Pixabay

A GDPR alkalmazása során továbbra is az egyik legfontosabb, hogy az adatkezelők tisztában legyenek a kezelt adatok körével, és rendelkezzenek megfelelő adattörlési vagy deperszonalizációs stratégiával, illetve gyakorlati megoldásokkal.

A GDPR egyértelműen előírja a személyes adatokra vonatkozó adattörlési képességet, amelyet a „privacy by design” és „privacy by default” elvek mentén már a rendszerek kialakításánál és fejlesztésénél figyelembe kell venni.

A deperszonalizáció egy alternatív megoldást jelenthet, ami nem egyenértékű a törléssel, azonban hasonló eredményre vezet, amennyiben az adat és a természetes személy közötti kapcsolat végérvényesen megszüntetésre kerül.
Ehhez megfelelő deperszonalizációs koncepcióra és annak megvalósítására van szükség, amit alapos felmérésnek és tervezésnek kell megelőznie, hogy az adatkezelő elkerülje az eljárásból eredő kockázatokat. A deperszonalizáció megvalósítása költségigényes és hosszas folyamat, egy komplex informatikai környezetben akár többéves projektet és sok tízmillió forintos költséget is jelenthet” – mutatott rá Szöllősi Zoltán, a Deloitte technológiai tanácsadás csoportjának szenior menedzsere.
A személyesadat-deperszonalizáció elsődleges célja, hogy további információk felhasználásával se legyen megállapítható, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, tehát az adat és a természetes személy közötti kapcsolat végérvényesen megszűnjön.
A deperszonalizációs folyamat tulajdonképpen az adatok transzformálását jelenti,
Mire használhatja a munkáltató az ujjlenyomatom?
Hatályba léptek a GDPR-ral kapcsolatos törvénymódosítások – áll a MAZARS legújabb elemzésében. Ilyen például, hogy biometrikus beléptetést többé nem lehet csupán egyszerűsége miatt használni, és az erkölcsi bizonyítvány bekérését is komoly feltételekhez kötötték.
és amennyiben más adatbázis számára is továbbított adat kapcsán valósul meg, úgy lehetővé kell tenni, hogy a céladatbázis is képes legyen a transzformált adat befogadására és feldolgozására. „Éppen ezért komplex üzleti környezetekben a teljes infrastruktúrán keresztül áramló adatok esetén olyan megoldások kidolgozása szükséges, amelyek biztosítják, hogy a folyamat ne jelentsen kockázatot a napi adatfeldolgozásokban vagy a rendszerek funkcionális működésében.

A deperszonalizáció másik fontos szempontja, hogy az értékes adatvagyont csak olyan mértékben tegyük felismerhetetlenné, hogy az kielégítse a jogszabályi elvárásokat, de ugyanakkor későbbi üzleti, statisztikai felhasználásra alkalmas maradjon (pl. üzleti kimutatások, statisztikák készítésére). Nem könnyű megtalálni a megfelelő egyensúlyt az üzleti érdekek és a jogszabályi megfelelés között, ezért is fontos a deperszonalizációs stratégia megfelelő kialakítása és gyakorlati alkalmazása” – tette hozzá Barta Gergő, a Deloitte technológiai tanácsadás csoportjának szenior tanácsadója.

Véleményvezér

Szijjártó Péter fia sem veti meg a luxust

Szijjártó Péter fia sem veti meg a luxust  

Magánrepülővel utazott, amelyről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő osztott meg képeket. 
Cenzúrázta magát a köztársasági elnök

Cenzúrázta magát a köztársasági elnök 

Minden idők leggyengébb köztársasági elnöke címre pályázik Sulyok Tamás.
Mészáros Lőrincnek már három éves unokája is földtulajdonos

Mészáros Lőrincnek már három éves unokája is földtulajdonos 

Egyre nő a kapzsiság az oligarcháink világában.
Újabb orbáni illúzió ment füstbe

Újabb orbáni illúzió ment füstbe 

Az orosz békeszándék csak időhúzás.
Friss ketchup volt a tettes a prágai magyar nagykövetség lefestésében

Friss ketchup volt a tettes a prágai magyar nagykövetség lefestésében 

A ketchup ártalmatlannak bizonyult.
Szőlőbirtok szőlő nélkül, hogy kell okosba lenyúlni 89 millió forintot borturizmusra

Szőlőbirtok szőlő nélkül, hogy kell okosba lenyúlni 89 millió forintot borturizmusra 

Páratlan kilátás jár a NER-es birtok mellé.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo